Elképesztő, mit találtak az Alföldön: még a régészeket is meglepte, amit a föld rejtett

Két jelentős helyszínen is ásatásokat végeztek a bajai térségben az elmúlt hónapokban. A kutatásokat a Türr István Múzeum régészei vezették, akik több korszakból származó különleges leletekre bukkantak - írta a Baon.hu. A Vaskút közelében található halmok régóta kiemelt jelentőségű lelőhelynek számítanak, mivel ez az egyetlen olyan szarmata kori halom a térségben, amely máig fennmaradt látható formában. A környéken már a 19. században is folytak kutatások.

„Az 1860-as években Rómer Flóris kutatta a szarmata halmokat, de később Czirfusz Ferenc és Tompa Ferenc is végzett megfigyeléseket a lelőhelyen” – mondta Csuvár-Andrási Réka régész-muzeológus.

Az idei ásatást egy tervezett beruházás előzte meg, de a kutatók végül jóval több érdekességet találtak, mint amire számítottak. A közel 500 négyzetméteres területen szemetesgödröket, állatcsontokat, házalapokat, árkokat, kemencét és egy három méter mély kutat is feltártak. A legnagyobb meglepetést azonban egy római eredetű építőanyag okozta.

 „Meglepődtünk a földből előkerült római tégla, az úgynevezett tegula láttán, ami ritkán jelenik meg az Alföldön, így valószínűleg importtárgyként került a szarmata közösséghez” – fogalmazott a szakember.

A párhuzamosan futó árokrendszer alapján a régészek úgy vélik, a település szélét találhatták meg, az árkok pedig egyfajta védelmi vonalként szolgálhattak az egykori falu körül.

Török kori pénzérme és ágyúgolyó került elő Baján

Jelentős leleteket találtak Baja belvárosában, a Galamb utcában is, ahol már korábban is végeztek feltárásokat. A régészek épületmaradványokat, tárológödröket és különféle használati tárgyakat azonosítottak. Az egyik gödörből egy különösen értékes oszmán kori pénzérme, egy akcse került elő.

 „Az azonosítás során időközben kiderült, hogy I. Szulejmán szultán idejéből származik, a kora 1555–1566 közé datálható” – mondta Pap Evelin régész-muzeológus.

A szakember szerint az érme azért is különleges, mert átlyukasztották, így feltehetően nemcsak fizetőeszközként, hanem medálként is használhatták. A feltárás során olyan árokrendszert is találtak, amely kapcsolatban állhat a török hódoltság idején épült bajai palánkvárral. A kutatók szerint ez lehetett az egykori erődítmény külső árka.

A rétegek között későbbi korokból származó tárgyak is előkerültek: Habsburg kori pénzek, puskagolyók és egy épen maradt ágyúgolyó is a föld alól került elő. A szakemberek szerint a leletek pontos szerepét és korát további restaurátori vizsgálatok segíthetnek tisztázni.