Az EU régióinak 75 százalékában fogyhat a népesség 2050-ig. Brüsszelben a munkahelyek hiányáról és az uniós támogatások jövőjének kérdésével indult a Régiók Hete.
A 16-24 évesek az ország helyzetével kapcsolatban is bizakodóbbak, mint három évvel ezelőtt.
Romos parasztházak, elhagyott templom és gondozatlan sírkert – szívszorító állapotban van ma Nagyecsér, a borsodi falu, ahol volt idő, amikor 700-an is éltek.
Üdvözli a LIGA Szakszervezetek, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakaphatja korábbi jogait és köztestületi státuszát.
A legtöbb kezdeményezés mögött ugyanaz a probléma áll: az öregedő társadalom, a fiatalok elvándorlása és a vidéki települések fokozatos kiürülése.
Míg Európa lakossága az elmúlt évtizedekben összességében 7 százalékkal nőtt, a felszín alatt drámai szakadék tátong a kontinens országai között.
Elkerülhetetlenné vált a nyugdíjreform, a kormány már nem halogathatja tovább – figyelmeztet Farkas András
Albinen a Svájci-Alpokban, 1300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, közvetlenül a Rhone-völgy felett.
Kustánszegen, Csonkahegyháton és Becsvölgyén járt a Deutsche Welle Magyar riportja, amely azt mutatja be, hogyan változik meg egy falu élete, amikor bezár az utolsó találkozóhely.
Egy év alatt a leginkább Máriapócs, Fehérgyarmat, Kazincbarcika és Tapolca településeken csökkent a lakosságszám, nagyjából 2 százalékkal.
Folyamatos a tagországokban a jellemzően elmaradottabb vidékekről és régiókból való elvándorlás, amelynek most egy mélyreható programmal vetnének véget az Unióban.
Tovább fokozódik a magyar orvostársadalom elöregedése, friss adatok szerint ugyanis 2025-ben a még praktizálók 20,8 százaléka töltötte be a jelenlegi nyugdíjkorhatárt.
Nincs bolt, nincs út, nincs forgalom – csak néhány omladozó ház, amit lassan visszavesz a természet, és egy templom, ahol a harang évente legfeljebb egyszer szólal meg.
„Nem kirakatpolitika kell” – vallja dr. Lőrincz Viktória, a Tisza vidékfejlesztési minisztere. A politikus szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarországra.
A választást követő héten már a Nemzeti Választási Iroda által közölt eredmények határozták meg a közéleti és gazdasági diskurzust.
A vándorlási mérleg a falvak javára billen, de elsősorban nem a keleti megyékben, hanem a nagyvárosok körüli agglomerációban.
Vannak olyan objektív mutatószámok, amelyek nyomós érvként szolgálhatnak a vidéki vagy éppen a városi élet mellett.
A legfrissebb demográfiai és ingatlanpiaci adatok szerint tovább folytatódik a nagyvárosokból induló kiköltözési hullám.
Több régióban éppen ott volt élénk az adásvétel, ahol nehezebb munkát találni.
A szociális szférában nem csak alulfizetettség okozza a munkaerőhiányt, a lapunk által kérdezett szakértő szerint rendszerszintű problémák vannak.
