Businesswoman explaining coworker over computer at desk. Female business professionals are discussing in office. They are in smart casuals.

Jövőkép nélkül tengődik több tízezer magyar fiatal: nem tanulnak már, de nem is dolgoznak semmit

2023. május 30. 13:10 6 perc

Javuló tendenciát mutat az EU-ban a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok aránya a 15-29 éves fiatal felnőttek körében. 2022-ben sikerült a pandémia előtti időszak alá szorítani ezt az értéket, ám jelentős különbségek mutatkoznak az egyes EU-s országok között. Magyarország ugyan a középmezőnybe sorolható, ám a nemek közti különbség tekintetében az egyik legrosszabb értékkel rendelkezünk az EU-s tagországok között.

Manapság a munkavállalók és kiváltképp a fiatalok gyakrabban váltanak munkahelyet, ugyanakkor hosszabb időbe telik a munkaerőpiacon való elhelyezkedés. Mindezt jól mutatja, hogy 2022 szeptember-november közti időszakban a munkakeresés átlagos időtartama Magyarországon 9 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.

Hasonló folyamatok zajlódnak más EU-s országokban is: a képzett munkaerő hiánya, a megbízható munkavállalók iránti megnövekedett igény és a túlzott fluktuáció visszaszorítása miatt a felvételi folyamatok jelentősen meghosszabbodtak, a munkaadók igyekeznek minél alaposabban meggyőződni arról, hogy a jelentkezők közül a leginkább elhivatott embert választják ki. Mindez egyrészt érthető, azonban a munkavállalók és főként a pályakezdők számára egy rémálommal ér fel, hogy akár 4-5 vagy még ennél is több körös felvételi folyamtokon kell teljesíteniük - lényegében, mintha egy második állásuk lenne, amiért természetesen nem kapnak fizetést.

Természetesen ez csak a probléma egyik oka. A hosszan tartó munkanélküliség, vagy oktatásból való kimaradás oka lehet lemorzsolódás vagy hátrányos családi helyzetet is. Látva a fiatal korosztály elé tornyosuló akadályokat az EU-ban igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy javítsanak azok helyzetén, akik hasonló szituációba kerültek. A cél az oktatásból a munkába való átmenet zökkenőmentessé tétele, emellett pedig fel kell hívni a figyelmet azokra a kockázatokra is, amik akkor alakulnak ki, ha a fiatalok sem a foglalkoztatásban, sem az oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt.

Mind az egyénre, hosszú távon pedig mind a társadalomra nézve kockázatot jelent, ha a fiatal felnőttek az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszakadnak.

Az Eurostat legfrisebb jelentésében a 15-29 éves fiatal felnőttek helyzetének alakulását vizsgálták. Az Európai Unió erre a korcsoportra vonatkozóan uniós szintű célt tűzött ki, amely szerint 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. A NEET-nek minősülő fiatalok aránya a friss Eurostat-jelentés szerint az EU-ban 2022-ben átlagosan 11,7  százalék volt. Habár ez az érték meglehetősen magasnak tűnik, mindez 1,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A tagállamok között azonban vannak különbségek, mivel több ország már elérte a 2030-ra kitűzött célt.

Nagyobb időintervallumot tekintve is javulást láthatunk. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azon EU-s fiatal felnőttek aránya, akik nem álltak sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben. Ahogy említettük 2022-ben több mint minden tizedik (11,7%) ebbe a kategóriába esik. 2012-ben azonban 16 százalékos arányt regisztráltak, amely 2013-ban tetőzött (16,1 százalék körül), majd folyamatos csökkenésnek indult. Ez alól kivétel volt a 2020-as év, amikor a mutató a világjárvány idején elérte a 13,8 százalékot (a 2019-es 12,6 százalékról), de azóta folytatódott a csökkenő tendencia, és 2022-ben 11,7 százalékot ért el. Az alábbi ábrán látható, hogyaz EU-s országokban miként alakult a NEET-mutató a vizsgált korosztály körében.

A NEET-kategóriába tartózók aránya 2021-ben és 2022-ben jelentősen csökkent, 2020-hoz képest szinte minden korcsoportban. Az uniós szintű célkitűzés korcsoportjában a NEET-nek minösülők aránya 2022-ben 11,7 százalék volt, a 15-19 évesek esetében 5,8 százalék, a 20-24 évesek esetében 13,3 százalék, a 25-29 évesek esetében pedig 15,7 százalék. Így 2022-ben a NEET-arányt a 20-24 és 25-29 évesek esetében is sikerült a járvány kitörése előtti időszakra visszaszorítani. A nemek közti egyenlőtlenséget bizonyítja, hogy habár mindkét nem köreiben sikerült csökkenteni az értéket, a fiatal nők nagyobb valószínűséggel tartoznak a NEET-kategóriába, mint a fiatal férfiak, mindez pedig az országos megoszlás tekintetében is megmutatkozik.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hollandia az élen, Magyarország középmezőnyben

De mi a helyzet az egyes EU-s országok tekintetében? A 15-29 éves korosztály NEET-arányait vizsgálva az uniós országok között jelentős eltérések mutatkoztak 2022-ben is. Szemléletes példa, hogy a NEET-nek minősíthetőek aránya Hollandiában mindössze 4,2 százalék, míg Romániában 19,8 százalék, vagyis ötször magasabb ez az érték a keleti szomszédunknál. Vessünk tehát egy pillantást a az alábbi ábrára, mely az egyes tagországok 2022-es adatait veti össze.

Ahogy korábban említettük, az EU-s cél az, hogy 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. Jó hír, hogy a 2022-es adatok szerint az EU-tagok egyharmada már elérte ezt a célt: Hollandia (4,2%), Svédország (5,7%), Málta (7,2%), Luxemburg (7,4%), Dánia (7,9%), Portugália (8,4%), Szlovénia (8,5%), Németország (8,6%) és Írország (8,7%). Ezen országokban jellemzően a nemek közti különbség sem kiemelkedő, sőt bizonyos tagországokban a nemek közti NEET-arány pontosan ugyanazon a szinten van. A legrosszabb értéket Románia és Olaszország produkálta (19%), viszont előbbi esetében a legkiugróbb a nők NEET-aránya (25%), Olaszországban ez az arány a nők körében 20 százalék. A teljes lakosség tekintetében Bulgária (15%), Görögország (15%) és Ciprus (14%) mutatott fel magas értéket.

Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Az uniós átlag 11 százalékhoz képest biztató, hogy 10 százalék körül alakult a mutató, ezzel Lengyelországhoz, Észtországhoz és Litvániához hasonló eredményt tudtunk felmutatni. Nem melleslegeg csak kicsivel maradtunk le Finnország és Belgium 9 százalékától. Azonban a nemek közti megoszlást vizsgálva már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Míg a fiatal magyar férfiak közti NEET-érték 8 százalék, addig a nők esetében 13 százalékos arány tapasztalható. Úgy tűnik ez egy régiós jelenség is, mivel Csehországban, Romániában és Lengyelországban is ekörül alakult a nemek közti különbség, miközben az EU-ban "mindössze" százalék volt a férfiak és nők közti differencia.

A nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok tartósan magas aránya az EU-ban egyrészt jelentheti azt, hogy a munkaerőpiacain toborzó munkáltatóknak széles választék áll rendelkezésére a potenciális jelöltekből, ugyanakkor a magas arány tükrözheti a munkaerő-piaci eltéréseket is, Problémát jelenthet a földrajzi elhelyezkedés. Azok a fiatalok, akik ugyanis vidéken élnek nehezebben találnak számukra megfelelő munkát, ami növelheti a NEET-értéket. A munkáltatók pedig azt hangsúlyozzák, hogy egyes fiatalok az oktatási rendszerből kikerülve nem rendelkeznek alapvető készségekkel, valamint az életvezetési készségek (kommunikációs és prezentációs készségek, csapatban való munkaképesség, problémamegoldó készség), illetve a választott szakmával kapcsolatos munkatapasztalat és ismeretekkel.

Mindez azért is probléma, mert azokra a fiatalokra, akik jelentős időt töltenek a munka vagy az oktatás világán kívül jobban érinti a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a bizonytalanság, a bűnözés vagy az egészségügyi problémák. Ennek leküzdéséért tűzte ki célul az EU, hogy a 15-29 év közötti, sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalok elsősorban a foglalkoztatási kilátásaik javításával, a minőségi oktatás megteremtésével érjék el.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 22. vasárnap
Cecília
47. hét
November 22.
Nemzetközi Aura nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. november 21. 19:19
Agrárszektor  |  2026. november 21. 20:03