Környezeti katasztrófa fenyeget a tengeren: tovább szivárog az olaj a magára hagyott tankerből

A 2001-ben épült, 274 méter hosszú tartályhajó közel egymillió hordó orosz nyersolajat szállított ázsiai megrendelőknek, amikor június 8-án Jemen partjainál bajba került. Tengeri biztonsági források szerint az első vizsgálatok arra utaltak, hogy robbanás történt a fedélzeten, de a felelősséget a történtekért eddig senki sem vállalta. A hajó ezt követően az ománi Hallanijat-szigeteknél futott zátonyra, ahol tavaly szultáni rendelettel természetvédelmi területet hoztak létre. A térségben többek között arab-tengeri hosszúszárnyú bálnák és veszélyeztetett madárfajok, szokotrai kárókatonák élnek.

Az ománi környezetvédelmi hatóság közleménye szerint az olajfolt mintegy 390 négyzetkilométert borít, és a szigetektől északkeletre terjed, a partszakasztól megközelítőleg hét kilométerre. A hatóság hozzátette, hogy a környékbeli létesítmények – köztük a tengervíz-sótalanító üzemek és a turisztikai beruházások – nincsenek veszélyben. A Greenpeace múlt héten ennél nagyobb, mintegy 600 négyzetkilométeres foltról számolt be műholdfelvételek elemzése alapján.

A Reuters műholdképek és hajózási szakértők bevonásával készült elemzése szerint a szivárgás július végén is tartott. Tony Gutierrez, az edinburghi Heriot-Watt Egyetem környezeti mikrobiológiai professzora szerint ilyen méretű szivárgásnál repülőgépről szórt diszpergálószerek, valamint olajfogó gátak alkalmazása szükséges, mielőtt az olaj eléri a partot vagy leülepszik a tengerfenékre. A szakember az 1989-es alaszkai Exxon Valdez-katasztrófára hivatkozva figyelmeztetett arra, hogy a partra kerülő olaj akár évtizedeken át kimutatható maradhat.

A műholdas megfigyelésekkel foglalkozó SkyTruth civil szervezet vezetője, John Amos szerint aggasztó, hogy a balesetet követő több mint két hónapban a nyilvánosan elérhető műholdfelvételeken és hajókövetési adatokban semmi sem utal arra, hogy bárki megkísérelte volna stabilizálni a hajót és kimenteni a még fedélzeten lévő rakományt.

A Caroline Bezengi áprilisban vette fel rakományát a Fekete-tenger partján fekvő orosz Novorosszijszk kikötőjében, majd május végén áthaladt a Szuezi-csatornán. A hajó az úgynevezett árnyékflotta része: azokhoz az idősebb tartályhajókhoz tartozik, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ, nyugati biztosítás nélkül, különféle kényelmi lobogók alatt hajózva.

Korábban kameruni zászló alatt közlekedett, de júniusban Kamerun 39 hajóval együtt törölte a nyilvántartásából. A tankert az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Ukrajna, Kanada és Svájc is szankciós listára helyezte. Bejegyzett tulajdonosa és üzemeltetője az LSEG adatai szerint két, feltehetően kínai székhelyű cég, őket a lap nem tudta elérni.