Hogyan működik a gazdaság? - A kamat

Pénzcentrum

2006. július 10. 12:15

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az előző részben megismerkedtünk a kockázat fogalmával és mérések módjával. Ebben a fejezetben pedig egy igen gyakran használt fogalom mögé tekintünk be és ismerkedünk meg a jelentésével.

Tizedik lecke: A kamat

A kamat nem más, mint az adós által a kölcsönadónak, a kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő pénzösszeg vagy hozadék (a pénz használatának díja).

A hitel- és kölcsönügyletekben a kamatot a kölcsönösszeg százalékában határozzák meg. A kölcsönfelvevő a pénzügyi intézmény által bevonható források várható költségét, a futamidő és az adós által képviselt kockázat mértéke alapján a kölcsön egyik díjtételeként, a kölcsön ellenszolgáltatásaként fizeti meg a hitelezőnek. A kamat nem feltétlenül jeleneti a hitelfelvétel teljes díját, a bankkölcsönök rendszerint kiegészülnek egyéb díjakkal, mint a kezelési költség, a rendelkezésre tartási díj és a folyósításokért felszámított összegek. A hitel teljes költségét a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) fejezi ki.

A betétek esetében hasonló a kamat-meghatározás logikája, a betét összegének meghatározott százalékát jelenti, amit a megtakarítás idejének lejáratával, vagy rendszeres időközönként a hitelintézet a betéti összeg használatáért fizet.

A kamatok típusai között ismerünk fix, változó vagy változtatható kamatokat. A rögzített kamatoknál a kamat mértéke a futamidő alatt nem változik, változtatható kamatozásnál a hitelintézet egy vagy több meghatározott időpontban, adott mértékben változtathatja az ügylet kamatszintjét.

Változó kamatkonstrukció mellett a felek a szerződés megkötésekor meghatározzák azt az irányadó kamatlábat, amihez képest az ügylet kamatlába adott százalékkal magasabb illetve alacsonyabb. A kamatperiódusok végén az ügylet kamatszintje automatikusan változik. Az utóbbi típus a hosszabb távú pénzügyi eszközöknél jellemző, a szerződő felek így tudják leginkább figyelembe venni az időközben történt pénzpiaci változásokat. A kamatperiódusok többnyire negyedéves vagy féléves hosszúságúak.

Amikor pénzünket kamatos kamatra helyezzük el, minden kifizetett kamat újra befektetésre kerül, és a rákövetkező időszakokban többletkamatot eredményez. Az egyszerű kamatot fizető befektetések ezt nem biztosítják.

Kamat összegét meghatározza: az induló tőkeérték, kamatozási időtartam (a kamat érvényességi ideje, az az időtartam, amelyre a kamatláb vonatkozik), kamatláb nagysága.

A befektetések rendszerint különböznek a szerint is, hogy mikor fizetnek kamatot rájuk. Lehet heti, havi, negyedéves, féléves, éves kamatfizetési gyakoriság, de szélsőséges esetben a napi kamatfizetés is előfordul.

A banki ajánlatokban feltüntetett, sokszor csábítónak tűnő, számok mind olyan kamatlábakra vonatkoztak, amit a befektetés után kézhez kapunk, tehát nominálisan értelmezett kamatokról van szó. A nominális kamatláb azonban nem sokat mond, mert a pénz vásárlóértékének a változásával nem számol.

Mindig fontos a pénz vásárlóértékét rontó infláció mértéke. A kamatlábakból is ki tudjuk szűrni az inflációt egy egyszerű számítás segítségével. Általános esetben a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége adja a reálkamatlábat.

A következő részekben bepillantunk a befektetési alapok világába és megismerkedünk a hozzájuk kapcsolódó fogalmakkal.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír