13 °C Budapest
Businesswoman explaining coworker over computer at desk. Female business professionals are discussing in office. They are in smart casuals.

Jövőkép nélkül tengődik több tízezer magyar fiatal: nem tanulnak már, de nem is dolgoznak semmit

2023. május 30. 13:10

Javuló tendenciát mutat az EU-ban a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok aránya a 15-29 éves fiatal felnőttek körében. 2022-ben sikerült a pandémia előtti időszak alá szorítani ezt az értéket, ám jelentős különbségek mutatkoznak az egyes EU-s országok között. Magyarország ugyan a középmezőnybe sorolható, ám a nemek közti különbség tekintetében az egyik legrosszabb értékkel rendelkezünk az EU-s tagországok között.

Manapság a munkavállalók és kiváltképp a fiatalok gyakrabban váltanak munkahelyet, ugyanakkor hosszabb időbe telik a munkaerőpiacon való elhelyezkedés. Mindezt jól mutatja, hogy 2022 szeptember-november közti időszakban a munkakeresés átlagos időtartama Magyarországon 9 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.

Hasonló folyamatok zajlódnak más EU-s országokban is: a képzett munkaerő hiánya, a megbízható munkavállalók iránti megnövekedett igény és a túlzott fluktuáció visszaszorítása miatt a felvételi folyamatok jelentősen meghosszabbodtak, a munkaadók igyekeznek minél alaposabban meggyőződni arról, hogy a jelentkezők közül a leginkább elhivatott embert választják ki. Mindez egyrészt érthető, azonban a munkavállalók és főként a pályakezdők számára egy rémálommal ér fel, hogy akár 4-5 vagy még ennél is több körös felvételi folyamtokon kell teljesíteniük - lényegében, mintha egy második állásuk lenne, amiért természetesen nem kapnak fizetést.

Természetesen ez csak a probléma egyik oka. A hosszan tartó munkanélküliség, vagy oktatásból való kimaradás oka lehet lemorzsolódás vagy hátrányos családi helyzetet is. Látva a fiatal korosztály elé tornyosuló akadályokat az EU-ban igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy javítsanak azok helyzetén, akik hasonló szituációba kerültek. A cél az oktatásból a munkába való átmenet zökkenőmentessé tétele, emellett pedig fel kell hívni a figyelmet azokra a kockázatokra is, amik akkor alakulnak ki, ha a fiatalok sem a foglalkoztatásban, sem az oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt.

Mind az egyénre, hosszú távon pedig mind a társadalomra nézve kockázatot jelent, ha a fiatal felnőttek az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszakadnak.

Az Eurostat legfrisebb jelentésében a 15-29 éves fiatal felnőttek helyzetének alakulását vizsgálták. Az Európai Unió erre a korcsoportra vonatkozóan uniós szintű célt tűzött ki, amely szerint 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. A NEET-nek minősülő fiatalok aránya a friss Eurostat-jelentés szerint az EU-ban 2022-ben átlagosan 11,7  százalék volt. Habár ez az érték meglehetősen magasnak tűnik, mindez 1,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A tagállamok között azonban vannak különbségek, mivel több ország már elérte a 2030-ra kitűzött célt.

Nagyobb időintervallumot tekintve is javulást láthatunk. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azon EU-s fiatal felnőttek aránya, akik nem álltak sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben. Ahogy említettük 2022-ben több mint minden tizedik (11,7%) ebbe a kategóriába esik. 2012-ben azonban 16 százalékos arányt regisztráltak, amely 2013-ban tetőzött (16,1 százalék körül), majd folyamatos csökkenésnek indult. Ez alól kivétel volt a 2020-as év, amikor a mutató a világjárvány idején elérte a 13,8 százalékot (a 2019-es 12,6 százalékról), de azóta folytatódott a csökkenő tendencia, és 2022-ben 11,7 százalékot ért el. Az alábbi ábrán látható, hogyaz EU-s országokban miként alakult a NEET-mutató a vizsgált korosztály körében.

A NEET-kategóriába tartózók aránya 2021-ben és 2022-ben jelentősen csökkent, 2020-hoz képest szinte minden korcsoportban. Az uniós szintű célkitűzés korcsoportjában a NEET-nek minösülők aránya 2022-ben 11,7 százalék volt, a 15-19 évesek esetében 5,8 százalék, a 20-24 évesek esetében 13,3 százalék, a 25-29 évesek esetében pedig 15,7 százalék. Így 2022-ben a NEET-arányt a 20-24 és 25-29 évesek esetében is sikerült a járvány kitörése előtti időszakra visszaszorítani. A nemek közti egyenlőtlenséget bizonyítja, hogy habár mindkét nem köreiben sikerült csökkenteni az értéket, a fiatal nők nagyobb valószínűséggel tartoznak a NEET-kategóriába, mint a fiatal férfiak, mindez pedig az országos megoszlás tekintetében is megmutatkozik.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Hollandia az élen, Magyarország középmezőnyben

De mi a helyzet az egyes EU-s országok tekintetében? A 15-29 éves korosztály NEET-arányait vizsgálva az uniós országok között jelentős eltérések mutatkoztak 2022-ben is. Szemléletes példa, hogy a NEET-nek minősíthetőek aránya Hollandiában mindössze 4,2 százalék, míg Romániában 19,8 százalék, vagyis ötször magasabb ez az érték a keleti szomszédunknál. Vessünk tehát egy pillantást a az alábbi ábrára, mely az egyes tagországok 2022-es adatait veti össze.

Ahogy korábban említettük, az EU-s cél az, hogy 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. Jó hír, hogy a 2022-es adatok szerint az EU-tagok egyharmada már elérte ezt a célt: Hollandia (4,2%), Svédország (5,7%), Málta (7,2%), Luxemburg (7,4%), Dánia (7,9%), Portugália (8,4%), Szlovénia (8,5%), Németország (8,6%) és Írország (8,7%). Ezen országokban jellemzően a nemek közti különbség sem kiemelkedő, sőt bizonyos tagországokban a nemek közti NEET-arány pontosan ugyanazon a szinten van. A legrosszabb értéket Románia és Olaszország produkálta (19%), viszont előbbi esetében a legkiugróbb a nők NEET-aránya (25%), Olaszországban ez az arány a nők körében 20 százalék. A teljes lakosség tekintetében Bulgária (15%), Görögország (15%) és Ciprus (14%) mutatott fel magas értéket.

Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Az uniós átlag 11 százalékhoz képest biztató, hogy 10 százalék körül alakult a mutató, ezzel Lengyelországhoz, Észtországhoz és Litvániához hasonló eredményt tudtunk felmutatni. Nem melleslegeg csak kicsivel maradtunk le Finnország és Belgium 9 százalékától. Azonban a nemek közti megoszlást vizsgálva már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Míg a fiatal magyar férfiak közti NEET-érték 8 százalék, addig a nők esetében 13 százalékos arány tapasztalható. Úgy tűnik ez egy régiós jelenség is, mivel Csehországban, Romániában és Lengyelországban is ekörül alakult a nemek közti különbség, miközben az EU-ban "mindössze" százalék volt a férfiak és nők közti differencia.

A nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok tartósan magas aránya az EU-ban egyrészt jelentheti azt, hogy a munkaerőpiacain toborzó munkáltatóknak széles választék áll rendelkezésére a potenciális jelöltekből, ugyanakkor a magas arány tükrözheti a munkaerő-piaci eltéréseket is, Problémát jelenthet a földrajzi elhelyezkedés. Azok a fiatalok, akik ugyanis vidéken élnek nehezebben találnak számukra megfelelő munkát, ami növelheti a NEET-értéket. A munkáltatók pedig azt hangsúlyozzák, hogy egyes fiatalok az oktatási rendszerből kikerülve nem rendelkeznek alapvető készségekkel, valamint az életvezetési készségek (kommunikációs és prezentációs készségek, csapatban való munkaképesség, problémamegoldó készség), illetve a választott szakmával kapcsolatos munkatapasztalat és ismeretekkel.

Mindez azért is probléma, mert azokra a fiatalokra, akik jelentős időt töltenek a munka vagy az oktatás világán kívül jobban érinti a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a bizonytalanság, a bűnözés vagy az egészségügyi problémák. Ennek leküzdéséért tűzte ki célul az EU, hogy a 15-29 év közötti, sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalok elsősorban a foglalkoztatási kilátásaik javításával, a minőségi oktatás megteremtésével érjék el.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
13. hét
Március 28.
Nagycsütörtök
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem