Itt az új digitális tanrend-szigorítás: 1 millió magyar gyerek szülei továbbra is retteghetnek

Orbán Viktor november 11-én, hétfő délelőtt újabb komoly szigorításokat jelentett be Magyarországon. Ennek az új korlátozáscsomagnak az egyik sarkalatos pontja az, hogy a gimnáziumok és az egyetemeknek teljesen át kell állniuk a digitális oktatásra, viszont a bölcsődékbe, óvodába, illetve általános iskolákba járó gyerekeknek továbbra is a rendes mederben marad az oktatásuk. 

Mindez pedig a KSH statisztikái szerint azt is jelenti, hogy szerda 24:00 órától körülbelül 404 ezer gyereknek kell a mindennapi otthoni ellátásáról gondoskodni a szülőknek. Jelen állás szerint legalább 30 napig.

Ehhez pedig még hozzájön 285 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató is, úgyhogy a mérleg szerint majd 700 ezer diák lesz, akiknek november 11-től ismét digitális oktatásban kell folytatniuk a tanulmányaikat. Ehhez képest viszont 

Mit jelent mindez?

Azt a szakemberek, többek között például Zacher Gábor is elmondta a múlt héten a Klubrádiónak adott interjújában, hogy legalább a középiskolásokat digitális tanrendre kellene átállítani. Ez most meg is történt, és nem meglepő, hogy ebbe - az egyébként a legalkalmasabb korosztályt - a felsőoktatás résztvevőit is bevonták. Emlékezzünk, tavasszal éppen utóbbiakkal kezdték a sort. 

Azt persze, hogy Magyarországon mennyire működött jól a tavasszal ideiglenes bevezetett digitális tanrend rengeteg dolog befolyásolta. Vannak olyan magyar intézmények, ahol ki van építve az a digitális infrastruktúra amivel  ez bizonyos keretek között abszolválható volt, máshol erre nem igazán volt lehetőség.  A témában anno a Pénzcentrum több interjút is készített, ezek a lenti linkenken, a képekre kattintva érhetők el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák

"Minden pedagógus tudja, hogy a jó tanár-diák kapcsolatnak mekkora ereje van. A válság után egy emberközpontú oktatásban, az emberi tényezők, interakciók jelentőségében hiszek" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A szakemberrel többek között az új koronavírus okozta digitális oktatás hatásairól; a pozitív, illetve negatív példákról; valamint a válság utáni megszokott oktatási szisztémára gyakorolt potenciális behatásairól beszélgettünk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a pesti elitgimnázium igazgatója: így megy náluk a digitális oktatás

"A közvélekedéssel ellentétben, a tanárok rengeteget dolgoznak, napi 10-12 órát is a gépeknél ülnek. Egyikünk sem gondolta előre, hogy a távtanítás ilyen megterhelő lesz" - számolt be a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője. A szakember lapunknak elmondta ezen felül azt is,"hogy minden pedagógus számára óriási lehetőség, hogy a kényszer nyomása alatt újragondolja pedagógiai szerepeit." De mindezeken felül az intézményvezetővel beszélgettünk még a digitális számonkérés lehetőségeiről; az átállás nehézségeiről; és az eszközellátottságról is.

EZ IS ÉRDEKELHET

A digitális oktatásról vallott a budai elitgimnázium igazgatója: változatos a kép

"A helyzet változatos képet mutat" - összegezte véleményét a digitális oktatásra való átállásról a Pénzcentrumnak adott interjújában Székely György, a Veres Péter Gimnázium igazgatója. A szakember lapunknak elmondta, a kollégák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, sokkal-sokkal több időt igényel most az órák előkészítése. A diákokon és tanárokon kívül ráadásul a szülők terhelése is jócskán megnőtt.

Ezzel együtt, ahogy fentebb írtuk, több mint egy millió gyerek biztosan továbbra is iskolába vagy óvodába fog járni, ami egyfelől a dolgozó szülőkkel szemben érhető döntés. Mondván, a gazdaságnak működnie kell, ugyanakkor egészségügyi szempontból aggályos lehet. Hiszen a gyerekek simán hazavihetnek fertőzéseket az iskolából, akár az új koronavírust is.

Ha azonban számukra is bezárnának az intézmények kapui, akkor biztos, hogy jó részükkel a szülőknek otthon kellene maradniuk. Sokaknak azonban fix, hogy már a tavaszi időszakban elfogytak a szabadságaik, így nem igazán tudnák abszolválni újra ezt a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy egy kisiskolások digitális munkájának a felügyelése minden bizonnyal egész embert kívánó feladat lenne ismételten, amellett dolgozni biztosan nem lenne egyszerű.

Mindennek fényében tehát nem meglepő a mostani kormánydöntés, azonban ha lehet, ahogy azt tavasszal is többször hangsúlyozta az Operatív törzs, a kisgyerekekre lehetőleg mostanság ne a nagyszülők, idősebb szomszédok vigyázzanak. Ugyanis az új koronavírus második hullámának a közepén a veszélyezett korban és egészségügyi kondícióban lévő embereket minden módon védeni kell. Ennek pedig biztosan nem az lesz a legjobb módja, ha hétvégén az óvodás, általános iskolás gyerekeket nevelők átmennek a nagyihoz rántott húsozni vagy őket kérik majd meg a hétköznapi pesztrálásokra.