Rengeteg középkorú magyar legyint ezekre a hétköznapi tünetre: halálos betegség állhat a háttérben, jobb inkább orvoshoz menni

Az elmúlt években különösen a fiatalabb felnőttek körében tapasztalható növekedés okát egyelőre nem sikerült teljesen feltárni. Christopher Cann, a philadelphiai Fox Chase Cancer Center fiatal felnőttekkel foglalkozó onkológiai programjának vezetője a Huffington Postnak⁠ arról beszélt, hogy a háttérben környezeti hatások, például a növényvédő szereknek vagy a PFAS-vegyületeknek való kitettség is szerepet játszhat.

Monisha Singh, a Houston Methodist Hospital gyomor-bél rendszeri és nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó onkológusa szerint a légszennyezés, a műanyagok használata és az elmúlt évtizedek táplálkozási változásai ugyancsak hatással lehetnek a megbetegedések gyakoriságára. Ezek pontos szerepének tisztázásához ugyanakkor további kutatásokra van szükség.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy mindenki maga ismeri legjobban a saját szervezetét. Ha valaki tartós, szokatlan változást tapasztal, érdemes orvoshoz fordulnia, még akkor is, ha elsőre jelentéktelennek tűnik a panasz. A daganatos betegségeknél általában minél korábban történik meg a diagnózis, annál kedvezőbbek a kezelési és túlélési kilátások.

Magyarországon is egyre több a fiatal beteg

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2024-es adatai szerint Magyarországon 69 410 új rosszindulatú daganatos megbetegedést jelentettek, 242-vel többet, mint egy évvel korábban. Az esetek közül 33 959-et férfiaknál, 35 451-et nőknél regisztráltak. Százezer lakosra 725,9 új megbetegedés jutott, míg 2023-ban 721,1. A férfiaknál ez az érték 735,9, a nőknél 716,5 volt, vagyis a népességszámhoz viszonyítva továbbra is a férfiak körében diagnosztizáltak több új daganatos esetet.

A hörgő- és tüdődaganatok százezer lakosra vetített gyakorisága ugyanakkor 106,1-ről 104,3-re csökkent. A két nem esetében eltérő folyamat látható: a férfiaknál 118,1-ről 112,6-re mérséklődött, a nőknél viszont 94,9-ről 96,5-re emelkedett az arányszám. A női emlődaganatok gyakorisága lényegében nem változott: 2024-ben százezer nőre 167,2 új eset jutott, szemben az előző évi 167,3-del. A KSH adatai összességében tehát enyhe növekedést mutatnak az újonnan bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések számában, miközben az egyes daganattípusok és a nemek szerinti tendenciák eltérően alakultak.

Egy másik statisztika azonban rávilágít arra is, hogy mennyire hátul kullogunk az Európai Unió országai között: a statista adatai alapján 2024-ben Magyarországon százezer lakosra 307,4 daganatos megbetegedés okozta haláleset jutott, ami Európában a legmagasabb rákhalálozási aránynak számított.

Korábban írtunk egy másik aggasztó statisztikáról is: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a vastagbélrák továbbra is az első három leggyakoribb daganatos megbetegedés között szerepel a tagországokban, pedig ez az egyik legjobban megelőzhető daganatos betegség. Az esetszámok az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek, részben a népesség elöregedése miatt: 2000 óta a férfiaknál 21 százalékkal, a nőknél 15 százalékkal nőtt a diagnosztizált esetek száma, ami tartós nyomást helyez az egészségügyi rendszerekre.

Bár szinte minden tagországban elérhető szűrővizsgálat, 2023-ban a jogosultak kevesebb mint fele, mindössze 48 százaléka vett részt vastagbélrákszűrésen. A 34 OECD-ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a részvételi arány, mindössze 9 százalék, miközben Finnországban a jogosultak 74 százaléka vett részt a szűréseken. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Önként veri be a szeget a koporsójába temérdek magyar: már nem csak az idősekre, de a fiatalokra is vadászik a gyilkos kór

A vastagbél- és végbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak, és egyre több fiatalt is érintenek.

Nem szándékos fogyás

Az egyik figyelmeztető jel lehet, ha valaki úgy veszít jelentősen a testsúlyából, hogy közben nem változtatott az étrendjén, és nem kezdett intenzívebben mozogni. Egy-két kilogrammos ingadozás még nem feltétlenül jelent problémát, ám a néhány hét vagy hónap alatt bekövetkező, 4-5 kilogrammot meghaladó fogyást már érdemes kivizsgáltatni.

Cann szerint az ilyen mértékű testsúlycsökkenés arra utalhat, hogy a szervezetet komoly megterhelés éri. Ennek számos oka lehet, köztük emésztőrendszeri, hormonális vagy más betegség, de bizonyos esetekben daganatos elváltozás is állhat a háttérben.

Tartós és szokatlan fáradtság

A fáradtság rendkívül gyakori panasz, amelyet okozhat a túlterheltség, az alváshiány, a stressz vagy számos más élethelyzeti tényező. Akkor azonban már indokolt lehet az orvosi kivizsgálás, ha a kimerültség tartóssá válik, pihenés után sem enyhül, illetve akadályozza a munkavégzést vagy a mindennapi tevékenységeket.

A krónikus fáradtságnak rengeteg lehetséges magyarázata van, például vérszegénység, pajzsmirigyprobléma vagy fertőzés. Ritkább esetben ugyanakkor daganatos betegség tünete is lehet, ezért nem érdemes automatikusan a stressz számlájára írni.

Megváltozott vizelési szokások

A férfiaknak különösen érdemes odafigyelniük arra, ha vér jelenik meg a vizeletükben, a megszokottnál gyakrabban kell vizelniük, vagy gyengébbé válik a vizeletsugár. Az ilyen panaszokat sok esetben a prosztata jóindulatú megnagyobbodása okozza, de ritkábban prosztata- vagy húgyúti daganat is állhat mögöttük. A prosztatarák az egyik leggyakoribb férfiakat érintő rosszindulatú betegség, amelynek felismerését szűrővizsgálatok segíthetik.

Vér a székletben, tartós hasmenés vagy székrekedés

A véres széklet minden életkorban kivizsgálást igényel, különösen annak fényében, hogy a vastag- és végbéldaganatok előfordulása a fiatal felnőttek körében is növekszik. Fiatalabbaknál a vérzést gyakran aranyérnek tulajdonítják, és valóban sokszor ez áll a háttérben, ám ezt vizsgálat nélkül nem lehet biztosan megállapítani. A fekete, kátrányszerű széklet szintén komoly figyelmeztető jel lehet, mert a felső emésztőrendszerből, például a nyelőcsőből vagy a gyomorból származó vérzésre utalhat.

Orvosi vizsgálatra lehet szükség akkor is, ha tartósan megváltoznak a székelési szokások. Ilyen lehet a korábbinál gyakoribb hasmenés vagy székrekedés, valamint az elhúzódó puffadás és hasi fájdalom. Ezek hátterében rendszerint nem daganatos betegség áll, de ha nem múlnak el, ki kell deríteni az okukat.

Nyelési nehézségek

A nyelés fokozatos nehezebbé válása a nyelőcső vagy a gyomor betegségére is utalhat. Nem feltétlenül jár fájdalommal: előfordulhat, hogy az érintett egyszerűen úgy érzi, az étel nehezebben halad lefelé, vagy elakad.

A nyelőcső- és gyomordaganatok kockázatát többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a tartós savas reflux is növelheti, de a betegségek látszólag minden előzmény nélkül is kialakulhatnak. A tartós nyelési nehézség ezért gasztroenterológiai kivizsgálást indokolhat.

Új vagy változó bőrelváltozások

Érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha új anyajegy, folt vagy csomó jelenik meg a bőrön, illetve ha egy már meglévő elváltozás növekedni kezd, megváltozik a színe vagy alakja, viszket, vérzik, esetleg nem gyógyuló seb alakul ki rajta.

A bőrrák bármely életkorban és bőrszíntől függetlenül előfordulhat. Különösen a melanoma esetében fontos a korai felismerés, mert a kezdeti stádiumban felfedezett betegség kezelési esélyei lényegesen jobbak, mint akkor, amikor már a nyirokcsomókra vagy más szervekre is átterjedt.

Intenzív éjszakai izzadás

Egy meleg szobában vagy vastag takaró alatt természetes lehet az éjszakai izzadás, és a menopauza, valamint egyes vírusfertőzések is okozhatnak hasonló panaszt. Az azonban már nem tekinthető megszokottnak, ha valaki rendszeresen annyira megizzad, hogy éjszaka ruhát vagy ágyneműt kell cserélnie.

Az intenzív, visszatérő éjszakai izzadás többféle betegség jele lehet, és bizonyos esetekben limfómával, vagyis a nyirokrendszer daganatos megbetegedésével is összefügghet. Különösen fontos a kivizsgálása, ha fogyással, lázzal, tartós gyengeséggel vagy megnagyobbodott nyirokcsomókkal együtt jelentkezik.

A szűrővizsgálatokat sem szabad elhanyagolni

A tünetek figyelése mellett alapvető fontosságú, hogy mindenki részt vegyen az életkorának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálatokon. Ide tartozhat többek között a mammográfia, a méhnyakszűrés, a vastagbélszűrés, illetve indokolt esetben a prosztata vizsgálata.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliónyi magyar retteg ettől a vizsgálattól: pedig két tankolás árából elkerülhető lenne a tragédia

A Hetifókuszban ezen a héten az egészségmegőrzés, a rendszeres szűrővizsgálatok és a magyarok szűrési szokásainak témáját járjuk körül.

A családi kórtörténetet is érdemes megismerni. Akinek közeli hozzátartozójánál daganatos betegséget diagnosztizáltak, annál az átlagosnál korábban vagy gyakrabban lehet szükség egyes vizsgálatokra. A kockázat csökkentésében szerepe lehet a dohányzás és az elektromos cigaretta kerülésének, az alkoholfogyasztás mérséklésének, a rendszeres testmozgásnak és a kiegyensúlyozott étrendnek is. Ezek azonban nem helyettesítik a szűréseket és az orvosi kivizsgálást.

A felsorolt tünetek önmagukban többnyire nem jelentik azt, hogy valakinek daganatos betegsége van. Ha azonban egy panasz tartósan fennáll, súlyosbodik vagy eltér a megszokottól, nem érdemes halogatni az orvos felkeresését. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy nem veszik komolyan a tüneteit, indokolt lehet második szakvéleményt kérnie.