Ezt sokan nem is tudják a német álomról: vajon még mindig Kánaán várja a kivándorló magyarokat?

Ahogy azt már most is sokan sejteni vélik, a CDU győzelme után minden valószínűség szerint Friedrich Merz fogja váltani Olaf Scholzot a német kancellári székben. Ez pedig nem csupán politikai váltást, hanem gazdasági fordulatot is jelenthet. Scholz kormányzása alatt Németország egyértelműen meggyengült gazdaságilag, és az eddigi válságoktól eltérően most a németek többsége is a saját bőrén érzi a helyzet súlyosságát: az infláció, az energiaválság és a csökkenő jóléti szolgáltatások mind hozzájárultak ahhoz, hogy az elégedetlenség jelentősen megnőtt az országban.

A Pénzcentrumon már többször írtunk arról, hogy mekkora különbségek vannak az osztrák, német és magyar bérek, nyugdíjak és szociális juttatások között. Sokak számára régóta egyértelmű volt, hogy anyagilag megéri Németországba költözni, hiszen a bérek, az életszínvonal és az állami juttatások jóval kedvezőbbek, mint itthon. Azonban az új gazdasági helyzetben felvetődik a kérdés: vajon továbbra is megéri Németországba menni? Ha igen, mennyivel jobb még mindig az élet ott, mint Magyarországon? És egyáltalán: a németek számára mennyivel lesz rosszabb az elkövetkező években?

Az elkövetkező időszak meghatározó lesz mind a német gazdaság, mind az európai gazdasági folyamatok szempontjából. Németország továbbra is az EU egyik legnagyobb pénzügyi motorja, így várhatóan jelentős terhet vállal majd a közös európai kiadásokból. De ez vajon milyen hatással lesz a mindennapi németek pénztárcájára? És mit jelent ez azok számára, akik eddig a német munkaerőpiacra készültek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

15 eurós óránkénti minimálbér? Jól hangzik, de csak papíron igaz

A német Szociáldemokrata Párt (SPD) azt ígérte választóinak, hogy a minimálbért 15 euróra emelik óránként. Ez elsőre jól hangzik, de valójában nincs garancia arra, hogy ez valóban megtörténik. A kormány ugyanis nem közvetlenül dönt a minimálbérről, hanem ezt a feladatot továbbra is a Minimálbér-bizottságra bízza. Ez a testület munkáltatói és munkavállalói képviselőkből áll, és jellemzően a munkaadók fékezik a jelentősebb béremeléseket.

A helyzetet egyébként Heidi Reichinnek, a német Bundestag tagja, nem mellesleg népszerű gazdasági influenszer Reels videójában elemezte:

Mint említi, ha a bizottság nem tud megegyezni, a 15 eurós órabér nem valósul meg. Ezt nemcsak a kritikusok állítják, hanem Karsten Linnemann, a CDU főtitkára is megerősítette, aki szerint az SPD félrevezetően kommunikálja ezt a választóinak.

És miközben a minimálbér-emelés bizonytalan, a szociális támogatások szigorítása nagyon is valóságos. Az SPD és a CDU egyetért abban, hogy a "Bürgergeld" esetében kemény szankciókat kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem teljesíti az elvárásokat, akár teljes mértékben megvonhatják tőle a támogatást. Ez nemcsak társadalmi vitát váltott ki, hanem jogi aggályokat is felvet. A német Alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy az ilyen drasztikus szankciók sértik az alapvető jogokat. Ennek ellenére a kormány mégis ebbe az irányba halad. Ez a német szociális juttatás egyébként külföldi szemmel sokak számára az alapjövedelemhez kísértetiesen hasonló szolgáltatásnak tűnhet - igaz, technikailag nem az. Ennek a részleteiről és egy esetleges magyarországi alapjövedelem bevezetésének feltételeiről ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Rugalmasabb munkaidő vagy kizsákmányolás?

A tervek között szerepel a munkaidő szabályozásának lazítása is. Jelenleg a munkavállalók napi maximális munkaideje törvényileg szabályozott, de az új javaslat ezt heti munkaidőre cserélné. Ez azt jelentené, hogy a munkáltatók hosszabb műszakokra oszthatnák be alkalmazottaikat, ami komoly terhet róhat a dolgozókra. A szakszervezetek szerint ez a változás a munkavállalók kizsákmányolásához vezethet.

A mostani politikai döntések egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági nyomás a munkavállalókra és az alacsony keresetűekre nehezedik. Aki már most is nehéz helyzetben van, annak még nehezebb lesz. Ha a Bürgergeld szigorítása miatt egyre többen kényszerülnek rosszul fizetett állásokba, az a teljes munkaerőpiacra nyomást gyakorol. A kérdés az, hogy ez egy valódi reform, vagy inkább egy társadalmi megszorításokkal teli időszak kezdete? Egy biztos: aki eddig is kevéssel élt, annak most még bizonytalanabbá válik a jövője.

Így is megéri a magyaroknak Németországba vándorolni?

Ha a jelenlegi migrációs trendeket nézzük, a kérdés nem is olyan egyszerű, mint hogy "mi kellene ahhoz, hogy a magyarok ne költözzenek el Németországba". A válasz valószínűleg nem egyetlen tényezőtől függ, hanem egy sor gazdasági, társadalmi és jogi aspektustól, amelyek mind közrejátszanak a döntésben. Ahhoz, hogy a magyarok számára ne legyen vonzó a nyugat-európai "szomszédság", és ne akarjanak egyre többen Németországba emigrálni a jobb megélhetés reményében, valószínűleg valamilyen irányú változásra lenne szükség mindkét oldalon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Soha nem volt még olyan, mint ami most a magyar nyugdíjasokra vár: ezt sokan nem tudják megugrani

Magyarország népessége folyamatosan fogy és öregszik, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a társadalmi ellátórendszereket.

Képzeljük el, hogy a német életszínvonal lassan, de biztosan tovább csökken. Mondjuk, hogy az éves jövedelem átlagosan 5%-kal esik vissza, ami egy ötéves távlatban már komolyan érzékelhető életszínvonal-csökkenéssel jár. Az így kialakult anyagi környezet valószínűleg még mindig bőven vonzó lehetne a magyar munkavállalók számára, hiszen a német munkaerőpiac még így is magasabb béreket kínálna. 

Fontos azonban, hogy az emigrálóknak nemcsak Magyarország az össszehasonlítási alap, hanem a már korábban kivándorolt magyarok anyagi helyzete is. Ahogy fentebb írtuk, a német munkaerőpiac afelé halad, hogy több szektorban is több munkaórára számíthatnak a dolgozók, reálértékben kevesebb bérért. Ez sokakat elriaszthat attól, hogy felüljenek erre a trendre.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kiköltözéshez nem árt egy jelentősebb alaptőkével rendelkezni. Ez például azért is fontos lehet, mert a nyugat-német városokban a lakhatási költségek bőven meghaladhatják még az európai szinten is borsosnak számító budapesti lakásárakat – ennek fényében az emigrálás talán máris sokkal kevésbé vonzó.

Ezzel együtt a komoly mértékű elvándorlás megfékezésében azonban a magyarországi életszínvonal növekedése is megkerülhetetlen szerepet kell, hogy játsszon. 

Ez jelenleg nincs kilátásban. Ha a magyar gazdaságot nézzük, a hazai ipar például a legutóbbi KSH statisztikák szerint minősíthetetlenül rosszul teljesít, holott az elmúlt évekre egy erőteljes iparosítás volt jellemző. A magyarok vásárlóereje ugyanakkor javult – ez valószínűleg az árstopnak is betudható, aminek az inflációs hatásaival még számolni kell. Nem szabad elfelejteni a most dúló vámháborút sem, aminek köszönhetően az amúgy sem fényes forintárfolyam akár igen komolyan be is zuhanhat. Az összkép tehát nem ideális.

A kérdés tehát adott: hogyan lehet az életszínvonal emelkedést elősegíteni Magyarországon? 

Ha a gazdaság élénkítése organikus módon egyelőre nem is jöhet szóba, az ÁFA-visszatérítés, az SZJA-mentesség, a családtámogatási programok, vagy épp a telekommunikációs díjak mesterséges módon történő alacsonyan tartása egy lassú gazdasági növekedés mellett keltheti az életszínvonal növekedésének illúzióját.

Igaz, az említett SZJA-mentesség például pont a béremeléseknek lehet az egyik hátráltató tényezője az érintett csoportok esetében

Összességében tehát, bár nem várhatjuk el, hogy a két ország gazdasága teljesen egyformává váljon, a változás iránya a következő: ha Magyarország képes lenne stabilizálni a forint árfolyamát, kidolgozni egy alternatív stratégiát az ár(rés)stop helyett az élelmiszerdrágulással szemben, és visszavágni a lakhatási költségeken (amely egyébként egy deklarált stratégiai cél), akkor a német életszínvonal csökkenésével kombinálva akár elegendő motivációt jelenthetne mindez ahhoz, hogy a magyarok ne érezzék annyira kényszerítőnek az elvándorlást. Az elvándorlás egyébként a magyar demográfiai katasztrófa csupán egyik összetevője. A többiről, és magáról a jelenségről ebben a cikkben írtunk részletesebben.