Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
Sokkal kiszámíthatóbbak lettek a munkahelyek, de a telefont még a nyaralás alatt sem bírjuk letenni
Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak. A többség ráadásul nem tart attól, hogy felettese az utolsó pillanatban felülírja a terveit.
Közel két évtizede követi reprezentatív kutatásokkal és átfogó adatelemzésekkel a magyar munkaerőpiac változásait a Profession.hu. A portál 2016-os és idei nyári felmérését összevetve jól látszik, hogy bár a munkavállalók nyaralási szokásai és preferenciái alapvetően nem változtak, ma már rugalmasabb és kiszámíthatóbb munkahelyi környezetben tudnak kikapcsolódni.
Egy évtizeddel ezelőtt a munkavállalók több mint fele tapasztalta meg, hogy szabadságát csak „papíron” vehette ki, miközben valójában dolgoznia kellett. Emellett 48 százalékuknál előfordult, hogy a már jóváhagyott időpontra vonatkozóan a felettese mégis visszavonta az engedélyt. Mára ezek a kedvezőtlen jelenségek visszaszorulni látszanak: jóval ritkábban fordul elő a szabadságokkal kapcsolatos adminisztratív visszaélés, és tízből hét dolgozó állítja, hogy vele még nem történt meg, hogy ne engedték volna el a tervezett pihenésre.
Míg 2016-ban a válaszadók 55 százalékával fordult elő, hogy a nyaralása alatt is dolgoznia kellett, addig ez az arány mára 47 százalékra csökkent. Ezek az esetek jellemzően csak kiemelten fontos és sürgős ügyekhez kapcsolódnak. A megkérdezettek hét tizede szerint ráadásul a vezetők és a kollégák is tiszteletben tartják a szabadidejüket, és nem keresik őket indokolatlanul munkaügyekben.
A munkaerőpiac számos trendje mellett régóta figyelemmel kísérjük azt is, hogy a magyar munkavállalók mennyire tudnak valóban kikapcsolódni. Örömteli, hogy több területen is pozitív változásokat látunk, ugyanakkor még mindig bőven van hová fejlődni. A válaszadók kevesebb mint fele érzi magát valóban kipihentnek a szabadságról visszatérve, ami nem meglepő annak fényében, hogy a többség a nyaralás alatt is figyeli a céges levelezést, és a munkával kapcsolatos telefonhívásokat is fogadja. Mindeközben más kutatásainkból tudjuk, hogy a munkahelyi jóllét érzetének egyik legfontosabb tényezője a magánélet tiszteletben tartása. A munkapszichológusok egyetértenek abban, hogy a mindennapi taposómalomból való kiszabadulásra több napra is szükségünk lehet. Ezt a folyamatot akadályozza, hogyha folyton kapjuk a munkával kapcsolatos értesítéseket
– mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A helyettesítés továbbra is kihívás
A válaszadók fele szerint kisebb fennakadások ugyan előfordulnak, de összességében megoldható a feladatok átadása és átvétele a kollégák között. Ugyanakkor minden ötödik megkérdezett arról számolt be, hogy munkahelyén nincs hivatalos helyettesítési rendszer, így mindenkinek magának kell megoldania a ráhagyott vagy időközben felhalmozódó feladatok kezelését.
Többen utaznak, mint tavaly
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg. Míg tavaly a válaszadók 64 százaléka mondta, hogy otthon (is) lesz a szabadsága alatt addig 2026-ra ez az arány 55 százalékra csökkent. A munkavállalók átlagosan 13 nap szabadságot terveznek kivenni, a gyermekesek esetében ez 14–15 napot jelent. A pihenőidőt ugyanakkor jellemzően több rövidebb szakaszra osztják fel. Tízből négy dolgozó egy hétnél hosszabb időre is el szokott menni szabadságra. A munkavállalók 15 százaléka egyáltalán nem tervez nyaralást ezen a nyáron, sőt 13 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy olyan formában dolgozik, ahol nincs fizetett szabadság.
A Pénzcentrum Nagy Utazáskutatása - 2026
A 2026‑os nyári szezon küszöbén különösen fontosnak tartjuk felmérni, hogyan készülnek a magyarok az utazásra, hiszen az év első fele tele volt bizonytalansággal: tavasszal az amerikai–iráni konfliktus miatt látványosan visszaesett az utazási kedv, választási év lévén óvatosabbak a háztartások, miközben a balatoni szállásárak 10–15 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az erős forint sokak számára újra vonzóvá tette a külföldi nyaralást. Ezek a gazdasági és társadalmi hatások együtt alapjaiban formálhatják a 2026‑os szezon döntéseit, ezért indítjuk el ismét a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását, hogy pontos képet kapjunk arról, mire költenek a magyarok, mire nem, és hogyan alakítja a bizonytalanság az idei nyarat.
Leépítés jön egy német autóipari cég magyarországi vállalatánál: rengeteg dolgozó kerülhet az utcára
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
-
Rengeteg magyarnak könnyítheti meg az életét ez az új app: sokan nem is tudják, mennyit nyerhetnek vele
Egyetlen applikációban kezelhetők a különböző bankszámlák.
-
Forex kereskedés kezdőknek: hogyan működik a devizapiac? (x)
A devizapiac a globális pénzügyi rendszer egyik legnagyobb és leggyorsabban mozgó terepe. Megértése alapos felkészülést, kockázattudatosságot és fegyelmezett döntéshozatalt igényel.







