Magyarországon minden ötödik lakost, pontosabban 1 millió 854 ezer embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye.
Alapélelmiszerekre fordítható vásárlási utalványokat kapnak Romániában a rászorulók.
Én tudom, mi az, hogy nincs, tudom, mi az a szegénység.
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte.
A közmunka ha úgy nézzük, igazi sikertörténet, másrészt azonban óriási kudarc.
A sorrend - nem meglepően - Szabolcs, Borsod, Nógrád, Heves megyék. De van baj van Somogyban, Zalában is.
Tömegek élnek szegénységben Magyarországon úgy, hogy közben dolgoznak, sokan tengődnek relatív jövedelmi szegénységben diplomások közül is.
Miközben a társadalmi érintkezés szempontjából a kiskorú szenved a higiéniai szegénységtől, a többség a szülőt hibáztatja az elhanyagolt külső miatt.
Magyarország ötödik helyen áll az uniós szegénylistán: a 15-29 évesek majdnem 10 százaléka élt komoly nélkülözésben 2020-ban.
Az átlagnyugdíj és átlagbér távolodásának okai egyrészt a bérnövekedésben, másrészt a tisztán inflációkövető nyugdíjemelési szisztémában keresendők.
Magyarországon csaknem 1 millió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység.
Gyerekkoráról mesélt Halász Judit egy podcastban. Mint elárulta, édesapja a fronton harcolt, amikor megszületett, édesanyja pedig varrásból tartotta el a családot.
Magyarországon azoknak a felnőtteknek, akik rossz gazdasági körülmények között nőttek fel, a 16,2 százalékát érinti felnőtt korában az elszegényedés veszélye.
Csak mélyült a lakhatási válság a rendszerváltás óta - mutat rá egy friss elemzés.
A szegénység leginkább azokat a társadalmi csoportokat veszélyezteti, akiknek a munkaerőpiaci helyzete az átlagosnál kedvezőtlenebb.
Lúdaskását kevesen tudnak jól készíteni, étteremben, vendéglőkben szinte alig kapható.
Az Európai Unióban minden negyedik gyermeket fenyeget a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség.
Magyarországon 160 000 ember él olyan háztartásban, ahol nincs beltéri öblítős vécé.
A magyar oktatási rendszert jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik, s a kompetenciamérés tanulói átlageredményei nem mutatnak érdemi változást 2008 és 2019 között.
Az ország teljes lakosságának 82,09 százaléka él az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióinak valamelyikében.
