Három héttel korábban történik meg a változás: elképesztő dolog fenyegeti a legfontosabb magyar élelmiszert

A búza Magyarország legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénye, vetésterülete az elmúlt években megközelítette az egymillió hektárt. A termésátlag ezért a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás szempontjából is fontos kérdés.

A 2015 és 2024 közötti időszak országos átlagtermése hektáronként mintegy 5350 kilogramm volt. Ehhez képest a 2026. augusztusi előzetes adatok szerint idén mindössze 4300 kilogramm búza termett hektáronként. Ez 2012 óta a legalacsonyabb érték.

A gyenge idei termés egyik valószínű oka, hogy a szárbaindulást követően nem érkezett elegendő csapadék. A túl sok eső ugyanakkor szintén problémát okozhat, különösen meleg időben, mert kedvez a gombás betegségek kialakulásának. A búzánál ezért különösen fontos, hogy mikor érkezik a csapadék.

Három héttel korábban érik a búza

A klímaváltozás egyik jól látható következménye, hogy a növények fejlődési szakaszai egyre korábbra tolódnak. A kutatók ezért nem egyszerűen azt nézték, hogy egy adott naptári napon milyen állapotban van a búza, hanem a hőmérséklet alapján számított hőösszeg segítségével határozták meg az egyes fejlődési szakaszokat.

A hőösszeg azt mutatja meg, hogy a növényt egy adott időszakban összességében mekkora, a fejlődéséhez szükséges hőhatás érte. Ez pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé különböző hőmérsékletű évek között. Az eredmények szerint 1971 és 2024 között az érés időpontja átlagosan mintegy három héttel korábbra került. Míg korábban július 10. környékére esett, az elmúlt években már június 20. környékén következett be.

Az egyes évek között ugyanakkor jelentős eltérések lehetnek. A különösen meleg 2018-as tavasz például nagyon korai fejlődést eredményezett, míg a hűvösebb 2020-as évben jóval később értek be a növények.

Az sem mindegy, mikor esik az eső

A kutatók több időjárási mutató és a búza terméshozama közötti kapcsolatot is elemezték. A legerősebb összefüggést nem a teljes csapadékmennyiségnél, hanem a csapadékos napok számánál találták. A vizsgálat ráadásul két ellentétes hatást mutatott ki. A fejlődés korábbi szakaszában a több csapadékos nap magasabb terméshozammal járt együtt. Az éréshez közeledve viszont már fordított volt az összefüggés.

Ez azt jelenti, hogy a búzának a szárbaindulás után megfelelő vízellátásra van szüksége, az érés előtti tartósan nedves időjárás viszont már ronthatja a termést. A meleg és nedves körülmények a gombás betegségeknek is kedveznek.

Jól mutatja ezt két szélsőséges év. 2003-ban különösen alacsony termésátlag társult kevés, szárbaindulás utáni csapadékos nappal és sok, érés előtti csapadékos nappal. 2021-ben, amikor a vizsgált időszak legmagasabb termésátlagát mérték, ennek szinte az ellenkezője történt. A két csapadékmutató alapján felépített modell az 1990 és 2024 közötti termésátlag évek közötti változásának mintegy felét képes volt megmagyarázni.

A technológia eddig sokat segített

A búza helyzete azért is érdekes, mert az elmúlt években a termésátlag általában magasabb volt, mint korábban. Ebben a mezőgazdasági technológia fejlődése is szerepet játszhatott. A javuló terméshozamok azonban nem tüntették el az időjárás hatását. A csapadék időzítése továbbra is jelentősen befolyásolja, hogy egy adott évben milyen termés születik. A következő évtizedekben ezért az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy a technológiai fejlődés milyen mértékben tudja ellensúlyozni a kedvezőtlenebb éghajlati feltételeket.

A kutatók egy olyan közepes kibocsátási forgatókönyv alapján is megvizsgálták a jövőt, amely 2040 után az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentősebb csökkentésével számol. Ez nagyjából ahhoz a felmelegedési pályához áll közel, amely a jelenlegi klímavédelmi vállalások teljesülése mellett alakulhat ki. A klímamodellek szerint a téli csapadék várható növekedése önmagában nem ellensúlyozza a vegetációs időszak kedvezőtlenebb csapadékviszonyait.

A búza terméshozama ezért a jövőben inkább csökkenő tendenciát mutathat, miközben 2030 és 2070 között az évek közötti változékonyság is növekedhet. Ez azt jelenti, hogy a mostaninál gyakrabban fordulhatnak elő az elmúlt húsz évben tapasztaltnál jóval gyengébb termésű évek.

A nemzetközi kutatások szerint alkalmazkodás és technológiai fejlődés nélkül minden további 1 Celsius-fokos globális felmelegedés mintegy 6 százalékkal csökkentheti a búza terméshozamát. A magyar vizsgálat ráadásul nem számolt a hőségnapok által okozott közvetlen növényi stresszel sem.

Az alkalmazkodás sokat változtathat

A kutatók számításai a jelenlegi szántóterületekkel készültek, és nem vették figyelembe a termőterületek esetleges áthelyeződését, az új búzafajták elterjedését, a technológiai fejlődést vagy a megfelelő időzítésű öntözést. Ezek az alkalmazkodási lehetőségek javíthatják a búzatermesztés kilátásait. A termesztési technológia fejlesztése, a megfelelő fajtaválasztás és a vízgazdálkodás egyaránt mérsékelheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

A jelenlegi folyamatok alapján azonban a búza helyzete is változik. Bár a növény a kukoricánál és a burgonyánál jelenleg kedvezőbb helyzetben van a magyarországi felmelegedés szempontjából, a következő évtizedekben gyakoribbá válhatnak a gyenge termésű évek.