Hogyan működik a gazdaság? - A külföld szerepe

Pénzcentrum

2006. március 6. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az első leckében megismerkedtünk az infláció fogalmával és a jegybank szerepével, a második alkalommal a kamatok hatásait vizsgáltuk, most pedig a külföldiek szerepét vesszük górcső alá.

Harmadik lecke: az idegenek

A forint-alapú magyar államadósságból (piaci értékesítésű papírok) tavaly év végén mintegy 30% volt a külföldiek kezében (kb. 2550 mrd Ft), így érdemes figyelni a külföldiek állományváltozására, illetve az átlagos hátralévő futamidejére vonatkozó adatokat. Az állomány változása egyértelműen a magyar állampapírok iránti befektetői étvágyat mutatja (ez mintegy fél éve a 2550-2600 milliárd forintos sávban ingadozik), míg az átlagos hátralévő futamidő (a befektetők portfoliójában lévő állampapír-sorozatok lejáratig hátralévő futamideje a sorozatok összegével súlyozva) jelenleg fokozatos csökkenés nyomán 4.07 év körül van. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek a nagyobb kamatkockázatú papírok (ld. korábban árfolyam-kamat összefüggése) felől egyre inkább a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak.

A kötvénypiac szempontjából különösen fontos az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mekkora összegű nettó kötvénykibocsátást (azaz nem a törlesztésekre, hanem valódi hiányfinanszírozásra) tervez az adott évre. A 2006-os finanszírozási terv szerint a nettó forintalapú kötvénykibocsátás több mint 50%-kal nő, azaz jelentős kínálati nyomás nehezedik a piacra (árfolyamra lenyomó, hozamra emelő hatás), míg a devizaalapú finanszírozás nettó értelemben közel 40%-kal csökken.

A devizaalapú finanszírozásnál érdemes kiemelni, hogy a külföldi befektetőknek értékesített nagy, esetenként több száz milliárd forintot kivető devizakötvény-kibocsátásokból származó devizaösszeget (pl. euró, dollár) nem közvetlenül a magyar devizapiacon váltja át forintra az ÁKK, hanem a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. Az MNB „adja” az ellenértéket forintban, míg a devizaösszeg a nemzetközi tartalékait emeli (folyamatos történelmi csúcsdöntések, jelenleg 15.7 milliárd eurós állomány). Az MNB a nemzetközi tartalékai egy részét a későbbiekben kis tételekben váltja át forintra, folyamatos vételi érdeklődést (tartóerőt) eredményezve.

Egy másik fontos tartóerő a forint esetleges nagyobb gyengülése ellen a lakossági devizahitelezés felfutása. A magyar bankok által devizában felvett forrásokat forintban nyújtja a lakosságnak, azaz itt is szükség van forintra való átváltásra.

Az utóbbi egy évben három alkalommal is leminősítették a magyar államadósságot a nagy nemzetközi hitelminősítők. Egy-egy ilyen lépés a magyar állam adósságának visszafizetésével kapcsolatos növekvő kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét, akik egy része ezen kockázatokat már nem kívánja felvállalni (illetve a befektetési szabályrendszerük nem teszi lehetővé). Az ilyen hírekre rendszerint eladásokkal reagálnak a szereplők, ami hirtelen (a meglepetés nagyságától függően jelentős) árfolyamgyengüléseket generál a piacon.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír