18 °C Budapest

Hogyan működik a gazdaság? - A külföld szerepe

Pénzcentrum
2006. március 6. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

 
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az első leckében megismerkedtünk az infláció fogalmával és a jegybank szerepével, a második alkalommal a kamatok hatásait vizsgáltuk, most pedig a külföldiek szerepét vesszük górcső alá.
Harmadik lecke: az idegenek
A forint-alapú magyar államadósságból (piaci értékesítésű papírok) tavaly év végén mintegy 30% volt a külföldiek kezében (kb. 2550 mrd Ft), így érdemes figyelni a külföldiek állományváltozására, illetve az átlagos hátralévő futamidejére vonatkozó adatokat. Az állomány változása egyértelműen a magyar állampapírok iránti befektetői étvágyat mutatja (ez mintegy fél éve a 2550-2600 milliárd forintos sávban ingadozik), míg az átlagos hátralévő futamidő (a befektetők portfoliójában lévő állampapír-sorozatok lejáratig hátralévő futamideje a sorozatok összegével súlyozva) jelenleg fokozatos csökkenés nyomán 4.07 év körül van. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek a nagyobb kamatkockázatú papírok (ld. korábban árfolyam-kamat összefüggése) felől egyre inkább a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak.
A kötvénypiac szempontjából különösen fontos az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mekkora összegű nettó kötvénykibocsátást (azaz nem a törlesztésekre, hanem valódi hiányfinanszírozásra) tervez az adott évre. A 2006-os finanszírozási terv szerint a nettó forintalapú kötvénykibocsátás több mint 50%-kal nő, azaz jelentős kínálati nyomás nehezedik a piacra (árfolyamra lenyomó, hozamra emelő hatás), míg a devizaalapú finanszírozás nettó értelemben közel 40%-kal csökken.
A devizaalapú finanszírozásnál érdemes kiemelni, hogy a külföldi befektetőknek értékesített nagy, esetenként több száz milliárd forintot kivető devizakötvény-kibocsátásokból származó devizaösszeget (pl. euró, dollár) nem közvetlenül a magyar devizapiacon váltja át forintra az ÁKK, hanem a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. Az MNB „adja” az ellenértéket forintban, míg a devizaösszeg a nemzetközi tartalékait emeli (folyamatos történelmi csúcsdöntések, jelenleg 15.7 milliárd eurós állomány). Az MNB a nemzetközi tartalékai egy részét a későbbiekben kis tételekben váltja át forintra, folyamatos vételi érdeklődést (tartóerőt) eredményezve.
Egy másik fontos tartóerő a forint esetleges nagyobb gyengülése ellen a lakossági devizahitelezés felfutása. A magyar bankok által devizában felvett forrásokat forintban nyújtja a lakosságnak, azaz itt is szükség van forintra való átváltásra.
Az utóbbi egy évben három alkalommal is leminősítették a magyar államadósságot a nagy nemzetközi hitelminősítők. Egy-egy ilyen lépés a magyar állam adósságának visszafizetésével kapcsolatos növekvő kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét, akik egy része ezen kockázatokat már nem kívánja felvállalni (illetve a befektetési szabályrendszerük nem teszi lehetővé). Az ilyen hírekre rendszerint eladásokkal reagálnak a szereplők, ami hirtelen (a meglepetés nagyságától függően jelentős) árfolyamgyengüléseket generál a piacon.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?