Hogyan működik a gazdaság? - Mennyit ér egy befektetés?

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Az előző részben megismerkedtünk néhány alapfogalommal, amelyeket a későbbiekben is igen gyakran fogunk használni. Ebben a fejezetben pedig felvázoljuk a befektetések mérlegelésének szempontjait, valamint a befektetési döntések lépéseit.

Tizedik lecke: Mennyit ér a befektetés?

A befektetések mérlegelésének szempontjai hasonlóak mind a magánszemélyek, mind a vállalatok esetében. Ha elfogadjuk a befektetés céljaként a portfolió értékének maximalizálását, akkor elsődleges szempont a befektetés hozama kell hogy legyen.

Egy befektetés hozamát többféleképpen értelmezhetjük. Lehet maga a vagyon növekménye, a befektetés induló értéke feletti többlet. Dimenziója ekkor pénzmennyiség. Ennél gyakrabban használják a hozam fogalmát százalékos értékként, azaz a vagyon befektetésből származó növekménye hány százaléka a vagyon induló értékének.

Azonos hozamú befektetések jelentős mértékben különbözhetnek a befektetés kockázata tekintetében. A befektetések kockázatán a közkeletű értelmezés a kedvezőtlen eredmény, a veszteség bekövetkezésének lehetőségét érti. Minél nagyobb eszerint a veszteség bekövetkezésének valószínűsége, annál kockázatosabbnak tekinthető a befektetés. A pénzügytan kockázaton a befektetés hozamának bizonytalanságát érti. Nem mindegy ugyanis, hogy a hozamot az állam garantálja-e, mint pl. az állampapírok esetén, vagy ismerősünk névtelen ismerőse toboroz befektetőket alapítandó vállalkozásához, amelynek keretében zseniális ötletét kívánja megvalósítani, s ráadásul első alkalommal kísérletezik vállalatalapítással. A kockázat kérdéseivel a következőkben még fogunk foglalkozni. Addig csak megelőlegezzük azt a fontos összefüggést, amely szerint valamely befektetés várható hozama arányos a vállalt kockázattal.

A harmadik szempont, amit a befektető mérlegel, a befektetés likviditása. Ezen azt értjük, hogy mennyi idő alatt, és milyen költségek árán tehető pénzzé a befektetés. A hosszabb távú befektetési lehetőségek lekötik, befagyasztják a tőkét, amelyet így lehetetlen más célra fordítani. Ha a magánszemély, vagy a vállalat napi fizetési (likviditási) problémával szembesül, (ez, tehát a fizetőképesség a likviditás másik szokásos értelmezése), azokat a vagyontárgyakat teheti gyorsan és viszonylag alacsony költséggel pénzzé, amelyeknek kiterjedt másodlagos piaca van. Ilyenek pl. az értékpapírok. Ez a szempont nem mutat szoros összefüggést sem a hozammal, sem a kockázattal. A tőzsdén jegyzett részvények pl. a legkockázatosabb, az állampapírok a legkevésbé kockázatos befektetések, s mindkettő a legmagasabb likviditású csoportba tartozik. A befektetések mérlegelésének szempontjai tehát esetenként egymásnak ellentmondóak, nem könnyű tehát a helyes döntés.

Bár a mérlegelési szempontok azonosak, az új befektetések alkalmával a döntések lépései jelentősen eltérhetnek a magánszemélyek és a vállalkozások esetében. A következő részben a kockázat és a hozam kapcsolatával fogunk foglalkozni.