Káosz jöhet a magyar munkahelyeken: a 2022-es szuperinfláció még csak a kezdet volt

Növekvő élelmiszerárak, erősödő inflációs hatások nyomán a kiskereskedelemben forgalomcsökkenés tapasztalható. A jövő év első negyedévében a gazdasági elemzők szerint hasonlóan magas infláció várható, ami további volumencsökkenést idézhet elő. Szűkül a fogyasztói kosár. Mindez csökkenő foglalkoztatást generál a kiskereskedelemben és a kapcsolódó logisztikai ágakon.

A feldolgozóiparban jelentős a lemaradás a koronavírus-járvány okozta alapanyagellátási láncok felborulása miatt. Éppen ezért az ipari termelésben nem várható csökkenés, ha a megrendelés oldalról vizsgáljuk a helyzetet. De nem kizárt, hogy lesznek bizonyos cégek, amelyeket a megemelkedett energiaköltségek működésképtelenné tesznek, vagy termelési volumen csökkentésre kényszerítenek. A HR-következmények itt pontszerűen lesznek érzékelhetők, nem iparági szinten és nem is földrajzi lokáció szerint. Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben nagy biztonságot nyújthat mind a kölcsönvevők, mind a munkavállalók számára a munkaerő-kölcsönző cégekkel való szoros együttműködés

– állapította meg Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke. Olyan vállalkozások esetében merülhet fel végleges vagy átmeneti bezárás, melyeknek elavult a termelési szerkezete, és nem áll a rendelkezésre a szükséges tőke a modern és energiahatékony eszközök beruházásához, vagy megújuló energiát hasznosító, korszerűsítő fejlesztésekhez. Ami mindezt megerősíti, „piaci visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy a termelő cégek jelentős része nem terveznek karácsonyi időszakban leállást vagy szűkített működést” – fogalmaz a szakember.

Nagyságrendileg 100.000 betöltetlen álláshely és 3,8 - 4 százalékos munkanélküliségi ráta volt jellemző az idei évben. 2023-ra ez legfeljebb 5 százalékig mozdulhat el. Tömeges elbocsátásokra nem számítanak, viszont az elnök szavai szerint, itt lehet az ideje a minőségi cseréknek a foglalkoztatásban.

Ami a béremelést illeti, megszületett a háromoldalú megállapodás, mely eredményeként 16 százalékkal emelkedik a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum.

Amikor egy cég a jövő évi béremeléseket tervezi további tényezőkkel is számolnia kell: mint például az adott vállalkozás hatékonysága, a megemelkedett energia és üzemeltetési költségek, a munkaerő-piacon jelenlévő erős bérnyomás, a bértorlódás elkerülése, azaz a magasabb bérsávokban, kevesebb emelés is elegendő lehet, de fokozott körültekintésre van szükség, hogy ne csússzanak össze a különböző bérkategóriák

– hívta fel a figyelmet Csizmadia Gábor.