Megtalálták a Pilisi Vénuszt: elképesztő dologra bukkantak a régészek az erdő mélyéről + Fotók

Szeptember 23-án lezárult az idei régészeti feltárás a Pilisszentiván határában található Hárs-erdőben. A kutatást az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének munkatársa, Simon Bence régész vezette, a munkában pedig régészhallgatók, az Archeovertex Kft. szakemberei, valamint helyi és közösségi régészeti önkéntesek is részt vettek - közölte az ELTE BTK Régészettudományi Intézet egy friss Facebook-bejegyzésben.

A Hárs-erdőben nem egy egyszerű elszórt római leletanyagról van szó: egy egykori római kori falutelepülés, azaz vicus maradványait kutatják. A lelőhelyet korábban már terepbejárások és ásatások is vizsgálták, az elmúlt években pedig geofizikai módszerekkel, köztük magnetométeres és földradaros felmérésekkel is kutatták a területet. A vizsgálatok alapján a település legalább három hektáros lehetett.

Megtalálták a Pilisi Vénuszt

Az idei ásatás legizgalmasabb lelete egy ólomból készült Venus Pudica-szobrocska, amely fémdetektoros kutatás során került elő. A Venus Pudica, vagyis „szemérmes Vénusz” egy ókori ikonográfiai típus: az istennőt olyan testtartásban ábrázolják, amelyben kezével részben eltakarja meztelenségét. A típus a görög Aphrodité-ábrázolásokból ered, és a római korban is széles körben elterjedt. A pilisszentiváni darab jelentőségét azonban nemcsak maga az ábrázolás adja. A kutatók szerint a Hárs-erdei vicus területéről ez az első ismert vallási vonatkozású lelet. Vagyis a kis szobrocska olyan nyomot adhat a település egykori lakóinak mindennapjaihoz, amelyből a vallásgyakorlásra és a római kultúrához való kapcsolódásra is következtetni lehet.

A „Pilisi Vénusz” természetesen inkább egy jól hangzó újságírói név, mint hivatalos régészeti elnevezés – de egyelőre kétségtelenül ez az idei ásatás egyik legérdekesebb lelete.

Nem csak Vénusz került elő

A régészek idén is számos olyan tárgyat találtak, amelyek a római kori település életébe engednek betekintést. Előkerült például egy ólmozott bronztükör töredéke, több vasból készült szerszám, fibulák és érmék is.

A lelőhely korábbi kutatása már azt is megmutatta, hogy a településen több, kőalapozású épület állt. A 2024-es és 2025-ös ásatások során például újabb épületeket és műhelytevékenységre utaló nyomokat is azonosítottak. A leletek alapján a település lakói már a Kr. u. 1–2. század fordulóján római életmódot folytathattak.

Egy egész ház története rajzolódhat ki

Az idei kutatás egyik fontos feladata a Hársas-forrás környezetében korábban azonosított épületek pontosabb lehatárolása és funkciójuk meghatározása volt. Különösen érdekes eredményeket hozott az úgynevezett „E” épület kutatása. Feltárták a lakótraktus egy részét, valamint az északi helyiséget, illetve előteret is. A lakórész határán egy, a korábban feltárt épületeknél már megfigyeltekhez hasonló, kőlapokkal fedett terület került elő. Ez a régészek értelmezése szerint valamilyen gazdasági tevékenység helyszíne lehetett.

A feltárt terület legészakibb részén pedig egy viszonylag érintetlen omladékréteget találtak. Innen nagy mennyiségű kerámia került elő, köztük olyan darabok is, amelyek egészben megmaradtak, valamint egy ép vasfogó is előkerült.

Több mint egy évtizede kutatják a római falut

A Pilisszentiván melletti Hárs-erdő római kori lelőhelyét 2009-ben azonosították. Azóta több kutatási kampány zajlott a területen, 2014 és 2018 között például ásatások is folytak. Az utóbbi években a kutatók modern geofizikai és távérzékelési módszerekkel is vizsgálták az erdőt, amelyekkel a település kiterjedésére és az egykori úthálózatra vonatkozó információkat is sikerült szerezni.

A lelőhely különlegessége, hogy erdei környezetben maradt fenn, így a római kori település egyes nyomait a későbbi beépítés és intenzív mezőgazdasági művelés kevésbé bolygathatta meg. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa jelenleg is római kori településnyomként tartja nyilván a Hárs-erdő lelőhelyet.