Megszólalt Varga Mihály jegybankelnök a magyar euróról: erre kell most készülnünk

Ma tartják Egerben a 64. Közgazdász-vándorgyűlést, ahol Varga Mihály jegybankelnök is előadást tartott. A Portfolio tudósítása alapján először az euró magyarországi bevezetésének elmúlt két évtizedét tekintette át. Mint mondta, a 2000-es években a gazdaságpolitika, a 2010-es években a politikai akarat hiánya, a 2020-as évektől pedig mindkét tényező akadályozta a csatlakozást.

A jogi keretek ugyanakkor régóta adottak: Magyarország 2004-es uniós csatlakozásakor vállalta, hogy idővel az euróövezethez is csatlakozik. Varga szerint azonban önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése még nem garantálja a sikeres átállást. „Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk, de persze, ha az gyors lesz, senki sem fog tiltakozni” – fogalmazott.

Az MNB elnöke szerint ehhez három alapvető feltétel szükséges: megfelelő társadalmi támogatottság, felkészült reálgazdaság és világos, egyértelmű stratégia. Bár a legfrissebb felmérések szerint a magyarok 80 százaléka támogatja az eurót, mindössze körülbelül 25 százalékuk gondolja úgy, hogy az ország készen áll a bevezetésére.

Varga szerint most a növekedés a fő probléma

A jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a korábbi euróövezeti csatlakozóknál kedvezőtlenebb gazdasági környezetből indul. A lassabb növekedés, a demográfiai problémák, a magasabb adósságráta és a bizonytalanabb nemzetközi környezet egyaránt nehezíti a folyamatot.

Varga szerint ezért az euróra való felkészüléssel párhuzamosan a gazdasági felzárkózást is újra kell indítani: „Jelenleg tehát nem inflációs, hanem növekedési problémája van Magyarországnak.” A magasabb államadósság és kamatkiadások miatt az euróbevezetés feltételeinek teljesítése a korábbinál jóval feszesebb költségvetési pályát is megkövetelhet.

Az euró előnyei között Varga a kötvénypiaci kockázati felárak csökkenését, a devizakockázat megszűnését és az európai gazdasági integráció erősödését emelte ki. Kockázatként ugyanakkor az eszközár-buborékok kialakulását és az önálló monetáris politika elvesztését nevezte meg.

Ezek lehetnek a bevezetés előnyei

Varga szerint a pénzpiacokon már most is látszik az euróbevezetés lehetőségének hatása: a jelenlegi hozamok alapján a befektetők mintegy 60 százalékban árazzák a magyar euró bevezetését, egy hiteles folyamat pedig tovább csökkentheti a kötvényhozamokat. A vállalati és lakossági hitelek kamatainál szintén jelentős tér lehet a csökkenésre, míg a tranzakciós költségek megszűnése a jegybankelnök szerint a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást hozhatna.

Az euró további előnye a devizakockázat megszűnése és az európai gazdasági integráció mélyülése lehet. A legfontosabb kockázat ugyanakkor az önálló monetáris politika feladása. Varga szerint ez akkor jelent kisebb problémát, ha a magyar gazdasági és inflációs ciklus együtt mozog az eurózónáéval. A növekedési ciklusok esetében Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, az inflációnál azonban továbbra is vannak strukturális kockázatok, többek között a régió magasabb energiafüggősége miatt.

Az MNB elnöke konkrét dátumot vagy vállalást nem tett az euró bevezetésére, azt viszont kijelentette, hogy „az infláción nem fog múlni” a csatlakozás. A következő időszak feladata szerinte a teljes gazdaságpolitika összehangolt felkészülése, a versenyképesség javítása, valamint a bérek és a termelékenység növekedésének összehangolása. Az MNB eközben az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és továbbra is türelmes, óvatos monetáris politikát kíván folytatni.