Meglepő fordulat a Közel-Keleten: hatvan év után kilép az egyik nagyhatalom az olajkartellből, mi lesz így az elszálló árakkal?

Az EAE energiaügyi minisztere közölte, hogy a kilépéssel az ország nagyobb rugalmasságot nyer. Így kötelezettségek nélkül, sokkal jobban ki tudja használni az elmúlt években végrehajtott kapacitásbővítő beruházásait. Az ország régóta jelentősen többet akart termelni annál, mint amennyit az OPEC kitermelési kvótái megengedtek. A legfrissebb adatok szerint az EAE napi 2,9 millió hordó olajat termel, míg a kartell de facto vezetője, Szaúd-Arábia napi kilencmilliót.

Saul Kavonic, az MST Financial energiapiaci kutatásvezetője szerint a kilépés "az OPEC végének kezdetét" jelenti. Hozzátette, hogy a szervezet ezzel globális kapacitásának mintegy 15 százalékát, valamint egyik legfegyelmezettebb tagját veszíti el. Carole Nakhle, a Crystol Energy vezérigazgatója elmondta, hogy a döntés már régóta érlelődött. Abu-Dzabi ugyanis ambiciózus kapacitásbővítésbe kezdett, miközben úgy érezte, a közös kvóták visszafogják a fejlődésben. Ezt az érzést csak fokozta, hogy egyes tagállamok rendszeresen megszegték a korábbi megállapodásokat. Nakhle szerint emellett Irán OPEC-en belüli magatartása is erősíthette az emírségek elhatározását.

A kilépés egyelőre nem gyakorol azonnali hatást az energiapiacokra, mivel a Hormuzi-szoros a közel-keleti háború miatt továbbra is zárva van. A Világbank figyelmeztetése szerint a konfliktus a valaha mért legnagyobb olajpiaci kínálatkiesést okozta. Ez a hiány idén átlagosan mintegy negyedével emeli meg az energiaárakat. Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a drágulás a legszegényebbeket sújtja a leginkább, mivel ők jövedelmük legnagyobb hányadát élelmiszerekre és üzemanyagra költik.

David Oxley, a Capital Economics klíma- és nyersanyagpiaci vezető közgazdásza szerint az EAE távozása hosszabb távon alacsonyabb olajárakat hozhat, ugyanakkor növelheti a piaci volatilitást. Bár az ország önmagában nem a legnagyobb szereplő, a lépés következményei súlyossá válhatnak. Ez különösen igaz abban az esetben, ha más tagállamok is követik a példáját, vagy ha Szaúd-Arábia és Oroszország válaszul megnöveli a saját kitermelését.

A kilépéssel az 1960-ban alapított OPEC tizenegy tagúra zsugorodik. Kavonic szerint Szaúd-Arábiára egyre nagyobb teher hárul majd a kartell egyben tartása és a piaci egyensúly fenntartása terén, miközben várhatóan más tagok is fontolóra veszik a távozást. Az elemző a történteket a Közel-Kelet és a globális olajpiac alapvető geopolitikai átrendeződéseként értékelte.