Hogyan működik a gazdaság? - Szakzsargon mindenkinek

Az előző részben megismerkedtünk az életbiztosítások fajtáival. Most áttekintjük a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat, amelyekkel rendszerint találkozhatunk egy-egy szerződéskötés alkalmával.

Huszonegyedik lecke: Szakzsargon mindenkinek

A legelső fontos kérdés, hogy mi a különbség a mentesülés és kizárás között. Ez azért sem mellékes, mert ha bekövetkezik a káresemény, bizony könnyen előfordulhat, hogy szembesülünk a fogalmakkal.

A mentesülés speciális mentesülési szabályok teljesülésével áll fenn, a kizárást pedig a biztosító a szerződési feltételekben maga fogalmazza meg.

Tehát a biztosítónak akkor van teljesítési kötelezettsége, amikor a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik - és nem áll fenn mentesülés vagy kizárás. Ezért nem árt a szerződés aláírása előtt megvizsgálnunk ezt a két feltételt egy picit tüzetesebben.

A következő fontos fogalom, amely szintén a zsebünkre megy, az a maradékjog érvényesítése.

A díjtartalék egy olyan pénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy később ezért - szerződés szerint - valamilyen szolgáltatást nyújtson. Ha azonban a szerződés valamilyen oknál fogva felbomlik, akkor ez a későbbre ígért szolgáltatás elesik, s a biztosítónak el kell számolnia a díj tartalékkal. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfél szempontjából nézve maradékjognak nevezzük.

Az életbiztosítási szerződések esetében előkerülhet a technikai kamatláb fogalma, melynek mértékétől nagyban függ a tartam végén fizetendő összeg. Ezért mindenképpen nézzük meg adott szerződés esetében, hogy mire számíthatunk.

Minden biztosító választ ezért egy ún. technikai kamatlábat, s ezzel számolja ki (élet) biztosításainak díjait. Az ekvivalencia elvben ezt a kamatlábat használjuk. A technikai kamatláb egyben garantált hozamot is jelent. A biztosító garantálja, hogy a díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el, s juttat vissza a szerződőhöz.

Sokakban felmerül a kérdés egy élő szerződés kapcsán, hogy az első néhány évben miért nem növekszik a biztosítási összeg. Nos erre a válasz a zillmerezés.

A zillmerezés során - tartamtól függően - az első 0,5-2,5 év díját teljes egészében a költségei fedezésére fordítja (azaz kölcsönveszi a szerződőtől a első 0,5-2,5 év díjtartalékát) a biztosító, s a későbbiekben a vállalkozói díjrészből fokozatosan törleszti ezt a kölcsönt.

Ha a biztosító nem zillmerezne, akkor ennek két fő következménye lenne:

- A kezdeti költségeket a biztosító hosszú időszakra meghitelezné a szerződőnek, amit az fokozatosan törlesztene a vállalkozói díjrészből,
- Ha a szerződő a tartam elején felmondja a szerződést, akkor a biztosító költségei nem térülnek vissza, hiszen elmarad a további díjfizetés.