Hogyan működik a gazdaság? - A külföld szerepe

Pénzcentrum

2006. március 6. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az első leckében megismerkedtünk az infláció fogalmával és a jegybank szerepével, a második alkalommal a kamatok hatásait vizsgáltuk, most pedig a külföldiek szerepét vesszük górcső alá.

Harmadik lecke: az idegenek

A forint-alapú magyar államadósságból (piaci értékesítésű papírok) tavaly év végén mintegy 30% volt a külföldiek kezében (kb. 2550 mrd Ft), így érdemes figyelni a külföldiek állományváltozására, illetve az átlagos hátralévő futamidejére vonatkozó adatokat. Az állomány változása egyértelműen a magyar állampapírok iránti befektetői étvágyat mutatja (ez mintegy fél éve a 2550-2600 milliárd forintos sávban ingadozik), míg az átlagos hátralévő futamidő (a befektetők portfoliójában lévő állampapír-sorozatok lejáratig hátralévő futamideje a sorozatok összegével súlyozva) jelenleg fokozatos csökkenés nyomán 4.07 év körül van. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek a nagyobb kamatkockázatú papírok (ld. korábban árfolyam-kamat összefüggése) felől egyre inkább a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak.

A kötvénypiac szempontjából különösen fontos az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mekkora összegű nettó kötvénykibocsátást (azaz nem a törlesztésekre, hanem valódi hiányfinanszírozásra) tervez az adott évre. A 2006-os finanszírozási terv szerint a nettó forintalapú kötvénykibocsátás több mint 50%-kal nő, azaz jelentős kínálati nyomás nehezedik a piacra (árfolyamra lenyomó, hozamra emelő hatás), míg a devizaalapú finanszírozás nettó értelemben közel 40%-kal csökken.

A devizaalapú finanszírozásnál érdemes kiemelni, hogy a külföldi befektetőknek értékesített nagy, esetenként több száz milliárd forintot kivető devizakötvény-kibocsátásokból származó devizaösszeget (pl. euró, dollár) nem közvetlenül a magyar devizapiacon váltja át forintra az ÁKK, hanem a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. Az MNB „adja” az ellenértéket forintban, míg a devizaösszeg a nemzetközi tartalékait emeli (folyamatos történelmi csúcsdöntések, jelenleg 15.7 milliárd eurós állomány). Az MNB a nemzetközi tartalékai egy részét a későbbiekben kis tételekben váltja át forintra, folyamatos vételi érdeklődést (tartóerőt) eredményezve.

Egy másik fontos tartóerő a forint esetleges nagyobb gyengülése ellen a lakossági devizahitelezés felfutása. A magyar bankok által devizában felvett forrásokat forintban nyújtja a lakosságnak, azaz itt is szükség van forintra való átváltásra.

Az utóbbi egy évben három alkalommal is leminősítették a magyar államadósságot a nagy nemzetközi hitelminősítők. Egy-egy ilyen lépés a magyar állam adósságának visszafizetésével kapcsolatos növekvő kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét, akik egy része ezen kockázatokat már nem kívánja felvállalni (illetve a befektetési szabályrendszerük nem teszi lehetővé). Az ilyen hírekre rendszerint eladásokkal reagálnak a szereplők, ami hirtelen (a meglepetés nagyságától függően jelentős) árfolyamgyengüléseket generál a piacon.

Ezek a legveszélyesebb munkahelyek: egyetlen ágazatban történik minden negyedik halálos munkahelyi baleset

Az Európai Unióban 2024-ben 3 367 ember nem tért haza élve a munkahelyéről, az Eurostat friss adatai szerint pedig közel negyedük ugyanabban a szakmában dolgozott.

Nem vicc: havi félmillió forintot is hazavisznek ezek a magyar diákok, itt a titok, hogyan csinálják

Tanév közben a diákok jellemzően 15–20 óra diákmunkát szoktak vállalni, azonban vannak olyan diákok, akiknek az élethelyzete lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak.

Egyre nehezebb munkát találni Magyarországon: sokan már egy éve állás nélkül vannak

A munkát keresők átlagosan csaknem egy évig próbáltak elhelyezkedni, és jelentősen nőtt azok aránya is, akik már több mint egy éve keresnek állást.

Döbbenetes bérszakadék Magyarországon: ami a fővárosban átlagbér, az egyik megyében már csúcsfizetés

A kereseti statisztikákban gyakran találkozunk az átlagbérrel, ezt azonban a kiugróan magas fizetések könnyen felfelé húzhatják.

Mesés álommeló vár a magyarokra ebben a luxushotelben: még bőven vannak helyek, tapasztalat sem kell

A kanadai Sziklás-hegységnél kínál munkalehetőségeket a 2027-es nyári szezonra a Fairmont Chateau Lake Louise.

Meglepő, melyik szakmát tanulja ki a legtöbb rab Magyarországon: tarolt ez a képzés

Öt büntetés-végrehajtási intézetben összesen 76 fogvatartott tett sikeres vizsgát burkolóképzésből.

Megszólalt az ORFK: itt a kőkemény igazság a leszerelő magyar rendőrökről

Az ORFK közzétette a rendőrségi fluktuáció friss adatait: csaknem négy hónap alatt 288-an távoztak.

Jól jönne havi több mint félmillió a számládra? Ennyit kereshet most, aki ennél a nagy magyar cégnél helyezkedik el

Mutatjuk, hogyan változott az OTP Csoport létszáma, fluktuációja és személyi jellegű ráfordítása az elmúlt években.

Több ezer dolgozó állása kerülhet veszélybe Magyarországon: Ukrajnába vihetnek egy gyártósort

Minden eddiginél nagyobb létszámleépítésről érkeztek hírek a sárvári Flex üzeméből. Az amerikai óriáscégtől származó értesülések szerint akár 2000 munkavállalótól is megválhatnak.

Már idén munkaszüneti nap lehet december 24.: benyújtotta a Tisza a törvénymódosítást, itt vannak a részletek

Már idén munkaszüneti nappá válhat december 24. egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint: a kezdeményezés elfogadása esetén szenteste a munkavállalók többségének nem kellene dolgoznia.

Komoly bajban lehetnek ezek a magyar álláskeresők: egyetlen hiba miatt azonnal kukázzák az önéletrajzukat

Az életkor sajnos sokszor hátrány is lehet az álláskeresésben, de ezzel a hét módszerrel sokat tehetünk a jobb első benyomásért.

Súlyos krízis kapujában a magyar ipar? Egymás után zárnak be a hazai gyárak

Év végén bezárja vácrátóti akkumulátoripari üzemét a japán Nippon Paper,

Tömegek találnak így villámgyorsan munkát Magyarországon: de vajon tényleg megéri belevágni?

A fizikai munkát keresők egyre tudatosabban választanak az állásajánlatok között.

Kész, ennyi volt? Fű alatt küldik el a magyar melósokat, hatalmas leépítési hullám söpör végig a gyárakon

A hivatalos adatok szerint a járműiparban teljes munkaidőben alkalmazottak száma 2024 júliusáról 2025-re 93 791-ről 91 183 főre esett vissza.

Kiderült a rideg igazság a magyar fizetésekről: ennyi pénz kellett volna, hogy ne meneküljenek a dolgozók

Tízből öt magyar munkavállaló váltott már pályát legalább egyszer, és továbbra is kulcskérdés a munkabér.

450 ezres cafeteria, lakhatási támogatás, üdülési lehetőség: ilyen állást kínálnak Mohácson

Stabil munkahelyet és többféle juttatást kínálnak a Mohácsra keresett vízhálózat-szerelőnek.

Munkaidő naptár 2027: hosszú hétvégék, munkaszüneti napok és ünnepnapok

Mikor lesznek munkaszüneti napok 2027-ben, mely ünnepek esnek hétvégére, és lehet-e szenteste pihenőnap? Mutatjuk a részleteket.

Húzós ősz vár a magyar munkavállalókra: kemény döntéseket hozhatnak a cégek a fejük felett?

A makrogazdasági adatok egyelőre nem mutatnak drasztikus összeomlást a munkaerőpiacon. Bár a nyár folyamán történtek jelentős gyárbezárások, a foglalkoztatottság kismértékben nőtt

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír