Milliónyi magyar retteg ettől a vizsgálattól: pedig két tankolás árából elkerülhető lenne a tragédia

Ez itt a Hetifókusz, a Pénzcentrum körképe, amelyben hétről-hétre egy aktuális témát vagy szezonális kérdést veszünk górcső alá, hogy átlátható és részletes képet adjunk a legfontosabb gazdasági és közéleti történésekről. Ezúttal az egészségmegőrzés, a rendszeres szűrővizsgálatok és a magyarok szűrési szokásainak témáját járjuk körül.

A kérdéskör különösen aktuális: április 7-én volt az egészség világnapja, de a héten több, egészségtudatossághoz kapcsolódó alkalomról is megemlékezhettünk: április 10-én a nemzetközi rákellenes nap a daganatos betegségekre, míg 11-én a Parkinson-kór világnapja hívja fel a figyelmet a betegségekre, illetve a prevenciós szűrések fontosságára.

A korai felismerés életeket menthet

A korai felismerés sok esetben nem egyszerűen javítja a gyógyulási esélyeket, hanem konkrétan életet menthet. Mégis, a gyakorlatban továbbra is sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már panaszuk van, vagy fáj valami. Pedig a szakemberek szerint a szűrés lényege éppen az lenne, hogy még a tünetmentes, látszólag egészséges állapotban derüljenek ki azok az eltérések, amelyek később súlyos következményekkel járhatnak.

Magyarországon jelenleg több szervezett népegészségügyi szűrés is elérhető állami támogatással, meghívólevéllel, de a részvételi hajlandóság továbbra sem ideális. Nők számára 45 és 65 év között kétévente elérhető a mammográfiás emlővizsgálat, 26 és 65 év között pedig háromévenként a citológia. Emellett mindkét nemnek elérhető 50-70 éves kora között a kétévente végezhető, két lépcsős vastagbélszűrés is. Ez utóbbi azért is fontos, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikái azt mutatják, hogy hazánkban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganatfajtáról van szó, az esetek egyharmada pedig megelőzhető lenne korai felismeréssel. Az időszakos, lakossági szűrővizsgálatok között elérhető még vérnyomás, vércukor-koleszterinszint mérés és melanomaszűrés is.

Az azonban jól látszik, hogy sok fiatalabb beteg kívülesik a támogatott korosztályon. Részben ezért fordulnak sokan a magánegészségügyi szolgáltatók felé, részben pedig azért, mert inkább gyakrabban járnának szűrésre, elkerülnék a várólistát, vagy nem akarnak csak egy-egy vizsgálatra bejelentkezni, hanem komplexebb, gyorsabb és személyre szabottabb képet szeretnének kapni az egészségügyi állapotukról. Emellett a vállalati szféra is felismerte, hogy célszerű egészségmegőrző programokba fektetni, mert a megelőzés olcsóbb, mint a táppénzre kerülő munkavállalók.

Lapunknak több magánszolgáltató, az Affidea, a Budai Egészségközpont, a Budai Magánrendelő, a Dr. Rose Magánkórház és a SYNLAB beszélt részletesen arról, mit tapasztalnak a magyar pácienseknél, mely vizsgálatok a legnépszerűbbek, milyen szűréssel várnak a legtovább az emberek, és hol látják a legnagyobb hiányosságokat a hazai prevenciós kultúrában. A megszólalásokból több ponton is egybecsengő kép rajzolódik ki: a tudatosság ugyan lassan nő az egészségmegőrzés kapcsán, a félelem viszont még mindig nagyon erős tényező, így sokan továbbra is halogatják a vizsgálatokat.

Affidea: sokan azért nem mennek szűrésre, mert félnek az eredménytől

Az Affidea szerint a prevenció egyre hangsúlyosabban jelenik meg a közbeszédben, ez azonban még csak részben látszik a tényleges részvételi arányokon. A szolgáltató tapasztalata szerint sokaknál nem az időhiány az elsődleges akadály, hanem maga a vizsgálattól való félelem.

„Sokan ma is tartanak a szűrésektől, hiszen ezekre jellemzően tünetmentesen érkezünk, és még mindig erős az a félelem, hogy a vizsgálat valamilyen súlyos problémát tár fel. Emiatt a szűrések igénybevétele eddig csak kisebb mértékben mozdult el pozitív irányba.” – mondta Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea operatív igazgatója. A szakember szerint ezért különösen fontos, hogy közérthető, hiteles információkkal segítsék az embereket a megelőzés jelentőségének megértésében.

Az operatív igazgató szerint a nők általában tudatosabban építik be életükbe a rendszeres szűrővizsgálatokat, és nagyobb arányban alakítanak ki ezzel kapcsolatban tartós egészségmegőrző rutint. Az Affidea ugyanakkor pozitív fejleménynek tartja, hogy egyre több férfi is felismeri a megelőzés jelentőségét, ebben pedig a munkáltatóknak is fontos szerepük van. A magánklinikán

előre összeállított, életkor és nem szerint differenciált szűrőcsomagok állnak rendelkezésre, hogy a pácienseink könnyebben megtalálják a számukra leginkább releváns vizsgálatokat.

Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea járóbeteg ellátásért felelős orvosigazgatója is megerősítette, hogy leginkább azok a vizsgálatok szorulnak háttérbe, amelyekkel kapcsolatban sok a tévhit, és amelyeket a páciensek kellemetlennek vagy fájdalmasnak gondolnak. Ilyen lehet például a gyomor- és béltükrözés, illetve a nőgyógyászati és urológiai szűrések.

Az éves kontrollok közül különösen az átfogó laborvizsgálatot, a fogászati és bőrgyógyászati ellenőrzést, valamint életkortól és kockázattól függően a nőgyógyászati, szemészeti, kardiológiai, vastagbélrák- és prosztatavizsgálatokat emelték ki, de arra is figyelmeztettek, hogy a dohányzóknak érdemes évente tüdőszűrésre is elmenniük. Az orvosigazgató szerint „a korai felismerés számos betegség esetében érdemben javítja a túlélési esélyeket, különösen a daganatos megbetegedések és a szív- és érrendszeri kórképek területén”. 

Budai Egészségközpont: a komplex szűrés a legnépszerűbb

A Budai Egészségközpont szerint továbbra is nagy az érdeklődés a szervezetten felépített, több vizsgálatot egy helyre sűrítő menedzserszűrések iránt. A tapasztalatuk az, hogy a páciensek ma már nem egyetlen laboreredményre kíváncsiak, hanem gyorsan és átfogóan szeretnének képet kapni az állapotukról.

„Egy komplex szűrővizsgálat lehetőséget ad arra, hogy mindössze néhány óra alatt részletes állapotfelmérést végezzünk” – mondta dr. Nagy Judit, a központ orvosigazgatója, szűrővizsgálati programvezetője.

A szűrés nagy előnye, hogy előre egyeztetett időpontban történik, egy helyen végezzük a vizsgálatokat, forgatókönyv alapján irányítva a pácienseinket, kevés a várakozási idő, így a teljes kivizsgálás mindössze 4-5 órát vesz igénybe.

A központnál azt látják, hogy az egészségtudatos páciensek száma folyamatosan emelkedik, 2025-ben 6800 fő vizsgálatát végezték el, a szűrések kihasználtsága pedig 90 százalék feletti. A férfiak (54%) és nők (46%) aránya tapasztalatuk szerint nemcsak az egyéni motiváltságból adódik, hanem gyakran szerződés és foglalkozásegészségügyi szempontok miatt érkeznek többen.

A szakember szerint minden évben ajánlott a labor, a belgyógyászati, urológiai/nőgyógyászati és radiológiai vizsgálatok, a fogászati állapotfelmérés és a szemészet. Ugyanakkor még mindig vannak olyan procedúrák, amelyeket a legtöbben igyekeznek minél tovább elkerülni. „A végbéltükrözés az a vizsgálat, amit a legtöbben lehetőség szerint elodáznak” – mondta. Hozzátette, hogy pedig ez az egyik legfontosabb rákmegelőző vizsgálat, hiszen a polipok eltávolításával akár a daganat kialakulása is megelőzhető. 

Az orvosigazgató szerint minden, időben felfedezett, majd tudatosan kezelt, követett elváltozás, drámaian javítja a túlélési esélyt, a gyógyulási esélyt és a longevity élményt, azaz a minőségben eltöltött egészséges életévek számát.

Budai Magánrendelő: A férfiak hajlamosabbak halogatni a szűréseket

A Budai Magánrendelő tapasztalatai szerint az általános laborvizsgálatok, a vérnyomásmérés, a nőgyógyászati rákszűrés, a mammográfia, illetve férfiaknál a prosztataszűrés és a vastagbélrákszűrés tartoznak a leggyakrabban igénybe vett vizsgálatok közé. Az elmúlt években megfigyelhető az is, hogy nő az érdeklődés a komplex, megelőzést célzó szűrőcsomagok iránt.

Egyre többen keresik fel a szűrővizsgálatokat panaszmentesen, megelőzési céllal is. Különösen jellemző ez a fiatalabb, 30–40 év közötti korosztályra

– írták válaszukban. Ebben a folyamatban nagyon sokat segítenek az egészséges életmóddal foglalkozó podcastok, kiadványok, illetve a longevity szemlélet terjedése is. Ugyanakkor hozzátették: még mindig sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tüneteik vannak.

Dr. Pácz Alexandra Nóra, a rendelő orvosigazgatója elmondta, hogy a nemek között továbbra is markáns különbséget látnak. A nők jellemzően tudatosabban vesznek részt a szűréseken, míg a férfiaknál a halogatás erősebb tényező. „A férfiak sok esetben a feleségük, párjuk unszolására jelentkeznek, ritkábban jelennek meg preventatív céllal” – fogalmaztak.

A rendelő szerint az invazívabbnak vagy kellemetlenebbnek tartott vizsgálatok, például a kolonoszkópia, a prosztataszűrés vagy a mammográfia még mindig sokaknál szorongást váltanak ki, pedig a jól felépített, rendszeres szűrési programokkal akár a szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál, vagy a veseelégtelenség is megelőzhető. A daganatos megbetegedéseknél és a cukorbetegség esetében pedig szintén előnyt jelent az időben történő felismerés, így jelentősen javíthatóak a hosszú távú életkilátások.

Évente mindenképpen javasolják az általános laborvizsgálatot, beleértve a vércukor- és koleszterinszint ellenőrzését, valamint a vérnyomásmérést, EKG vizsgálatot. Emellett fontos a testsúly és az anyagcsere-állapot követése, a bőrgyógyászati anyajegyvizsgálat, valamint a rendszeres fogászati kontroll is.

Dr. Rose Magánkórház: sok szűrésnél nagy a lemaradás

A Dr. Rose Magánkórház arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai kép nem egységes: bizonyos szűrésekben a nők kifejezetten tudatosak, más területeken viszont továbbra is komoly az elmaradás.

Egy friss felmérésben az európai uniós átlaggal hasonlították össze a Magyarországon végzett szűrővizsgálatokat, melyből kiderült, hogy több magyar nő jelentkezett méhnyakrákszűrésre, mint az EU-s átlag, míg emlőrák szűrésben az átlagot teljesítette az ország. Tapasztalataik alapján, melyeket a statisztika is alátámaszt, azonban a vastagbélrákszűrésben és a férfiak prosztataszűrési hajlandóságában még bőven lenne hova fejlődni. 

Dr. Junger Éva, a kórház járóbetegellátását vezető főorvosa szerint az utóbbi időben inkább az változott, hogy a páciensek tudatosabban keresnek célzott, az életkorukhoz és kockázataikhoz illő programokat. A férfiak részvételének növekedésében szerintük is sokszor a család játszik szerepet. „Sokan elmondják, hogy a feleségük kérésére, szervezésében jöttek el a vizsgálatokra” – írták. Kiemelték, hogy egyre többen ajándékoznak idős szüleiknek is vizsgálatcsomagot.

A magánklinika azt is hangsúlyozta, hogy az éves szűrések alapja nemcsak néhány vizsgálat, hanem a teljes rizikókép felmérése kell hogy legyen: családi kórelőzmény, életmódbeli tényezők, vérnyomás, labor, hasi ultrahang, valamint szükség szerint célzott további kontrollok. A leginkább halogatott vizsgálatok között ők is a „szemérem szempontjából kényelmetlenebb vizsgálatokat”, például az urológiát és a gyomor-béltükrözést említették.

A főorvos hangsúlyozta, hogy bár a daganatok megelőzésben nagyon fontos a célzott rákszűrések rendszeres végzése (méhnyak, emlő, prosztata, vastagbél, tüdő), de most már

elérhetők olyan genetikai alapú vizsgálatok is, amelyek nagyon korai, még tünetek előtti állapotban ki tudják mutatni a daganatból felszabaduló kóros, szabad DNS-variációkat, felhívva a figyelmet a súlyos elváltozásra, olyan esetekben is, amelyekre jelenleg nincsen elérhető célzott szűrővizsgálat.

Ez azért is fontos, mert a korán felfedezett, kis daganatok gyógyulási esélye általában 90% körül van, míg a később, esetleg már áttétekkel felfedezett daganatok túlélése sokkal rosszabb.

SYNLAB: egyre többen keresnek célzottabb, személyre szabott szűréseket

A SYNLAB szerint az elmúlt két-három évben érezhetően átalakult a hazai szűrővizsgálati piac: egyre inkább a tudatos prevenció és a személyre szabott diagnosztika kerül előtérbe, különösen a fizetőképes, gazdaságilag aktív rétegek körében. Dr. Csernák Zsolt, a cég orvosszakmai igazgatója szerint laboratóriumi oldalon különösen a komplex menedzserszűrő és longevity csomagok, a daganatszűréshez kapcsolódó markerek, valamint az életmóddal összefüggő vizsgálatok – például az inzulinrezisztencia-panelek, allergia- és ételintolerancia-tesztek, illetve vitaminszint-mérések – iránt nőtt meg látványosan az érdeklődés. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a csomagok komplexitástól és fókuszterülettől függően már 10–80 ezer forint között elérhetők. Hozzátette:

ha belegondolunk, mennyit költünk évente csak az autónk biztosítására, megelőző karbantartására vagy akár mosására, könnyen beláthatjuk, hogy szervezetünk még inkább megérdemelné az öngondoskodást. Különösen úgy, ha a szűrővizsgálatok költsége 1-2 tankolás árából fedezhető.

A szakértő azt is megosztotta lapunkkal, hogy bár növekszik a szűrésre járók száma, ugyanakkor egy 2024-es reprezentatív kutatás azt mutatta ki, hogy a magyarok több mint fele fél a daganatos betegségektől, mégis, csak minden ötödik ember tesz aktívan a megelőzésért a rendszeres szűréseken való részvétellel.

Tapasztalataik szerint az igazán egészségtudatos páciensek már nemcsak egyszeri eredményként kezelik a szűrővizsgálati leleteket, hanem egyre inkább „trend követésben” és „baseline”-ban gondolkodnak, vagyis szeretnének egy olyan kiinduló állapotfelmérést, amihez később viszonyítani lehet, ha valami változik. A komplex laboratóriumi szűrésekre való igény különösen a 30-as, 40-es korosztálynál látványos, miközben 50 év felett már nagyobb az érdeklődés az onkológiai típusú szűrések, a kardiológiai kockázatok, a vesefunkció, a csontanyagcsere vagy akár a neurodegeneratív betegségek irányába végzett laborvizsgálatok iránt.

A statisztikai adatok náluk is azt mutatják, hogy a nők jóval tudatosabbak a szűrővizsgálatok terén és sokkal gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A saját tapasztalataik alapján a legnagyobb kihívást részben a férfi páciensek elérése és motiválása, részben az jelenti, hogy sokan még mindig halogatják a valóban fontos vizsgálatokat valamilyen vélt kellemetlenség vagy félelem, esetleg nemtörődömség miatt.

Mivel Magyarországon a vastag- és végbélrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, a szakértő ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy laboratóriumi alternatívák is léteznek a vastagbélrák szűrésében.

Ezek ugyan nem helyettesítik teljesen a „gold standardnak” számító kolonoszkópiát, de segíthetnek ott, ahol a vastagbéltükrözés nem végezhető el, vagy azoknak a pácienseknek, akik nyugalmuk érdekében éves szinten szeretnének valamilyen kiegészítő szűrési lehetőséget beilleszteni a ritkábban végzendő kolonoszkópia mellé.

Az orvosszakmai igazgató szerint a laborvizsgálatok és az egyéb szűrési lehetőségek valódi értéke abban van, hogy sokszor még jóval a tünetek megjelenése előtt képesek jelezni a problémát. „A korai stádiumban való felfedezés a vastagbél-, emlő-, prosztata-, méhnyakrák és melanóma esetében 90–100%-os túlélési esélyt is jelenthet daganattípustól függően” – hangsúlyozta.

Hozzátette azonban, hogy nemcsak a túlélés a tét. Az anyagcsere-, szív-érrendszeri és vesebetegségek esetében a korai felismerés azon túl, hogy hosszabb élettartamhoz vezet, hozzájárul a jelentősen jobb életminőséghez is, illetve a későbbi súlyos szövődmények kialakulását is megelőzheti.