Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben elkezdtünk barangolni az értékpapírok világában. Most pedig, a részvényekkel ismerkedünk meg.
Nyolcadik lecke: Részvények
A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság tőkéjének tulajdoni hányadát képezik, és jogosultságot jelentenek arra, hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből. Tehát a kötvénytulajdonossal szemben a részvényes nem a hitelezője a társaságnak, hanem a egy részének tulajdonosa.
A részvény, a tulajdonosa számra, alapvetően háromfajta jogot testesít meg. Az első a tagsági jog, melynek alapján a részvénytulajdonos részt vehet a társaság közgyűlésén, felvilágosítást kérhet, és észrevételt is tehet. A második a szavazati jog, az ezzel rendelkező részvényes a közgyűlésen indítványt tehet és szavazhat. Ezek a kisebbségi jogok a kisebbségi részvényesek érdekeit hivatottak védeni, így jellemzően a kisbefektetők élnek velük. A szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek kérhetik az igazgatóságnál a közgyűlés összehívását és valamely kérdés napirendre tűzését. Írásban ugyanekkora részvényesi kör kérheti az üzletvezetés megvizsgálását.
A vagyoni jogok két részre oszlanak. A tulajdonosnak egyrészt jár a mérleg szerinti eredménynek a részvényeire jutó arányos része, az osztalék. A részvénytársaság csődje esetén a részvényesnek joga van a végelszámoláskor a többi jogosult után a felosztható vagyon részvényeire eső részére, más szóval a likvidációs hányadra.
A részvények alaptípusai:
Elsőbbségi részvények Közönséges részvények
Az osztalék-elsőbbségi részvények közbenső formát jelentenek a kötvények és a közönséges részvények között. Hozamuk, a preferált osztalék fixnek tekinthető, és a közönséges részvényeknél előbbre soroltak a követelések kielégítési rangsorában, tehát ennyiben a kötvényekhez állnak közel. Más vonatkozásban (pl. a felelősség) a közönséges részvényekkel azonos státuszúak, s a kötvényekkel szemben, amelyek kamatát az adózatlan eredményből fizetik, a preferált osztalék forrása a közönséges részvényekhez hasonlóan az adózott eredmény.
Az elsőbbségi részvények lejárat nélküli, fix hozadékú értékpapíroknak tekinthetők, elméleti árfolyamuk ezért az örökjáradék formulával határozható meg, de mivel kockázatosabb értékpapírok, mint a kötvények, a piaci kamatlábnál magasabb az elvárt hozamráta, amelyet a diszkontálásnál alkalmaznak.
A közönséges (vagy törzs-) részvények értékelését a jövőbeli pénzáramlás értelmezésével és számszerűsítésével kell kezdeni
A közönséges részvények esetében kétféle jövőbeni pénzáramot kell figyelembe venni. Egyrészt, a legtöbb részvény rendszeresen osztalékot fizet, másrészt a részvénytulajdonos a papír eladásakor megkapja a részvény napi árfolyamának megfelelő összeget. Ha a részvény eladási árfolyama nagyobb, mint a vételi árfolyam volt, akkor árfolyamnyereséget, ha kisebb, akkor árfolyamveszteséget könyvelhet el a befektető. Ennek megfelelően a részvény értékét a jövőbeni osztalékok, és a jövőbeni árfolyam is meghatározzák. Mindkettő azonban meglehetősen bizonytalan.
A részvényértékelés során gyakran alkalmazunk olyan pénzügyi mutatókat, melyek a részvényt kibocsátó vállalat valamely közgazdasági jellemzőjét vetítik egy részvényre. Íme néhány mutató:
Az osztalék-kifizetési ráta (a vállalat adózott eredményéből a részvényeseknek osztalék formájában juttatott rész ill. az adózott eredmény hányadosa) a vállalati nyereségre vonatkozóan lehet stabil, de a részvény névértékére vonatkozóan nem fix, az osztalék tehát kockázatosabb jövedelemforma, mint a kötvények utáni kamat, vagy a preferált osztalék. A jövőbeni árfolyamok alakulására a vállalat teljesítményén túl valamennyi olyan tényező hat, amelyek egy ország tőkepiacát meghatározzák.
EPS, azaz egy részvényre jutó nyereség (earnings per share): az éves adózott eredmény egy részvényre vetített részét mutatja. Számításánál az eredményt elosztjuk a vállalat által kibocsátott összes részvény számával.
DPS, azaz egy részvényre jutó osztalék (dividend per share): az éves osztalék egy részvényre vetített részét mutatja. Számítása hasonlóképpen történik, az osztalékot osztjuk a kibocsátott összes részvény számával.
P/E, azaz árfolyam/nyereség hányados (Price per Earnings), amely a részvényárfolyamot a társaság egy részvényre vetített adózás utáni eredményéhez viszonyítja. A P/E mutató azért közkedvelt, mert a legalapvetőbb befektetési motívumot elemzi: mennyit kell fizetnie a befektetőnek a társaság egységnyi eredményéért. Ezért minél magasabb a P/E, annál drágábbnak tekintjük a részvényt, és fordítva.
Néhány példa
Az egyszerűség jegyében tételezzük fel, hogy a részvénytársaság minden évben ugyanakkora teljesítményt ér el, és a megtermelt, adózás utáni eredményt, teljesen ki is fizeti osztalékként. Részvényünk ekkor egy örökjáradékhoz hasonlít, értéke megegyezik a DPS és az elvárt hozam (mekkora kamatot szeretnék kapni a pénzemért) hányadosával. Ha tehát az egy részvényre jutó osztalék 200 forint és 10 százalékos a piacon elvárható hozam, akkor részvényünk éppen 2000 forintot ér.
Egy másik esetben egy társaság 300 forintos egy részvényre jutó eredményéből 100 forintot fizet ki osztaléknak részvényenként, a maradékot visszatartja újabb beruházások céljából. Az osztalékkifizetési ráta (p), amit a DPS/EPS hányadosból kapunk, ekkor 0,33 lesz. Az újból befektetett tőkén valamekkora r (például 10 százalékos) hozamot fog elérni, miáltal r*(1-p), (azaz 6,66) százalékkal fog növekedni. A részvény értékét úgy számíthatjuk ki, hogy kivonjuk az elvárt hozamból az éves növekedés mértékét (=3,33), és a keletkező számmal elosztjuk a DPS értékét. Jelen esetben ez 3000 forintot ér. Láthatjuk, hogy a cég növekedésével többet ér részvényünk, mint a kizárólag osztalékot fizető részvénytársaságé.
Első "nekifutásra" tehát ennyit érdemes tudni a részvényekről. Természetesen ezzel még korántsem értünk a téma végére, a befektetési iskola következő részeiben még visszatérünk az itt tanultakra és ki is egészítjük ezeket.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
