Családok kezét készül elengedni a kormány? Ha, ezt meglépik, sokan járnak pórul

A kamatstop immár három és fél éve védi közel 300 ezer hazai jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészleteit a változásoktól. Bár az infláció már jelentősen csökkent, a fogyasztás lassan növekszik, és a korábbi alacsony kamatok visszatérése sem várható, a kormány még mindig halogatja az intézkedés kivezetését. A helyzet komolyságát jelzi, hogy több pénzintézet pénteken alkotmánybírósági beadványt nyújtott be a kamatstop ellen.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi médiában jelezte, hogy a kormány a közeljövőben dönt a kamatstop sorsáról, miután egyeztetett a Magyar Bankszövetség képviselőivel. A piaci elemzők szerint azonban a kormány vélhetően nem kockáztatja meg azt az évi 50 milliárd forintos háztartási jövedelemelvonást, amit a kamatstop kivezetése jelentene a 2026-os választásokig.

A kamatstop valójában nem a kamatokra, hanem a referenciakamatokra vonatkozik, amelyekre a bankok változatlan kamatfelárat számítanak fel. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az intézkedés félévente mintegy 28 milliárd forintjába kerül a bankszektornak, így a teljes költség már elérte a 413 milliárd forintot. Ugyanakkor a tényleges veszteség ennél alacsonyabb lehet, mivel a kamatstop megakadályozhatta egyes hitelek nemteljesítővé válását.

Ha a kormány újabb féléves hosszabbítás mellett dönt, akkor a 2022 januárjától kamatstopos rövidebb kamatperiódusú hitelek már négy éve, míg a 2022 novemberében utólag bevont 3-5 éves kamatperiódusú hitelek több mint három éve lesznek védettek. Ezek árazása továbbra is a 2021. október 27-én érvényes referenciakamatot követné, a különbözetet pedig a bankok viselnék.

A kamatstopos hitelek aránya folyamatosan csökken a piacon: az MNB adatai szerint darabszám szerint 34,5%, tartozásösszeg alapján pedig már csak 19,1% a jelzáloghitel-állományon belül az érintett hitelek aránya. Ez jelentős csökkenés a program indulásakor mért egyharmados arányhoz képest.

A jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a kamatstop kivezetése rendszerszinten nem jelentene komoly kockázatot. A jelenleg 286 ezer szerződést (1200 milliárd forint) érintő intézkedés megszüntetése esetén mindössze 16 ezer adós válna sérülékennyé, akikhez 137 milliárd forintnyi hitelállomány kapcsolódik. Az adósok egyéb hiteleit is figyelembe véve 24 ezer szerződés (185 milliárd forint) törlesztése válhat problémássá.

A Magyar Nemzeti Bank korábban több kritikát is megfogalmazott a kamatstoppal szemben: gyengíti a monetáris transzmissziót, közvetlen veszteséget okoz a bankoknak, negatívan hat a pénzügyi kultúrára, indokolatlan előnyöket biztosít a változó kamatozású hitelek tulajdonosainak, és nem terjed ki minden érintett szerződésre.

A kamatstop azonnali eltörlése esetén, 6,5%-os 3 havi BUBOR és 3 százalékpontos kamatfelár mellett, átlagosan 11% körüli havi törlesztőrészlet-emelkedés következne be az 5 éves hátralévő futamidejű hiteleknél. Ugyanakkor létezik egy szűkebb réteg, amelynek 30% feletti, jelentős adósságszolgálati terhet kellene elviselnie.

A bankszektor részéről felmerültek javaslatok a problémás esetek célzott kezelésére. Ezek között szerepel a kormányzati-banki tehermegosztás, illetve a futamidő-hosszabbítással kombinált halasztott fizetés lehetősége a 20-30 százalék feletti törlesztőrészlet-emelkedés esetén. Egy ilyen kompromisszumos megoldás a sérülékeny adósok védelmét és a bankszektor terheinek csökkentését egyaránt szolgálhatná.