Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben megismerkedtünk az életbiztosításokhoz kapcsolódó fogalmakkal, amelyekkel rendszerint találkozhatunk egy-egy szerződéskötés alkalmával.
Huszonegyedik lecke: Védekezz!
Az életbiztosításokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen módszerekkel lehet védekezni az infláció ellen. Ennek a problémának a megoldására a biztosítók több módszert is kidolgoztak.
Az egyik ilyen módszer, a díjemelés. Ebben az esetben a biztosító újabb kockázat-elbírálás nélkül emeli a díjat és a szolgáltatást is, a többletdíjon a szerződő a hátralévő tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe véve egy ugyanolyan fajtájú, folyamatos díjfizetésű biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az összegét egyszerűen hozzáadja a korábbi biztosítási összeghez.
A következő technika a nyereség- (többlethozam-) visszatérítése. A díjtartalékkal rendelkező biztosítások esetében a díjtartalék befektetéséből a technikai kamaton felül elért nyereség egy részét (általában 90%-át) visszatérítik az ügyfélnek.
Létezik a kettő kombinálása , ami nem más mint a revalorizációs technika.
Ez egy olyan integrált rendszer, amely a díjemelés és a többlethozam-visszatérítés technikájának együttes alkalmazását teszi lehetővé. Ha díjemelés mértékét is a díjtartalék többlethozamának a mértékében határozzuk meg, akkor a biztosítási összeg is összesen pontosan a díjtartalék többlethozamának mértékében emelkedik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Azonban, a módszer nagy hátránya, hogy a biztosító tevékenységétől - és nem objektív mutatótól, mint pl. az inflációs rátától ¬függ a díjemelés mértéke.
A biztosítási szerződésekkel kapcsolatban két fogalommal szintén találkozhatunk, melyek az "egyszerű halandó" számára magyarázatra szorulnak. Ez a respiro és a reaktiválás.
Respiro: díjnemfizetés esetén az a türelmi idő, ameddig a biztosító kockázatban marad, ez általában 30 nap, de lehet a szerződési feltételekben ettől eltérni, 60, vagy 90 nap is lehet.
Reaktiválás: valamilyen okból megszűnt biztosítás újbóli kockázatba helyezése a díjhátralék befizetése után.
A következő részben a vagyonbiztosításokkal és az ahhoz kapcsolódó fogalmakkal fogunk foglalkozni.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








