Magyarországon minden nyolcadik ember nem tudja kifűteni otthonát, és nő az élelmiszer-nélkülözés is. Mi áll a válság mögött? A CHART friss adása bemutatja.
Érdekes ellentmondás, hogy, bár az egyenlőtlenségi mutatók romlást jeleznek, a kormány által közzétett adatok szerint a legalsó réteg reálbére 2021 óta több mint 25%-kal nőtt.
Lehet egy ország valóban modern, ha a lakosság egy része még mindig olyan körülmények között él, ahol nincs csapvíz vagy szennyvízhálózat? Megmutatjuk!
Javult a magyarok életszínvonala az elmúlt évben, de a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik.
Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon – derül ki egy jelentésből, amely a lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja.
Magyarország egyre inkább a „dél-amerikanizálódás” útjára lépett, a társadalom a szegények és a szupergazdagok csoportjára szakadt?!
Egy nemzetközi rangsor szerint Budapest a világ egyik legstresszesebb városa: te is ezt érzed néha?
Marseille-ben, Franciaország legizgalmasabb városában új éttermi hullám alakítja át a fine dining fogalmát.
A KSH szegénységi statisztikáinak felülvizsgálata jelentősen átrajzolta a magyarországi szegénységről alkotott képet.
Ezek voltak a legolvasottabb, legérdekesebb cikkek a Pénzcentrumon az év 46. hetében.
Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban.
Minden tizedik magyar súlyos anyagi nélkülözésben él. Kik a leginkább érintettek, és miért nem csökken gyorsabban a lemaradásunk? Nézd meg a CHART by Pénzcentrumot!
Egyre inkább elavultak a lakások, házak energetikai térképe, ráadásul a legtöbbször ez hátrányos helyzetű családokat érint.
A jegybanki adatok szerint a pénzügyi vagyon 72 százalékát itthon az emberek 10 százaléka birtokolja, miközben a lakosság fele összesen csupán 5 százalékos részesedéssel bír.
A megkérdezettek ötöde (20 százalék) úgy véli, hogy háztartásuk helyzete javulni fog a következő 12 hónapban, míg körülbelül harmaduk (34 százalék) szerint romlani fog.
A magyar háztartások 49 százaléka valamilyen nehézséggel nézett szembe 2024-ben, ezzel pedig az EU-s átlag fölé kerültünk.
Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
November 1-jével hivatalosan is megkezdődik a téli krízisidőszak, mely a hajléktalanellátó szervezetek számára minden évben a legtöbb odafigyelést és erőforrást igénylő periódus.
2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások.
Gates szerint "bár a klímaváltozásnak súlyos következményei lesznek – különösen a legszegényebb országokban élők számára – nem fog az emberiség pusztulásához vezetni.
