Durva mézdrágulás a láthatáron: luxus lehet a karácsonyi süti 2025-ben

A Gujka Méhészet neve az utóbbi években országosan ismertté vált. Tavaly az USA-ban, a Black Jar Honey Contest nemzetközi mézversenyen ámorakácmézük a világ három legjobbja között végzett. Decemberben az Országos Gyulai Mézversenyen akácmézük országos első lett, elnyerve a „Magyarország legkiválóbb akácméze” címet valamint az Év Kiváló Magyar Méze címet is.

2025 februárjában pedig – mesélte Gujka László a Hellovidéknek - Agrármarketing-díjat kapott: „Ez a díj a magyar agrárszektor legkiemelkedőbb és legkreatívabb marketingprojektjeit jutalmazza. Mi azért kaptuk, mert sikerrel mutattuk be méhészetünk 27 évét” – tette hozzá. És ha mindez nem elég, a Dunántúli Regionális Mézversenyen pisztáciás krémmézük harmadik helyet szerezte meg, szeptember 16-án pedig László Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye év méhésze lett.

A titok: a minőség mindenek felett

Ahogy Gujka László beszélgetésünk elején elárulta, sok kollégája is kérdezi tőle, mitől ilyen sikeresek a mézeik, miért kapnak ennyi sok elismerést:

„Hát én ugyanazt csinálom 28 éve, amire tanítottak, de utána is elgondolkodtam, mi a különbség méz és méz között. Úgy tanultam a méhészmesteremtől, hogy akkor szedjük le a mézet a méhektől, amikor az már tényleg méz, nem nektár formájában van a kaptárban és a keretekben. Mi hagyjuk, hogy a méhek teljesen beérleljék a mézet. Akkor vesszük le, amikor a keretek már teljesen le vannak fedve, mintha egy befőttesüvegen rajta lenne a kupak. Ha a méhsejtek nem fedettek teljesen, pár napot várunk, amíg a bent lévő nektárt a méhek teljes mértékben átalakítják sűrű mézzé.”

Ők tehát a mennyiség rovására is hagyják érni a mézet. Ezért is sikerül sűrű, magas minőségű mézeket előállítaniuk.

Munka közben

Kemény próbatétel volt a hazai méhészek számára a 2025-ös év

Súlyos aszály és katasztrofális méztermés – ezekkel a szavakkal jellemezhető a 2025-ös szezon. Ahogy Gujka László elmondta, az első és legsúlyosabb probléma az aszály volt:

„Rendszeresen figyeljük a radarfelvételeket, ezért is mondom, felénk a csapadékhiányt úgy kell elképzelni, hogy Szolnok köré mintha vonalzóval húztak volna egy négyzetet. Érkezzen bárhonnan is esőfelhő, ezt a részt az csapadék mindig elkerüli. Egy szerencsénk van, mi vándorméhészek vagyunk, ezért mindig olyan helyekre próbálunk menni, ahol esett még némi csapadék az országban.”

Másrészt az idei állománypusztulás is sok méhésznek komoly gondot okozott, 2025 tavaszán, országos felmérések szerint a hazai állományok 30-40 százaléka elpusztult:

„A legnagyobb ellenség a varroa atka volt. A telelő méhek emiatt tavaszra legyengültek, nem tudták felnevelni az új nemzedéket, így összeszakadtak a családok. Oxálsavval kezeljük a méhcsaládokat atka ellen, de ez csak szinten tartásra elegendő.”

A klímaváltozás is új kihívásokat hozott: a méhek vízhez nehezen jutnak, a nagy hőségek miatt a méheknek nagyon sok energiájukat elvesz a kaptár hűtése, a téli hidegek hiánya miatt a fiasítás egész évben tart, nem állnak le a méhanyák emiatt az atka is folyamatosan jelen van a kaptárakban. Emellett a klímaváltozás miatt egyre több új kártevő, például az ázsiai lódarázs is megjelent Magyarországon, ami sajnos nagyon nagy veszélyt jelent a méhekre.

Ennek ellenére az évük jól indult, mert a méhek jól teleltek

„Februártól elkezdjük serkenteni őket különböző gyógynövényes készítményekkel, hogy a repce virágzására már erősek és hordásképesek legyenek. A repcetermés így nagyon jól sikerült, nagyjából négyesre értékelném az ötös skálán.”– mesélték.

Az akác viszont komolyabb kihívást jelentett: „Kétszer fagyott el, de virágzott – magyarázta László. – Sok vásárló csodálkozott, hogy miért nincs akácméz, hiszen mindenhol szépen virágzott. Igazuk van, de az akác csak 20–22 fok felett nektárzik, a virágzás idején viszont 15 fok körüli volt a hőmérséklet. Idén három akácon voltunk a méhcsaládokkal, ahogy mindig szoktunk. Az itthoni helyeken szinte semmit sem gyűjtöttek, a középakácon három napjuk volt, majd az északi akácos helyen szintén körülbelül három nap. Ez összességében kevés lett, ezért a termés értékelése nagyjából kettes–hármas. Pontos számot nem tudok mondani, 250 kaptárunk van, és mindig az átlagot nézem családonként. De, ahol elmentünk középakácra és északi akácra, ott a méhek mindent megtettek és nagyon jó minőségű akácmézet tudtuk pergetni, így a vásárlóinkat legalább jól ki tudtuk szolgálni.”

A selyemfű szintén csalódást okozott: kevés tavaszi csapadék és a nagy melegek miatt a virágok kiszáradtak, a méhek lába a virágokba beleragadt, sokan elpusztultak. Emiatt a selyemfűről alig sikerült mézet gyűjteni. A méhcsaládokat két héttel korábban át kellett vinni napraforgóra, ahol megerősödtek és jól dolgoztak.

Közép akácon a méhállományt kettéválasztottuk és az egyik fele északi akácra másik fele pedig a Tisza partjához ámorakácra érkeztek. Szerencsére az ámorakác viszonylag jól sikerült, de sajnos a szokásosnál hamarabb elvirágzott. Ennek ellenére a méhek szépen felerősödtek az ámorakác adta virágportól.

Az ámorakácból megerősödött méheket aztán a Zselicbe, hársra szállították át. Azonban az aszály ott is sújtott: a hárs virágja és nektárja hamar kiszáradt, a gesztenye még virágzott, így sötét, vegyes méz keletkezett. A helyi méhészek szerint „gesztenyés hárs” lett, de biztosra mentek, és Gödöllőben laborvizsgálatra küldték. A vizsgálat igazolta: valóban különleges gesztenyés hársmézről van szó, ami ritka a Szolnok környéki vásárlók számára, és nagy sikert aratott.

A hazatért méheket 4–5 helyre osztották napraforgóra. Bár egyes területeken kevesebb volt a nektár, máshol, ahol eső és felhősáv érte a tájat, a termés jobb lett. Összességében a napraforgó is jól teljesített, és Gujka László szerint „Ettől rosszabb évünk ne legyen. Volt már rosszabb is. A 28 év alatt előfordult olyan év, amikor gyakorlatilag nullára jöttünk ki: kevés méz termett, vagy szinte semmit sem tudtunk elvenni a méhektől. Ehhez képest az idei év jóval felülmúlta azokat az éveket, bár rekordot nem döntöttünk.”

Az állomány is bővült az év során: „Korábban 230-240 kaptárunk volt, most 250–260 körül van. A rajzós családokat szétszedjük, az esetlegesen megrajzott családok méhrajait befogjuk, emiatt az állományunk folyamatosan növekszik. Tervezetten nem akartuk bővíteni az állományunkat, de muszájból kellett, mert a méhek a kedvezőtlen időjárás miatt bent rekedtek a kaptárban, emiatt rajzási láz alakult ki, amit idén nehezebben tudtunk megfékezni.”

Hogyan alakulnak ősszel a mézárak?

A szolnoki piacon szeptember elsején szoktak árat emelni, de az elmúlt két évben nem változott érdemben a méz ára:

„Idén viszont 200–300 forintot emeltünk, a vásárlók elfogadták, de még így is alacsonynak tartjuk az árakat – árulta el László. – Jelenleg Szolnokon a vegyes virágméz 2200–2400 forint, az akácméz 3300-3500 forint kilónként.”

A felvásárlási árak viszont egyelőre nem emelkednek: a vegyes virágméz 800–850 forint, az akácméz 2000-2200 forint körül mozog. „Sok méhész már nem tudott tovább várni, és 800 forintért is eladta a mézét. Valószínű, hogy az árak a téli szezonra emelkedni fognak.” – valószínűsítette a szakember.

Hogyan lehet megélni a piacon?

„Főállásban csináljuk a méhészetet, a héten hat napot háznál nyitva tartunk már 28 éve, a hetediket (vasárnapot) általában vásárban töltjük. Rendszeresen járunk vásárokba és rendezvényekre, már a kezdetektől, 10 éve állandó résztvevői vagyunk a Szolnoki Helyi Termékek Vásárának illetve 9 éve pedig a Szandaszőlősi Háztáji Piacnak. Emellett helyi, környékbeli és országos rendezvényeken és vásárokon részt szoktunk venni. Emiatt nem sok szabadidőnk van, de jelenleg csak így tudunk fennmaradni főállású méhészként– mondta el Mészáros Angéla. – Emellett postázunk is az ország egész területére, így egy picivel magasabb áron tudjuk értékesíteni a mézeinket.”

Webshopjuk egyelőre nincs, mert az szintén egy külön szakma. „Eddig csak postai úton küldtük a mézet. Volt, hogy eltört egy csomag, de a legtöbb épségben érkezett. Eleinte csak azoknak küldtünk, akik külön kérték, ma már sokan rendszeresen rendelnek tőlünk.” A vásárlók viszont hajlandók fizetni a minőségért: „Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy sok esetben inkább megbízható, prémium mézet vesznek, mint olcsó, de ismeretlen forrásból származót” - teszik hozzá.

Mindezek mellett rendszeresen látogatunk el óvodákba és iskolákba, ahol méhészeti előadásainkkal a beporzó rovarok – elsősorban a méhek – fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Célunk, hogy a gyerekek játékos és interaktív módon ismerkedjenek meg a méhek világával: eszközbemutató, méhészruha-próba, szelfifal, különféle játékok és mézkóstoló színesítik a programot – és ami a legizgalmasabb: megkóstolhatják saját méhészetünk 9-féle fajtamézét is!

Az előadás végén pedig minden kis résztvevő ajándékba kap egy kis tégelyes mézet, egyenesen saját méhészetünkből.

Több látványpergetést is tartottak Szolnokon

Idén Gujka Méhészet Szolnok belvárosába, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ épületének tetejére telepített egy méhcsaládot. Ahogy László mesélte: a méhek azonban elsősorban nem a mézgyűjtés miatt kerültek az Agóra tetejére, hanem azért, hogy segítsenek a városi növények beporzásában, és hozzájáruljanak Szolnok biodiverzitásához.

"Ugyanis egyre többen termesztenek zöldséget, gyümölcsöt saját erkélyen vagy kis kertben – ezek sikeres beporzásához elengedhetetlenek a beporzó rovarok, köztük a méhek. A méz, amit tőlük kapunk, csupán egy értékes melléktermék – egyfajta ajándék a beporzó tevékenységükért cserébe." - tette hozzá László.

A szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban állandó kiállítást is rendeztek: "Már tavaly megszületett az elképzelés, hogy létrehozzunk egy kiállítást, amely bemutatja a beporzók fontosságát. Ez valósággá vált: elkészült a „Beporzók nyomában” kiállításunk, amely tizenkét információs táblán és kettő játékos táblán mutatja be ezeknek az apró, de nélkülözhetetlen rovaroknak a szerepét a természetben és mindennapi életünkben."A kiállítás részeként még látható egy méhkaptár, pergető és méhészeti eszközök.

Két alkalommal látványpergetést is tartottak: egyszer a Helyi Termékek vásárára érkező érdeklődőknek, egyszer iskolai csoportoknak. A cél itt is nemcsak a technikai fogások bemutatása volt, hanem annak szemléltetése is, mennyi helytelen információ él az emberek fejében a méhekről. Ugyanis a hiedelmekkel ellentétben a méhek egyáltalán nem agresszívek, csak tudni kell, hogyan bánjunk velük.

Gujka László különösen meglepődött a belvárosi méhcsalád teljesítményén: a szélsőséges időjárás ellenére az Agóra tetejére felhelyezett méhcsalád 75 kilogramm mézet gyűjtött Szolnok központjában – amely az átlagos vándorméhészet egy családra leosztott egész éves teljesítményével vetekszik.

"2025-ben Szolnok 950 éves évfordulóját is ünnepli a város. Ennek apropójából az Agóra és a mi felajánlásunkból, 100 üveg jubileumi mézet osztottunk ki játékos vetélkedő/sorsolás keretében ebből a mézből. A városban gyűjtött méz fennmaradó részét szintén egyedi csomagolásban lehet majd megszerezni, reményeink szerint már az október 12.-én megrendezésre kerülő Helyi Termékek Vására és a DUNSZT Helyi Termékek Ünnepének keretein belül, aminek idén a méz és a méhek lesznek a főszereplői.

Mióta méhészkedek, ezt vallom: ÓVJA MÉZZEL EGÉSZSÉGÉT!– Egyszerű üzenet, annál nagyobb jelentéssel” – tette még hozzá Gujka László.

Címlapfotó és képek: Gujka Méhészet