Hatalmasat kaszált a gyenge forinton az MNB: ez sem segített, brutális a jegybank vesztesége

A jegybank frissen közzétett éves jelentése szerint a 2024-es 788,7 milliárd forintos veszteség az elmúlt 15 év második legrosszabb eredménye, bár jelentősen javult a 2023-as 1763,2 milliárdos mínuszhoz képest. A negatív eredmény fő oka továbbra is a magas kamatkiadás volt, amely az inflációs folyamatokkal és a megemelt kamatszintekkel állt összefüggésben - írja a Portfolio.

A csökkenő kamatpálya eredményeként a forint kamatokon elszenvedett veszteség közel felére esett vissza az előző évhez képest, miközben a nettó deviza kamateredmény mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb profitot mutatott.

A jegybank gazdálkodásának másik jelentős tétele a devizatartalékon elért eredmény. Az MNB tavaly közel 400 milliárd forintos nyereséget ért el a devizaátváltásokon, ami mérsékelte a veszteséges kamateredmény hatását. Ez a nyereség abból származik, hogy a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama (374,76 forint/euró) jelentősen alacsonyabb volt a piaci árfolyamnál (410 forint/euró), így minden egyes euró átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget eredményezett.

Figyelemre méltó tétel volt a 2024-es eredményben a pénzügyi műveletek 330 milliárd forintos vesztesége. Ennek hátterében az áll, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) év végén összesen 1077,3 milliárd forint névértékű állampapírt vásárolt vissza az MNB-től. Mivel ezek a tranzakciók névértéken történtek, miközben a hozamok jelentősen emelkedtek, a piaci árfolyam és a névérték közötti különbség egyszeri jelentős veszteségként jelentkezett a jegybanknál.

A visszavásárlás elsősorban a GDP-arányos államadósság kozmetikázását szolgálta. Ennek ellenére az adósságráta a 2023-as 73,4%-ról 73,6%-ra emelkedett, de a művelet nélkül még magasabb lett volna. Az MNB szerint a tranzakció által okozott veszteséget a későbbi évek kedvezőbb eredménye ellensúlyozni fogja, mivel a jegybankmérleg szűkülése és a bankrendszer likviditástöbbletének csökkenése folyamatos kamatmegtakarítást jelent.

Az elmúlt két év masszív vesztesége ellenére az MNB tőkehelyzete némileg javult: a saját tőke negatív értéke az előző évi 1855 milliárd forintról 1665 milliárdra csökkent. A javulás egyetlen oka a forint év végi gyengülése volt, ami a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékában közel ezer milliárd forintos pozitív változást eredményezett.

A parlament korábban módosította a jegybanktörvényt, így az MNB "átmenetileg" negatív tőkével működhet. Mivel a jogszabály nem definiálja az átmeneti időt, ez a helyzet gyakorlatilag bármeddig fennállhat, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza nem tudják pótolni a tőkét. A korábbi évek teljesítménye alapján – 2013-2020 között nyolc év alatt nagyjából 800 milliárd forint volt a nyereség – a negatív tőke ledolgozása akár évtizedekig is eltarthat.

A szakmai konszenzus szerint a jegybankok tartósan negatív tőkével is hatékonyan tudnak működni és el tudják látni monetáris politikai feladataikat. Az MNB működési költségei 2024-ben 87 milliárd forintot tettek ki, ami 6,9%-kal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a személyi ráfordítások 10,7%-kal, a banküzemi költségek pedig 3,3%-kal emelkedtek. A Varga Mihály vezetésével májusban hivatalba lépett új jegybanki vezetés költségcsökkentést tűzött ki célul, ennek keretében leépítik a korábbi tevékenységek egy részét, bezárják az alapítványokat, eladják a balatonakarattyai oktatási központot, és 15%-os létszámcsökkentést hajtanak végre.