Hogyan működik a gazdaság? - A részvény

Pénzcentrum

2006. május 16. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Az előző részben elkezdtünk barangolni az értékpapírok világában. Most pedig, a részvényekkel ismerkedünk meg.

Nyolcadik lecke: Részvények

A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság tőkéjének tulajdoni hányadát képezik, és jogosultságot jelentenek arra, hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből. Tehát a kötvénytulajdonossal szemben a részvényes nem a hitelezője a társaságnak, hanem a egy részének tulajdonosa.

A részvény, a tulajdonosa számra, alapvetően háromfajta jogot testesít meg. Az első a tagsági jog, melynek alapján a részvénytulajdonos részt vehet a társaság közgyűlésén, felvilágosítást kérhet, és észrevételt is tehet. A második a szavazati jog, az ezzel rendelkező részvényes a közgyűlésen indítványt tehet és szavazhat. Ezek a kisebbségi jogok a kisebbségi részvényesek érdekeit hivatottak védeni, így jellemzően a kisbefektetők élnek velük. A szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek kérhetik az igazgatóságnál a közgyűlés összehívását és valamely kérdés napirendre tűzését. Írásban ugyanekkora részvényesi kör kérheti az üzletvezetés megvizsgálását.

A vagyoni jogok két részre oszlanak. A tulajdonosnak egyrészt jár a mérleg szerinti eredménynek a részvényeire jutó arányos része, az osztalék. A részvénytársaság csődje esetén a részvényesnek joga van a végelszámoláskor a többi jogosult után a felosztható vagyon részvényeire eső részére, más szóval a likvidációs hányadra.

A részvények alaptípusai:

Elsőbbségi részvények
Közönséges részvények

Az osztalék-elsőbbségi részvények közbenső formát jelentenek a kötvények és a közönséges részvények között. Hozamuk, a preferált osztalék fixnek tekinthető, és a közönséges részvényeknél előbbre soroltak a követelések kielégítési rangsorában, tehát ennyiben a kötvényekhez állnak közel. Más vonatkozásban (pl. a felelősség) a közönséges részvényekkel azonos státuszúak, s a kötvényekkel szemben, amelyek kamatát az adózatlan eredményből fizetik, a preferált osztalék forrása a közönséges részvényekhez hasonlóan az adózott eredmény.

Az elsőbbségi részvények lejárat nélküli, fix hozadékú értékpapíroknak tekinthetők, elméleti árfolyamuk ezért az örökjáradék formulával határozható meg, de mivel kockázatosabb értékpapírok, mint a kötvények, a piaci kamatlábnál magasabb az elvárt hozamráta, amelyet a diszkontálásnál alkalmaznak.

A közönséges (vagy törzs-) részvények értékelését a jövőbeli pénzáramlás értelmezésével és számszerűsítésével kell kezdeni

A közönséges részvények esetében kétféle jövőbeni pénzáramot kell figyelembe venni. Egyrészt, a legtöbb részvény rendszeresen osztalékot fizet, másrészt a részvénytulajdonos a papír eladásakor megkapja a részvény napi árfolyamának megfelelő összeget. Ha a részvény eladási árfolyama nagyobb, mint a vételi árfolyam volt, akkor árfolyamnyereséget, ha kisebb, akkor árfolyamveszteséget könyvelhet el a befektető. Ennek megfelelően a részvény értékét a jövőbeni osztalékok, és a jövőbeni árfolyam is meghatározzák. Mindkettő azonban meglehetősen bizonytalan.

A részvényértékelés során gyakran alkalmazunk olyan pénzügyi mutatókat, melyek a részvényt kibocsátó vállalat valamely közgazdasági jellemzőjét vetítik egy részvényre. Íme néhány mutató:

Az osztalék-kifizetési ráta (a vállalat adózott eredményéből a részvényeseknek osztalék formájában juttatott rész ill. az adózott eredmény hányadosa) a vállalati nyereségre vonatkozóan lehet stabil, de a részvény névértékére vonatkozóan nem fix, az osztalék tehát kockázatosabb jövedelemforma, mint a kötvények utáni kamat, vagy a preferált osztalék. A jövőbeni árfolyamok alakulására a vállalat teljesítményén túl valamennyi olyan tényező hat, amelyek egy ország tőkepiacát meghatározzák.

EPS, azaz egy részvényre jutó nyereség (earnings per share): az éves adózott eredmény egy részvényre vetített részét mutatja. Számításánál az eredményt elosztjuk a vállalat által kibocsátott összes részvény számával.

DPS, azaz egy részvényre jutó osztalék (dividend per share): az éves osztalék egy részvényre vetített részét mutatja. Számítása hasonlóképpen történik, az osztalékot osztjuk a kibocsátott összes részvény számával.

P/E, azaz árfolyam/nyereség hányados (Price per Earnings), amely a részvényárfolyamot a társaság egy részvényre vetített adózás utáni eredményéhez viszonyítja.
A P/E mutató azért közkedvelt, mert a legalapvetőbb befektetési motívumot elemzi: mennyit kell fizetnie a befektetőnek a társaság egységnyi eredményéért. Ezért minél magasabb a P/E, annál drágábbnak tekintjük a részvényt, és fordítva.

Néhány példa

Az egyszerűség jegyében tételezzük fel, hogy a részvénytársaság minden évben ugyanakkora teljesítményt ér el, és a megtermelt, adózás utáni eredményt, teljesen ki is fizeti osztalékként. Részvényünk ekkor egy örökjáradékhoz hasonlít, értéke megegyezik a DPS és az elvárt hozam (mekkora kamatot szeretnék kapni a pénzemért) hányadosával. Ha tehát az egy részvényre jutó osztalék 200 forint és 10 százalékos a piacon elvárható hozam, akkor részvényünk éppen 2000 forintot ér.

Egy másik esetben egy társaság 300 forintos egy részvényre jutó eredményéből 100 forintot fizet ki osztaléknak részvényenként, a maradékot visszatartja újabb beruházások céljából. Az osztalékkifizetési ráta (p), amit a DPS/EPS hányadosból kapunk, ekkor 0,33 lesz. Az újból befektetett tőkén valamekkora r (például 10 százalékos) hozamot fog elérni, miáltal r*(1-p), (azaz 6,66) százalékkal fog növekedni. A részvény értékét úgy számíthatjuk ki, hogy kivonjuk az elvárt hozamból az éves növekedés mértékét (=3,33), és a keletkező számmal elosztjuk a DPS értékét. Jelen esetben ez 3000 forintot ér. Láthatjuk, hogy a cég növekedésével többet ér részvényünk, mint a kizárólag osztalékot fizető részvénytársaságé.

Első "nekifutásra" tehát ennyit érdemes tudni a részvényekről. Természetesen ezzel még korántsem értünk a téma végére, a befektetési iskola következő részeiben még visszatérünk az itt tanultakra és ki is egészítjük ezeket.

Leesik az állad: ennyiért keres melósokat a Penny - semmilyen végzettség sem kell a munkához

Alsónémedi logisztikai központjába keres áruösszekészítő pozícióba új munkatársakat a Penny.

GYED és GYED extra 2026: kinek jár és mekkora a GYED bruttó és nettó összege - Itt a kalkulátor

Mik a GYED és a GYED extra feltételei, mennyi a GYED összege 2026-ban? Mikortól jár GYED szja mentesség és hogyan történik a GYED számítása a...

Rengeteg magyar dolgozó év végi juttatását fedi homály: végül semmilyen bónuszt nem fognak kapni?

Továbbra sincs hivatalos információ a minisztériumi dolgozók idei év végi jutalmazásáról.

Leesik az állad: döbbenetes a védőnők fizetése 2025-ben Magyarországon, ezt te sem gondoltad volna

A védőnők bére ugyan nőtt, de a pótlékok megvonása miatt sokan még kevesebbet vihetnek haza, mint korábban.

Kiderült, ennyi az átlagkereset Magyarországon: ez most akkor sok vagy kevés?

2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700, a nettó átlagkereset 482 400 forint volt.

Komoly átalakulás érik a magyar munkahelyeken: erre mindenkinek fel kel készülni

A mesterséges intelligencia már nem trend, hanem kényszerű alkalmazkodás a magyar HR-piacon.

Egyre nagyobb bajban a magyar építőipar: kongatják a vészharangot, borzasztónehéz lehet 2026

Az építőiparban 2025-ben a csökkenő megrendelések mellett a munkaerő megtartása jelentette a legnagyobb kihívást.

Érik a tömeges felmondási hullám 2026 elején Magyarországon? Asztalra csapnak a dolgozók, egyre többen állnak fel

A munkavállalók továbbra is aktívak az álláspiacon, döntéseiket elsősorban a fizetések és a juttatások befolyásolják.

Óriási leépítésbe kezd a magyarországi boltlánc: megerősítették, rengeteg embert küldenek el

A leépítés mértéke nem érte el a csoportos létszámcsökkentés törvényi határát.

Itt a rendelet, brutálisan szigorodnak a munkavédelmi szabályok Magyarországon: rengeteg dolgozót érint

Megjelent a Magyar Közlönyben a munkavédelmi szabályok jelentős szigorítása, amely az uniós előírások átvételével erősíti az egészségvédelmet.

Leesik az állad, ennyi egy szerzetes órabére Magyarországon: ezzel keresik a legtöbb pénzt a monostorok

Szerzetesenként havi mintegy 400 ezer forintnyi költséget spórolnak meg a bakonybéli bencések külsős, piaci szereplők igénybe vétele helyett.

Kinek és meddig jár munkanélküli segély, álláskeresési járadék 2026-ban? Az álláskeresési segély összege, utalása, igénylése

Álláskeresési járadék 2026: mennyi a munkanélküli segély összege 2026-ban, hogyan történik az álláskeresési járadék igénylése, milyen munkanélküli központot keressünk fel?

Brutális bérolló nyílik egyre nagyobbra Magyarországon: íme, ebben a megyében keresnek a legrosszabbul

Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest.

Karácsony előtt jött a sokk: több mint száz dolgozót küldött el az OBI Magyarországon

A szakszervezet szerint legalább 118 ember biztosan távozott, miközben a cég nyereséges évet zárhatott.

Súlyos jelentés érkezett: tényleg van oka rettegni az AI-tól a magyar dolgozóknak?

A GKI kutatása szerint a magyar lakosság 80 százaléka még nem használja aktívan a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.

Súlyos kijelentést tett az Audi Hungaria elnöke: létszámcsökkentés jöhet a győri gyárban

Az Audi Hungaria elnöke évértékelő interjújában bejelentette, hogy a győri üzemben további létszámcsökkentésre készülnek a hatékonyság növelése érdekében.

Vége a klasszikus nyolcórás munkanapnak? Forradalmi változás készül, ami teljesen átírhatja a mindennapokat

Németországban a kormánykoalíció törvényjavaslatot készít elő, amely megszüntetné a hagyományos nyolcórás munkanapot,

CSED összege 2026: itt a CSED számítás, meddig jár és kinek - Adómentesség, táppénz, szabadság CSED alatt

CSED extra 2026: tudd meg, mennyi a CSED összege 2026-ban, kinek jár CSED GYED adómentesség és hogyan történik a CSED számítás? Mennyi lesz a CSED...

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír