Hogyan működik a gazdaság? - Néhány fontos mutató

Pénzcentrum
2006. április 4. 13:30

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése. Nap, mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Az előző részben a jegybank szerepével és eszköztárával ismerkedtünk meg, most pedig a legfontosabb makrogazdasági mutatókat vesszük sorra, amelyek ismerete nélkül nem tudnánk értelmezni a gazdasági folyamatokat.
Ötödik lecke: néhány fontos fogalom
Államadósság: egy adott országban a helyi, a szövetségi és a központi kormány hazai és külföldi fizetőeszközben számított adósságainak (tartozásainak) összege. A legfrissebb adatok szerint Magyarország államadósság 2006. február végén 13 ezer 161 milliárd forint volt, 417 milliárddal magasabb, mint tavaly év végén. A tavaly év végi államadósság a bruttó hazai termék (GDP) arányában 58.4%-ot tett ki (amennyiben a magánnyugdíjpénztáraknak fizetett költségvetési hozzájárulás mintegy 3.5%-pontot kivető költségét nem vesszük figyelembe - ha igen, akkor 62% körül lehetett az adósságráta 2005. december végén.)
Infláció: leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egységnyi pénzünkért az idő előrehaladtával egyre kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk megvenni. A pénzromlási ütemet jellemzően havonta teszik közzé az előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához mérten (a 12 hónap éves összevetésű inflációs rátáinak átlaga pedig az arra az évre jellemző inflációt adja ki). Lényegében tehát a befektetéseink elértéktelenedésének mértékéről beszélünk, amikor az inflációt említjük, ezért kap kiemelt figyelmet a gazdasági mutatószámok között. 2005-ben az éves átlagos infláció Magyarországon 3.6%-ot tett ki a 2004-es 6.8%-os árdrágulás után. A legfrissebb adatok szerint 2006. februárjában 2.5%-kal nőttek az előző év azonos hónapjához mérten a fogyasztói árak. Idén éves átlagban 2% körüli, jövőre 3% körüli áremelkedéssel számolnak az elemzők.
Amennyiben nem vesszük figyelembe a rendszerint nagyobb ingadozásokat mutató élelmiszer- és energiaárak hatását, megkapjuk a maginflációs mutatót. Ez 2005-ben átlagosan 2.1%-ot tett ki a 2004-es 5.9% után. 2006. februárban a maginfláció 0.6%-ra süllyedt az előző év azonos hónapjához mérten.
Folyó fizetési mérleg: A folyó fizetési mérleg az áruk és szolgáltatások exportjához és importjához, valamint a jövedelmekhez és egyoldalú átutalásokhoz kapcsolódó bevételeket és kifizetéseket tartalmazza. Azok a tételek, amelyek külföldi valutát (devizát) hoznak az adott országnak a folyó fizetési mérlegben pozitív tételek, vagyis követelésként (bevételként) jelennek meg. A két legjelentősebb tétel az áruexport, illetve az idegenforgalom bevétele. Azok a tételek, amelyek az adott ország külföldi valuta (deviza) készleteit csökkentik, a folyó fizetési mérlegben negatív tételek, vagyis "tartozások". Ha importálunk, vagy külföldre megyünk nyaralni, azért külföldi fizetőeszközben fizetünk, csökken a meglévő külföldi pénzkészletünk.
Az országok folyó fizetési mérlegében kisebb-nagyobb szerepet játszanak az ún. viszonzatlan (egyoldalú) átutalások. Ilyen például a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt jövedelme, amely a foglalkoztató ország fizetési mérlegében kiadási tétel, a másik országnál bevételi tétel.
A felsorolt típusú követelések és a tartozások különbsége adja a folyó fizetési mérleg eredményét. A folyó fizetési mérleg egyenlege lehet pozitív vagy negatív. A folyó fizetési mérleg egyenlege a  tőkemérleg egyenlegével együtt (melybe az EU-tól kapott támogatások, illetve az EU-ba történő befizetések tartoznak) lényegében az ország külfölddel kapcsolatos finanszírozási pozícióját mutatja.  Ha a két mérleg összességében deficites, akkor külföldről többletforrásokat kell bevonni, hogy. Az elmúlt években ez a külföldi forrásbevonás Magyarországon jelentős méreteket öltött, ennek nemzetközileg is összehasonlítható bemutatására gyakran a GDP-hez viszonyítják a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Hazánkban a folyó fizetési mérleg hiánya a 2004-es 8.6%-ról 2005-re 7.3%-ra mérséklődött. Idénre 7.5%, jövőre 7% körüli a hiányprognózis.
Nagyon fontos, hogy a hiányt milyen szerkezetben finanszírozza az adott ország. A legkedvezőbb, ha ún. nem adóssággeneráló módon, azaz a külföldiek közvetlen tőkebefektetésén keresztül (pl. új üzemet épít egy külföldi vállalkozó). A kedvezőtlen módja, ha az állam, illetve a magánszektor adóssághalmozásán keresztüli finanszírozás történik (pl. intenzív lakossági és vállalati hitelfelvétel, illetve az állam a törlesztéseket meghaladó mértékben kincstárjegyeket és államkötvényeket bocsát ki).
A bruttó hazai termék (GDP): a bruttó hazai termék egy adott ország által egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások piaci áron számolt összértéke (2005-ben ez 21 785 milliárd forint volt). Amennyiben az infláció hatását kiszűrjük az összegzésből, éves reálváltozást, azaz a gyakran hangoztatott GDP-növekedési mértéket kapjuk meg, melyet negyedévente közöl a statisztikai hivatal. A négy negyedév átlagából jön ki az éves átlagos GDP-növekedés, mely 2004-ben 4.6%-ot, 2005-ben 4.1%-ot tett ki. Idénre 4.5% körüli, jövőre 4% körüli bővülést várnak az elemzők.
Fontos megjegyezni, hogy a magyar GDP jelentős részét a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalkozások hozzák létre. Amennyiben ennek hatását kiszűrjük, akkor megkapjuk a bruttó nemzeti terméket (GNP), amely jobban mutatja, hogy a csak magyar gazdasági szereplők milyen mértékű növekedést voltak képesek produkálni.
Munkanélküliség: Mielőtt megismerkednénk munkanélküliségi ráta fogalmával, tisztáznunk kell mi is az aktív népesség és mit értünk munkanélküli alatt.
Egy adott időszakban egy ország munkaerőpiacán a munkát vállalni szándékozók adják az aktív népességet (azaz foglalkoztatottak és munkanélküliek). Mikor az aktív népességet a teljes lakossághoz viszonyítjuk, akkor kapjuk meg az aktivitási rátát.
A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg százalékos formában, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal definíciója szerint munkanélkülinek az a személy minősül, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol. Emellett a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a munkanélküliek száma 2005.december-2006.február között 327 ezer, a foglalkoztatottaké 3 millió 883 ezer fő volt (gazdaságilag aktívak így 4 millió 210 ezer főt tettek ki. A munkanélküliségi ráta ezek alapján 7.8%-ra emelkedett, ami közel 7 éves csúcsnak felel meg. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a foglalkoztatási és az aktivitási ráta igen alacsony (a 15-74 éves korosztályhoz viszonyítva 50.3%, illetve 54.5%). Ezek a ráták a foglalkoztatottak, illetve az aktívak számát mutatják a teljes 15-74 éves lakosság arányában.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 12. szerda
Pongrác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?