Katasztrofális adat látott napvilágot: a magyarok többsége nem is sejti, mekkora a baj

Az IMF frissen publikált tanulmánya rávilágít, hogy az emberek többsége nincs pontos képben kormányuk adósságának nagyságával. Különösen igaz ez a magas államadóssággal rendelkező országokban, ahol a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az adósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy szinte minden vizsgált országban alábecsüljük az államadósság tényleges mértékét. Az IMF-tanulmány szerint azokban az országokban, ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100%-ot (például USA, Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Franciaország vagy Olaszország), a válaszadók rendszerint jóval kisebb adóssághányadot gondolnak, mint a valós érték.

A jövőbeni költségvetési lépésekről alkotott véleményeknél a megkérdezettek többsége (63%) az adóemelést tartotta valószínűbbnek, mint a kiadások lefaragását (35%). Országonként eltérő arányokat mértek: az Egyesült Államokban például csupán a lakosság körülbelül 22%-a tartotta valószínűnek a kiadások visszavágását, míg Argentínában több mint 50% számított megszorításokra.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas adósság árát. Szinte minden vizsgált országban legalább a válaszadók 70%-a szerint elsősorban a középosztály adóterhei nőnének meg egy kiigazítás során. A többség arra számít, hogy a kormány a szociális juttatásokon (58%) és az állami beruházásokon (61%) spórolna.

Magyarország is szerepelt a vizsgált országok között. Míg a tényleges GDP-arányos államadósság a vizsgálat idején 73-74 százalék volt, a magyar válaszadók átlagosan mindössze 60-62 százalékra tippelték. A magyarok többsége – a nemzetközi trendhez hasonlóan – elsősorban adóemelésre számít (55-58%), nem pedig a kiadások visszafogására (kb. 33%).

Érdekesség, hogy Magyarországon a politikai beállítódás alig befolyásolja a fiskális várakozásokat, ami ritkaság a nemzetközi mintában. A magukat jobboldalinak valló válaszadók 57 százaléka tartja valószínűnek az adóemelést, míg a baloldaliak körében ez az arány 56 százalék. A kiadáscsökkentést a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százaléka látja reálisnak.

A kormányzatba vetett bizalom azonban jelentősen befolyásolja a lakosság fiskális várakozásait. A magyar válaszadók körében azok, akik magas bizalmat tanúsítottak a kormány iránt, átlagosan 49 százalékos valószínűséget adtak az adóemelésnek, míg a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kormányban bízók 42 százaléka tartotta valószínűnek, hogy a kormány inkább kiadásokat vág, szemben a bizalmatlanok 31 százalékával.