Nagy fába vágta a fejszéjét a Tisza: vajon tényleg ilyen gyorsan eljöhet a Kánaán?

A pénzügyi piacok egyértelmű optimizmussal fogadták a választási eredményeket. Az euró árfolyama a választás előtti 375 forintos szintről gyorsan 360 közelébe süllyedt. Látványos áremelkedés indult a magyar állampapírok piacán is: a tízéves referenciahozam 5,9 százalékra esett, ami utoljára 2024 februárjában volt ilyen alacsony.

Ezzel párhuzamosan a külföldiek forintkötvény-állománya új csúcsra, 8500 milliárd forint fölé ugrott. A javuló megítélést jól mutatja a lengyel–magyar tízéves hozamfelár alakulása, amely bő két év után ismét mindössze 54 bázispontra szűkült. A csődkockázatot jelző CDS-felár szintén az ukrajnai háború kitörése óta nem látott mélypontra, 87 bázispont környékére csökkent. A rövid futamidejű papíroknál mérsékeltebb volt a hozamesés. Ezeket ugyanis a geopolitikai feszültségek miatt óvatos jegybanki kamatpolitika határozza meg.

A kedvező folyamatok mögött elsősorban a piacbarátabb gazdaságpolitika iránti várakozás, valamint az euróbevezetés prioritásként való kezelése áll. Az új vezetés nyilatkozatai alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti kritériumokat, ami 2031 és 2032 körüli bevezetést tehet reálissá.

Egy hiteles csatlakozási terv szigorú költségvetési fegyelmet és csökkenő GDP-arányos államadósságot követel meg. Ennek keretében a kormánynak négy év alatt 3 százalék környékére kell lefaragnia a jelenleg 5,5 százalékos költségvetési hiányt. Amennyiben a piac hitelesnek tartja a céldátumot, a magyar hozamoknak fokozatosan közelíteniük kell az euróövezet jóval alacsonyabb, 3-3,5 százalékos szintjéhez.

Bár a magyar államadósság átlagosan 5,5 éves hátralévő futamideje miatt a hozamesés nem hoz azonnali megkönnyebbülést, a tartósan alacsonyabb finanszírozási költségek középtávon hatalmas megtakarítást jelentenek. A költségvetés 2025-ben több mint 4000 milliárd forintot költött kamatkiadásra. Ha a piac meg tudja tartani az elmúlt napok több mint 100 bázispontos hozamcsökkenését, az néhány éven belül már százmilliárdokban mérhető költségvetési mozgásteret jelenthet az államkasszának.

Míg az elmúlt években a közös valuta kérdése lekerült a hazai napirendről, a mostani politikai fordulat Magyarországot a régió élharcosává teheti. Csehországban és Lengyelországban a stabil makrogazdasági mutatók ellenére hiányzik a társadalmi akarat, ugyanis a lakosság kevesebb mint fele támogatja a csatlakozást. Románia ugyan elkötelezett az euró mellett, de a gyenge makrogazdasági alapok és a sorozatos belpolitikai válságok hátráltatják a folyamatot.

Magyarországon ezzel szemben egyedülálló a társadalmi bázis. A 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint a lakosság mintegy háromnegyede támogatja az euró bevezetését. Ezzel előállt az a helyzet, hogy a politikai és a társadalmi akarat hosszú idő után ismét találkozott. Ha a magyar kormány sikeresen végrehajtja a szükséges reformokat, az ország már az átmeneti időszakban is profitálhat a csökkenő hozamokból és a növekvő befektetői bizalomból. Egy ilyen sikertörténet pedig idővel a lengyel és a cseh közvéleményt is az euróövezet felé terelheti.