Sorra tűnnek el a pénzek magyar bankszámlákról: minden egy irányba mutat

Célzott intézkedésekkel lép fel a pénzügyi kibercsalások ellen a Magyar Nemzeti Bank. A lépések határozott célja, hogy betonbiztossá tegyék a hazai pénzügyi rendszer védelmét, és maximális védelmet nyújtsanak a banki ügyfeleknek a folyamatosan fejlődő, egyre rafináltabb kibercsalásokkal szemben. Nézzük az intézkedéscsomag egyes elemeit!

1. Központi visszaélésszűrő rendszer indul

Az MNB központi szűrőrendszert vezet be, amely mesterséges intelligencia segítségével elemzi a pénzforgalmi tranzakciókat még a teljesítés előtt. A rendszer képes azonnal jelezni, ha gyanús utalást észlel. A tervek szerint a rendszer 2025 júliusában indul el, és célja, hogy időben észlelje a csalásgyanús műveleteket.

2. Fokozott elvárások a bankokkal szemben

Az MNB elvárja a pénzintézetektől, hogy aktívabban működjenek közre a visszaélések megelőzésében. A bankoknak kötelező érvénnyel kell alkalmazniuk azokat az ajánlásokat, amelyeket az MNB a pénzügyi visszaélések kivédésére dolgozott ki.

3. Célzott ellenőrzések

A szabályozó hatóság nemcsak ajánlásokat tesz, hanem célzott vizsgálatokat is végez annak érdekében, hogy a bankok betartják-e a szükséges intézkedéseket. Ezek az ellenőrzések az intézmények felelősségvállalását és a szabályok gyakorlati érvényesülését hivatottak biztosítani.

4. Javasolt törvénymódosítások a fogyasztóvédelem erősítésére

A jegybank törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy növelje az ügyfelek védelmét. A javaslat szerint a bankoknak kellene viselniük a kárt, ha nem alkalmaznak megfelelő ügyfél-hitelesítést, vagy ha az ügyfeleket a bank nevében tévesztik meg. A javaslat illeszkedik több európai ország gyakorlatához, ahol hasonló szabályozás már érvényben van.

5. Lakossági tájékoztató kampány indul

Az intézkedéscsomag részeként az MNB figyelemfelhívó kampányt is indít. A kampány célja, hogy növelje a lakosság pénzügyi tudatosságát, és tájékoztatást nyújtson a visszaélési kockázatokról, valamint a megelőzés lehetőségeiről.

Az intézkedések célja, hogy átfogó módon kezeljék a pénzügyi kibercsalások jelenségét – a technológiai megelőzéstől kezdve a szabályozási és intézményi kontrollon át a lakossági tudatosság növeléséig. Az MNB közlése szerint a jövőben is figyelemmel kíséri a pénzügyi rendszer kockázatait, és szükség esetén további lépéseket tesz annak biztonsága érdekében.

Kutatás: a használt okostelefonok fogyasztói megítélése

Az okostelefon ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen eszköze. Ugyanakkor egy új telefon megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a háztartások számára. Az elmúlt években éppen ezért egyre több szó esik az úgynevezett „refurbished”, azaz felújított, illetve az egyszerűen csak használt telefonok piacáról, amely sokak számára reális alternatívát kínálhat az új készülékekkel szemben.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az online piactereken rengeteg a megbízhatatlan eladó, illetve sok használt-elektronikai szaküzletben csak alig olcsóbbak a készülékek, mintha újonnan vásárolnánk azokat, felmerül a kérédés: valóban érdemes használt, felújított telefont vásárolni?

Vajon mennyire bíznak meg az emberek ezekben az ún. „refurbished” termékekben? Elterjedt megoldásnak számít ez ma Magyarországon? Milyen előítéletek, tapasztalatok, félelmek vagy pozitív élmények kapcsolódnak ehhez a piaci tendenciához? Hogy mindezt kiderítsük, a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem egy független, átfogó, közös kutatást indít. Az alábbiakban arra kérünk, töltsd ki kérdőívünket!