Mindenki ajándékoz karácsonykor – de nem ugyanannyit. Mutatjuk, mennyit költenek a magyarok, és hol a legnagyobbak a különbségek.
A 2025-ös év a magyar állampapírpiac egyik legmozgalmasabb időszaka volt - rekordméretű kamatfizetés vándorolt a befektetők zsebébe.
Magyarországon minden nyolcadik ember nem tudja kifűteni otthonát, és nő az élelmiszer-nélkülözés is. Mi áll a válság mögött? A CHART friss adása bemutatja.
Érdekes ellentmondás, hogy, bár az egyenlőtlenségi mutatók romlást jeleznek, a kormány által közzétett adatok szerint a legalsó réteg reálbére 2021 óta több mint 25%-kal nőtt.
A GKI Gazdaságkutató szerint a magyar háztartások hitelállománya 2017 és 2025 első negyedéve között dinamikusan nőtt.
A lakosság többsége fontosnak tartja, hogy előre felkészüljön a karácsonyi kiadásokra – derül ki egy friss felmérésből.
A Pénzcentrum felmérése szerint a magyar háztartások pénzügyi helyzete erősen széttartó, és a szakértők szerint ennek legfőbb oka az infláció tartós hatása.
Magyarország az Európai Unió sereghajtója az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében, miközben GDP-mutatónk valamivel kedvezőbb képet mutat.
Az Eurostat legfrisebb felmérése azt mutatja, hogy az európai országok között jelentős különbségek vannak az alacsony munkaintenzitású háztartások arányában.
A Resolution Foundation szerint a költségvetés távolról sem fájdalommentes, jelentős adóemelésekkel és a közszolgáltatások jövőbeni csökkentésével.
Leginkább készpénzben vagy betétekben tartjuk a vagyonunkat, még mindig alacsony az állampapírok és egyéb hasonló eszközök aránya.
A külföldi eszközök iránti kereslet 2022-ben érte el a nominális csúcsát.
Az idei harmadik negyedévében tovább emelkedett a lekötés nélkül, készpénzben, látra szóló betétben tartott összeg.
A tartós befektetési számlák (TBSZ) népszerűsége továbbra is töretlen, bár a harmadik negyedévben már lassult a növekedés üteme.
Minden tizedik magyar súlyos anyagi nélkülözésben él. Kik a leginkább érintettek, és miért nem csökken gyorsabban a lemaradásunk? Nézd meg a CHART by Pénzcentrumot!
A megkérdezettek ötöde (20 százalék) úgy véli, hogy háztartásuk helyzete javulni fog a következő 12 hónapban, míg körülbelül harmaduk (34 százalék) szerint romlani fog.
A magyar háztartások 49 százaléka valamilyen nehézséggel nézett szembe 2024-ben, ezzel pedig az EU-s átlag fölé kerültünk.
Az MNB legfrissebb lakossági megtakarítási felmérése szerint javultak a magyarok anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai.
Bár 2025-re már látványosan lecsillapodott az előző évek brutális inflációs hulláma, a pénzromlás még most is tartja magát. Az elmúlt évek pedig nem múltak el nyomtalanul.
2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások.
