Hogyan működik a gazdaság? - A részvény

Pénzcentrum

2006. május 16. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Az előző részben elkezdtünk barangolni az értékpapírok világában. Most pedig, a részvényekkel ismerkedünk meg.

Nyolcadik lecke: Részvények

A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság tőkéjének tulajdoni hányadát képezik, és jogosultságot jelentenek arra, hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből. Tehát a kötvénytulajdonossal szemben a részvényes nem a hitelezője a társaságnak, hanem a egy részének tulajdonosa.

A részvény, a tulajdonosa számra, alapvetően háromfajta jogot testesít meg. Az első a tagsági jog, melynek alapján a részvénytulajdonos részt vehet a társaság közgyűlésén, felvilágosítást kérhet, és észrevételt is tehet. A második a szavazati jog, az ezzel rendelkező részvényes a közgyűlésen indítványt tehet és szavazhat. Ezek a kisebbségi jogok a kisebbségi részvényesek érdekeit hivatottak védeni, így jellemzően a kisbefektetők élnek velük. A szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek kérhetik az igazgatóságnál a közgyűlés összehívását és valamely kérdés napirendre tűzését. Írásban ugyanekkora részvényesi kör kérheti az üzletvezetés megvizsgálását.

A vagyoni jogok két részre oszlanak. A tulajdonosnak egyrészt jár a mérleg szerinti eredménynek a részvényeire jutó arányos része, az osztalék. A részvénytársaság csődje esetén a részvényesnek joga van a végelszámoláskor a többi jogosult után a felosztható vagyon részvényeire eső részére, más szóval a likvidációs hányadra.

A részvények alaptípusai:

Elsőbbségi részvények
Közönséges részvények

Az osztalék-elsőbbségi részvények közbenső formát jelentenek a kötvények és a közönséges részvények között. Hozamuk, a preferált osztalék fixnek tekinthető, és a közönséges részvényeknél előbbre soroltak a követelések kielégítési rangsorában, tehát ennyiben a kötvényekhez állnak közel. Más vonatkozásban (pl. a felelősség) a közönséges részvényekkel azonos státuszúak, s a kötvényekkel szemben, amelyek kamatát az adózatlan eredményből fizetik, a preferált osztalék forrása a közönséges részvényekhez hasonlóan az adózott eredmény.

Az elsőbbségi részvények lejárat nélküli, fix hozadékú értékpapíroknak tekinthetők, elméleti árfolyamuk ezért az örökjáradék formulával határozható meg, de mivel kockázatosabb értékpapírok, mint a kötvények, a piaci kamatlábnál magasabb az elvárt hozamráta, amelyet a diszkontálásnál alkalmaznak.

A közönséges (vagy törzs-) részvények értékelését a jövőbeli pénzáramlás értelmezésével és számszerűsítésével kell kezdeni

A közönséges részvények esetében kétféle jövőbeni pénzáramot kell figyelembe venni. Egyrészt, a legtöbb részvény rendszeresen osztalékot fizet, másrészt a részvénytulajdonos a papír eladásakor megkapja a részvény napi árfolyamának megfelelő összeget. Ha a részvény eladási árfolyama nagyobb, mint a vételi árfolyam volt, akkor árfolyamnyereséget, ha kisebb, akkor árfolyamveszteséget könyvelhet el a befektető. Ennek megfelelően a részvény értékét a jövőbeni osztalékok, és a jövőbeni árfolyam is meghatározzák. Mindkettő azonban meglehetősen bizonytalan.

A részvényértékelés során gyakran alkalmazunk olyan pénzügyi mutatókat, melyek a részvényt kibocsátó vállalat valamely közgazdasági jellemzőjét vetítik egy részvényre. Íme néhány mutató:

Az osztalék-kifizetési ráta (a vállalat adózott eredményéből a részvényeseknek osztalék formájában juttatott rész ill. az adózott eredmény hányadosa) a vállalati nyereségre vonatkozóan lehet stabil, de a részvény névértékére vonatkozóan nem fix, az osztalék tehát kockázatosabb jövedelemforma, mint a kötvények utáni kamat, vagy a preferált osztalék. A jövőbeni árfolyamok alakulására a vállalat teljesítményén túl valamennyi olyan tényező hat, amelyek egy ország tőkepiacát meghatározzák.

EPS, azaz egy részvényre jutó nyereség (earnings per share): az éves adózott eredmény egy részvényre vetített részét mutatja. Számításánál az eredményt elosztjuk a vállalat által kibocsátott összes részvény számával.

DPS, azaz egy részvényre jutó osztalék (dividend per share): az éves osztalék egy részvényre vetített részét mutatja. Számítása hasonlóképpen történik, az osztalékot osztjuk a kibocsátott összes részvény számával.

P/E, azaz árfolyam/nyereség hányados (Price per Earnings), amely a részvényárfolyamot a társaság egy részvényre vetített adózás utáni eredményéhez viszonyítja.
A P/E mutató azért közkedvelt, mert a legalapvetőbb befektetési motívumot elemzi: mennyit kell fizetnie a befektetőnek a társaság egységnyi eredményéért. Ezért minél magasabb a P/E, annál drágábbnak tekintjük a részvényt, és fordítva.

Néhány példa

Az egyszerűség jegyében tételezzük fel, hogy a részvénytársaság minden évben ugyanakkora teljesítményt ér el, és a megtermelt, adózás utáni eredményt, teljesen ki is fizeti osztalékként. Részvényünk ekkor egy örökjáradékhoz hasonlít, értéke megegyezik a DPS és az elvárt hozam (mekkora kamatot szeretnék kapni a pénzemért) hányadosával. Ha tehát az egy részvényre jutó osztalék 200 forint és 10 százalékos a piacon elvárható hozam, akkor részvényünk éppen 2000 forintot ér.

Egy másik esetben egy társaság 300 forintos egy részvényre jutó eredményéből 100 forintot fizet ki osztaléknak részvényenként, a maradékot visszatartja újabb beruházások céljából. Az osztalékkifizetési ráta (p), amit a DPS/EPS hányadosból kapunk, ekkor 0,33 lesz. Az újból befektetett tőkén valamekkora r (például 10 százalékos) hozamot fog elérni, miáltal r*(1-p), (azaz 6,66) százalékkal fog növekedni. A részvény értékét úgy számíthatjuk ki, hogy kivonjuk az elvárt hozamból az éves növekedés mértékét (=3,33), és a keletkező számmal elosztjuk a DPS értékét. Jelen esetben ez 3000 forintot ér. Láthatjuk, hogy a cég növekedésével többet ér részvényünk, mint a kizárólag osztalékot fizető részvénytársaságé.

Első "nekifutásra" tehát ennyit érdemes tudni a részvényekről. Természetesen ezzel még korántsem értünk a téma végére, a befektetési iskola következő részeiben még visszatérünk az itt tanultakra és ki is egészítjük ezeket.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír