Kiderült az igazság a magyar költségvetésről: drámai bejelentést tett a miniszter, erre kevesen számítottak

Az Országgyűlésnek augusztus végén benyújtott újratervezésre azért volt szükség, mert a Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint beavatkozás nélkül a deficit elérte volna a GDP 8,3 százalékát. A pénzügyminiszter a parlamenti vitában rámutatott, hogy az előző, Fidesz-kormány irreális gazdasági pályára építette a büdzsét, hiszen a korábban várt 4,1 százalékos növekedés helyett a valóságban csupán 2 százalék körüli bővülés várható.

A hiány megugrásához jelentősen hozzájárult a választások előtti fedezetlen költekezés, a túlárazott állami szerződések, valamint több eltitkolt tétel – például űrkutatási és hadiipari kiadások – is. Kármán András súlyos tervezési hibának nevezte, hogy a korábbi vezetés közel ezermilliárd forintnyi uniós helyreállítási forrással számolt úgy, hogy közben nem tervezte teljesíteni a lehívásukhoz szükséges feltételeket.

A helyzet rendezése és a lakossági megszorítások elkerülése érdekében az új kormány racionalizálta az állami működést. A módosítás 403 milliárd forintos azonnali kiadáscsökkentést tartalmaz, amelyből 88 milliárd forint a túlárazott informatikai és űrkutatási szerződések megszüntetéséből származik. Visszavágták a képviselői illetményeket, megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint felülvizsgálták az olyan nagyberuházásokat is, mint a Budapest–Belgrád-vasútvonal vagy a mohácsi Duna-híd építése. Az Európai Unióval rendezett viszony és az egyetemi fenntartó alapítványok (KEKVA-k) átalakítása már önmagában javította a befektetői bizalmat, így az év végéig összesen 703 milliárd forint megtakarítást vár a kormány.

A módosított költségvetésbe bekerült egy 500 milliárd forintos elkülönített veszélyhelyzeti keret is, amely az aszálykárokhoz vagy az elszálló energiaárakhoz hasonló, előre nem látható kockázatok kezelésére szolgál. Amennyiben ezt az összeget nem használják fel teljesen, az tovább mérsékli majd az éves hiányt.

A szigorú állami gazdálkodásból megspórolt pénz egy 63 milliárd forintos szociális csomagra is fedezetet nyújtott. Ennek köszönhetően az évkezdéskor több mint 400 ezer rászoruló gyermek kapott százezer forintos iskolakezdési támogatást, áfamentessé váltak a vényköteles gyógyszerek, a tűzifa áfája pedig 5 százalékra csökkent a szociális tüzelőanyag-keret megduplázása mellett.

A megörökölt gazdasági helyzet és a valósághoz igazított számok miatt az államadósság-ráta idén átmenetileg 77,5 százalékra emelkedik. A miniszter leszögezte, hogy a 2026-os év legfőbb feladata a stabilizáció és a költségvetés hitelességének visszaállítása, de a 7,5 százalékos deficitet már rövid távon sem tartják elfogadhatónak. Ennek megfelelően 2027-től határozott hiánycsökkentés kezdődik, az ezt alátámasztó, uniós szabályokkal is összhangban lévő középtávú strukturális tervet pedig még idén ősszel bemutatják.

A tárcavezető szerint a hiteles költségvetés elengedhetetlen a bizalom visszanyeréséhez, ami a kiszámíthatóbb vállalati környezet, az alacsonyabb finanszírozási költségek és a fenntartható gazdasági növekedés alapja. A hosszú távú cél az, hogy a csökkenő adósságpályára álló Magyarország 2030-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat.

Címlapkép: MTI/Purger Tamás