OTP-vezér: nincs más választás, más irányba kell állítani a magyar gazdaságot

Csányi Péter előadásában rámutatott, hogy a magyar hitelpenetráció még jelentősen elmarad az eurózóna szintjétől, a lakossági hitelek esetében pedig a régiós átlagtól is. Ugyanakkor az Otthon Start Program hozzájárulhat ahhoz, hogy idén és jövőre is kétszámjegyű növekedést érjen el a háztartások hitelállománya - írja a Portfolio.

A vezérigazgató "Gazdasági kilátások és a bankszektor helyzete Európában és a régióban" című előadásában hangsúlyozta, hogy a globalizáció nem választás kérdése, hanem realitás, amely erőteljesen befolyásolja a hazai gazdaságot. Kiemelte, hogy Európa viszonylag jól átvészelte az elmúlt évek nehézségeit, javultak az eurózóna mutatói a GDP-növekedés, infláció, költségvetési hiány és államadósság tekintetében.

Csányi szerint azonban számos kihívással kell szembenézni, különösen aggasztó a francia-olasz államadósság-helyzet, valamint Kína magas részesedése több exportpiacon és az európai energiaárak magas szintje. Bár Európa fiskális költéssel és strukturális intézkedésekkel próbálja kezelni a geopolitikai kihívásokat, a Draghi-jelentés javaslatainak gyakorlati megvalósítása nem halad megfelelő ütemben.

Az OTP Bank vezetője kiemelte, hogy a bankszektor terheinek csökkentése nagyobb szerepet kaphatna a szabályozásban. Az eurózóna bankszektorának jövedelmezősége az elmúlt években jelentősen javult: a tőkearányos megtérülés (ROE) a 2014-2022 közötti 4,7%-os átlagról tavaly 8,8%-ra emelkedett, de ez éppen csak fedezi a tőkeköltséget.

A bankszektor konszolidációja sokat segíthetne a költséghatékonyságon, de az országokon átívelő egyesülésekre alig van példa. A technológiai lehetőségek kiaknázása is lassú ütemben halad, miközben a szabályozás szigorodása versenyhátrányt jelent az európai bankoknak a fintech cégekkel és az amerikai bankokkal szemben.

A közép- és kelet-európai régió alacsonyabb növekedési szakaszba került a járvány, az energiaválság és a háború miatt. Magyarországon 2010-2021 között gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható, köszönhetően a prociklikus gazdaságpolitikának, az uniós forrásoknak és az MNB laza monetáris politikájának, ami a túlfűtöttség jeleit mutatta.

A 2022-es energiaválság során költségvetési és monetáris korrekcióra kényszerült a magyar gazdaságpolitika. Csányi szerint a legnagyobb feladat most az, hogy a korábbi extenzív modell helyett a hatékonyságra és termelékenységre fókuszáló megközelítést kövessünk, mivel a munkaerő és a tőke növelése is korlátokba ütközik.

A beruházások visszaesésével a vállalati hitelezés is lassul Magyarországon, míg a lakossági hitelezésben a kétszámjegyű növekedést a támogatott hitelek hajtják, amelyek az elmúlt öt év hitelnövekedésének mintegy 60%-át magyarázzák. Támogatott programok nélkül folytatódott volna a lakossági hitelleépülés.

A magyar bankszektor jövedelmezősége az elmúlt tíz évben még az eurózóna átlagánál is rosszabbul teljesített, és tartósan elmaradt a befektetők által elvárt szinttől. 2010 óta mindössze két olyan év volt (2016 és 2017), amikor a bankszektor által elért eredmény meghaladta a befektetők által elvárt szintet.

Több átmenetinek indult, a bankszektor jövedelmezőségét negatívan érintő kormányzati intézkedés a mai napig érvényben van, bár hasonló jelenségek más piacokon is megfigyelhetők. Ennek ellenére a magyar bankszektor tőke- és likviditási helyzete kiváló.

Az OTP Csoport különösen jól teljesít: mérlegfőösszege 2014-hez képest több mint háromszorosára nőtt, messze meghaladva a régiós versenytársak átlagát. A bank 14 akvizíciót hajtott végre ebben az időszakban, és öt országban piacvezető pozíciót ért el. A kiváló teljesítményt a Standard&Poor's is elismerte, idén a második legsikeresebb európai bankként értékelve az OTP-t, amely az EBA-stresszteszten is a felső harmadban végzett.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA