Hogyan működik a gazdaság? - Csökkentsd a kockázatot!

.

Az előző részben megismerkedtünk a biztosítás európai és hazai történetével. Ebben a fejezetben, pedig megvizsgáljuk, hogy a biztosítók milyen módszerekkel kezelik a kockázatot, és hogyan próbálják csökkenteni azt.

Tizenhetedik lecke: Kockázat és a biztosítás

Mielőtt belevágunk a dolgok közepébe, ismételjük át a kockázat fogalmát!

A kockázat meghatározására rengeteg definíciót találhatunk a szakirodalomban. Íme néhány:

a) Magyar értelmező szótár: "A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség, kár lehetősége."
b) Angol értelmező szótár: " A kockázat a veszteség vagy rossz következmény lehetősége."
c) Befektetési tankönyv: "A kockázat annak lehetősége, hogy a befektető tényleges hozama eltér a befektetéskor elvárt (várható) hozamtól."
d) Kockázatelméleti tankönyv: "A kockázat az adott szituáció kimenetelére vonatkozó objektív kétség. A kockázat az a tendencia, hogy egy vizsgált folyamat tényleges kimenetelei különböznek az előre várható kimeneteltől."

A fogalmi meghatározás után, nézzük meg, hogyan lehet a kockázatokat csoportosítani.

Az első csoportba az egyszerű (tiszta) kockázat (pure risk) tartozik. Ezeket a kárral, veszéllyel, veszteséggel fenyegető kockázatok alkotják. (természeti hatásokat: vihar, eső, földrengés, villámlás okozta tűz; baleseteket, a gépek, járművek meghibásodásai)
Lehetséges kimenetek:
- veszteség, kár következik be
- változatlan állapot

A második csoportba az összetett kockázatok (speculative risk.) tartoznak. Ezek a három lehetséges kimenettel rendelkező kockázatok csoportja:
- veszteség, kár következik be
- változatlan állapot
- nyereség, gyarapodás az eredmény

Üzleti (business) kockázatnak is nevezik: vállalkozás tőkéje befektetésével, működtetése során nyereség elérésére törekszik (pénzügyi befektetések)

Kockázatporlasztás és a kockázatok kikerülése: viszontbiztosítás és együttbiztosítás

Tegyük fel, hogy az egyik biztosító, felvállalt egy számára túl nagy kockázatot. Ekkor, hogy ne veszítse el üzletfelét, illetve magát se sodorja túl kockázatos helyzetbe, a kockázatnak a saját kapacitását meghaladó részét - a díj arányos részével együtt - átadja egy másik biztosítónak, a viszontbiztosítónak. Ekkor már a kockázat megoszlik és csökken az eredeti biztosító kitettsége.

A viszontbiztosító érezheti természetesen úgy, hogy az átadott kockázat számára túl nagy, s egy másik viszontbiztosítónál ő is viszont-viszontbiztosíthatja a neki átadott kockázat egy részét, és így tovább. Ezt retrocessziónak nevezzük.

A viszontbiztosításnál tehát az ügyfél egy biztosítóval áll szerződésben, de a kockázatokat több intézmény egymás között szétporlasztja.

A kockázatporlasztás együttbiztosítással is megoldható. Ebben az esetbe a biztosítók úgy porlasztják a számukra túl nagy kockázatot, hogy azt együttesen vállalják el. Olyan biztosítási szerződést kötnek, ahol az ügyféllel szemben nem egy biztosító szerepel a szerződésen, hanem mondjuk 5. Az ügyfélnek a díjat is ilyen arányban kell a különböző biztosítókhoz befizetnie, s ha bekövetkezik a kár, ilyen arányban kapja meg a teljes kárkifizetést a különböző biztosítóktól.

A következő részben a kockázat kikerülésével és megelőzésével fogunk foglalkozni. Valamint belevágunk a biztosítások csoportosításába is.