Hogyan működik a gazdaság? - A jegybank eszközei

Pénzcentrum
2006. március 20. 12:00

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben a külföld szerepével és hatásaival foglalkoztunk, most pedig a bankrendszerrel és a központi bank feladataival és eszközeivel ismerkedünk meg.
 
A negyedik lecke: a jegybank szerepe és eszköztára
 
A Bank olyan pénzügyi intézmény amely összehangolja a pénzmegtakarító és a hitelfelvevő eltérő igényeit, tehát betölti a közvetítő szerepét.
 
A központi bank (MNB) feladata a nemzetközi fizetőeszköz (esetünkben a forint) védelme, kibocsátása a belső és külső gazdasági egyensúly fenntartása, a fizetési rendszer működőképességének biztosítása.
 
Egy ország bankjait és a rájuk vonatkozó szabályok összességét bankrendszernek nevezzük, amely központi bankból és üzleti (kereskedelmi) bankból áll. Felépítését tekintve lehet egy vagy kétszintű.
Egyszintű bankrendszerben a jegybank a klasszikus jegybanki tevékenységek mellett kereskedelmi banki feladatokat is végez, a kétszintű bankrendszerben kizárólag jegybanki feladatokat lát el.
Kétszintű bankrendszer, ahol az első szinten a jegybank, a második szinten a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások), helyezkednek el. Magyarországon 1987. január 1-től kétszintű bankrendszer működik.
A monetáris fegyvertár
Ahhoz, hogy a jegybank maradéktalanul el tudja látni a legfontosabb feladatát (monetáris politika vitele) és be tudjon avatkozni a gazdaságba, néhány eszköz áll a rendelkezésre. Ezek a következők:
Kamatpolitika: a jegybank kapcsolatban áll a hitelintézeti partnereivel, tőlük betétet fogad el és hitelt nyújthat nekik. Ezeknek az ügyleteknek a kamatlábát meghatározva hat a piaci kamatokra. Tehát nem írja elő a hitelintézetek számára kötelezően alkalmazandó kamatok mértékét, hanem az általa alkalmazott, előre meghirdetett kamatok, mint irányadó kamatok befolyásolják a piaci kamatlábak alakulását hitel- és betétoldalon egyaránt. Jelenleg az irányadó kamat szerepét a hitelintézetek által a jegybanknál – két hetes lejáratra – elhelyezett betétjének a kamatlába tölti be. Ez egyben a jegybanki alapkamat. A kéthetes betét kamatlábának változtatásával a jegybank közvetlenül hat a rövid lejáratú piaci kamatokra, amely a gazdasági szereplők beruházási-megtakarítási döntéseire és a forint árfolyamára gyakorolt közvetett hatásán keresztül hosszabb távon képes hatni az infláció alakulására.
Annak érdekében, hogy a jegybanki irányadó kamat minél hatékonyabban ki tudja fejteni a hatását a piaci kamatokra, szükséges a bankközi kamatok ingadozásának mérsékelt szinten tartása. Ennek elérésére az MNB jelenleg két eszközt használ, a kötelező tartalékrendszert és a jegybanki kamatfolyosót.
Kötelező tartalékrendszer: A jegybank megszabja, hogy a hitelintézetek betét-, és betét jellegű forrásai bizonyos hányadát (ez a tartalékráta) kötelesek a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon tartani. Ennek az előírásnak egy hónap átlagában kell a hitelintézeteknek megfelelniük, ami a hónapon belül jelentős mozgásteret ad nekik a számlaállományuk alakításában. A kötelező tartalék után a jegybank a nemzetközi gyakorlattal összhangban 2004 májusa óta piaci kamatot (a jegybank irányadó kamatát) fizet, tehát már megszűnt a korábbi jövedelem-elvonó funkciója.
  
Kamatfolyosó: a jegybanki egynapos betététet is elfogad és egynapos fedezett hitelt is nyújt a hitelintézeteknek. E hitel és betéti kamatlábak alkotják a jegybanki kamatfolyosót (amely jelenleg az irányadó kamat körül +/- 1 százalékpont széles). Amennyiben a hitelintézeteknek ügyleteik lebonyolítása során forrás hiányuk vagy feleslegük keletkezik, azt végső esetben a kamatfolyosó megfelelő szélén a jegybank segítségével megszüntethetik. Ez biztosítja, hogy az egynapos bankközi hozamok a kamatfolyosón belül helyezkedjenek el, azaz ne tudjanak túlzottan ingadozni.
A jegybanknak a fentieken túl még további eszközei is rendelkezésre állnak a monetáris politikai céljának eléréséhez, ezeket azonban ritkábban alkalmazza. Ilyenek a nyíltpiaci értékpapír-műveletek, a bármikor meghirdethető betéti és hitel tenderek, gyorstenderek, és a devizapiaci műveletek (pl. jegybanki intervenció, azaz közvetlen beavatkozás a devizapiacon). 
Drágult a tojás

A márciusi adatok alapján tavalyhoz képest alacsonyabb lett a tejtermékek feldolgozói értékesítési ára is, így többek között a vajé, a vajkrémé, a trappista sajté, a...

NAPTÁR
Tovább
2026. április 27. hétfő
Zita
18. hét
Április 27.
Morse nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. április 27. 20:34