Színt vallott a szakértő: jöhetnek a kormány fájdalmas döntései, kemény idők várhatnak a magyar családokra

A G7 véleménycikkében Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Intézet korábbi vezérigazgató-helyettese arról is írt, hogy a kormányzás első száz napjának elteltével érthetően felerősödött a társadalmi igény a kampányígéretek megvalósítására. Az európai uniós kapcsolatok rendezése és a zárolt források megszerzése óriási siker volt, ahogy az euróbevezetés szándéka is megelőlegezett bizalmat hozott a piacokon. A másik fő ígéret, a korrupciós ügyek elszámoltatása és a jogtalanul megszerzett vagyonok visszaszerzése azonban egyelőre lassabban halad a vártnál. A Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) formálisan ugyan megalakult, de elsődleges feladata jelenleg inkább a múlt feltárására és a társadalom tájékoztatására szorítkozik, semmint a gyors felelősségre vonásra. A tényleges elszámoltatást ráadásul jelentősen megnehezíti, hogy az ügyészség vezetése továbbra is az előző rendszerhez lojális.

Ahogy a cikk írja, az ellenzékbe szorult Fidesz eközben keményen támadja az új hivatalt, párhuzamosan pedig az azonnali határidő nélkül tett jóléti ígéretek – például a családi pótlék megduplázása – elmaradását kéri számon az új vezetésen. Karsai szerint azonban a valóság az, hogy a korábbi kormányzat választási költekezése, valamint a fenntarthatatlan adó- és rezsicsökkentési rendszere miatt a költségvetés drámai helyzetben van, a GDP-arányos hiány eléri a 7,5 százalékot. A társadalom pedig egyelőre nincs felkészülve arra, hogy a kormány mozgástere emiatt rendkívül szűk. 

Jelenleg a kormányzati kommunikáció láthatóan kerüli a lakosságot esetlegesen felháborító témákat. A cikk szerzője szerint bár elindult néhány népszerű intézkedés, mint az iskolakezdési támogatás vagy a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, a kabinet nem kezdte el felkészíteni az embereket a hosszabb távon szükséges, de rövid távon fájdalmas gazdasági lépésekre. Magyar Péter miniszterelnök egy külföldi interjúban ugyan már utalt rá, hogy a "mézeshetek" hamar véget érhetnek, és felnőttként kezelve a társadalmat el kell magyarázni a nehéz döntéseket, ez az őszinte belföldi párbeszéd még várat magára. Ezzel Karsai szerint a vezetés értékes időt veszít abban a kegyelmi időszakban, amikor a kiigazításokat még egyértelműen az előző kabinet elhibázott gazdaságpolitikájával lehetne indokolni.

A nehéz döntések halogatása azért sem tartható fenn sokáig, mert a gazdasági stabilitás kulcsa az euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése. Ha a piacok elveszítik a kormány iránti bizalmukat, az a forint gyengüléséhez, az infláció újbóli emelkedéséhez és a külföldi tőkebeáramlás leállásához vezethet. Ahhoz, hogy a 2030-as céldátumra megvalósuljon a csatlakozás, a költségvetési hiányt 2028-ra 3 százalékra kell leszorítani. Ekkora mértékű kiigazítást szinte lehetetlen végrehajtani a korábbi kormányzat túlköltekezésének, például az általános rezsicsökkentésnek vagy a széles körű adómentességeknek az átalakítása nélkül - írja a GKI volt vezérigazgató-helyettese.

A szerző szerint a kormánynak az őszi költségvetési tervezés során színt kell vallania. Bár az euróbevezetés enyhe csúsztatása rövid távon időt nyerhet, a népszerűtlen lépések elkerülhetetlenek. Ez azonban nem feltétlenül jelent fűnyíróelv-szerű megszorítást: a kiutat az eddigi általános juttatások helyett a rászorultsági elv nyílt és következetes alkalmazása jelentheti. 

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt