Borulhat minden? Kilépett az OPEC-ből az egyik legnagyobb termelő, a szakértő megkongatta a vészharangot

Jelentős fordulatként értékelte Tarjányi Péter, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilép az OPEC-ből. Az OPEC – vagyis a kőolaj-exportáló országok szervezete – évtizedek óta meghatározó szereplője a globális olajpiacnak, hiszen tagjai a világ kitermelésének jelentős részét adják, és közösen befolyásolják az árakat és a kínálatot.

A szakértő szerint különösen figyelemre méltó, hogy a szervezet egyik legnagyobb termelője döntött a kilépés mellett. Ez azt jelzi, hogy a tagállamok közötti érdekellentétek egyre erősebbek. Egyes országok gyors bevételre törekednek (Irak és Nigéria), mások túlélési kényszerben vannak (Venezuela), miközben a térségben zajló konfliktusok – köztük Irán tevékenysége – közvetlen biztonsági fenyegetést jelentenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő fordulat a Közel-Keleten: hatvan év után kilép az egyik nagyhatalom az olajkartellből, mi lesz így az elszálló árakkal?

Az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy közel hatvan évnyi tagság után a jövő hónaptól kilép az OPEC-ből és az OPEC+ szövetségből.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szervezeten belül is feszültségek vannak: egyes szereplők domináns pozícióra törekednek (Szaud-Arábia), miközben katonai és politikai szinten más szövetségi rendszerekhez igazodnak. Ebben a környezetben az Emírségek döntése egyértelmű jelzés: saját, független energiapolitikát kívánnak folytatni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben szabadabban határozhatják meg kitermelésüket és exportjukat, alkalmazkodva a piaci versenyhez. A lépés ugyanakkor a szakértő szerint komoly kockázatokat is hordoz.

Tarjányi Péter úgy látja, amikor egy ilyen jelentőségű együttműködés megbomlik, az általában instabilitást eredményez. Ez különösen igaz egy olyan stratégiai ágazatban, mint az olajpiac, amely az egész világgazdaság működésére hatással van. Az eredmény ár- és ellátási ingadozás lehet.

A következmények régiónként eltérőek lehetnek. Az Egyesült Államok kevésbé kiszolgáltatott, mivel saját kitermeléssel és diverzifikált beszerzési forrásokkal rendelkezik. Európa azonban – az orosz energiahordozók szerepének visszaszorulása után – sérülékenyebb helyzetben van.

A szakértő szerint mindez nem egy hirtelen válság jele, hanem egy hosszabb ideje zajló átalakulás része. A világban egyre inkább egymást követő krízisek jelennek meg, miközben az országok saját érdekeik mentén alakítják politikájukat.

Tarjányi úgy véli, ebben az új környezetben Magyarországnak is alkalmazkodnia kell: rugalmasabb, gyorsabb és stratégiailag tudatosabb döntéshozatalra van szükség, ahol a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.