Elképesztő vagyonon ülnek a magyarok: kiderült, miért csak egy szűk elit kaszál hatalmasat a befektetéseken
Hiába nőtt látványosan a lakossági vagyon, a pénz jelentős része nem jut el a gazdaságba.
Hiába nőtt látványosan a lakossági vagyon, a pénz jelentős része nem jut el a gazdaságba.
Az utóbbi napokban tapasztalható forinterősödés következtében számos termék beszerzési ára csökkent.
Bár a mobilinternet ma már elterjedtebb a vezetékesnél, a magyar háztartások életében továbbra is csak kiegészítő szerepet tölt be egy kutatás szerint.
Egy egyszerű fűnyírás is meglepően drága lehet 2026-ban, mutatjuk, mennyibe kerül ma a kertünk rendben tartása, ha kiszerveznénk a munkát.
Az elmúlt évek válságai – a koronavírus-járvány, az elszálló infláció és a geopolitikai feszültségek – nemcsak a pénztárcákat terhelték meg, hanem a mindennapi étkezési szokásokat is alapjaiban formálták át.
A magyar háztartások jelentős része még nem rendelkezik napelemes vagy energiatároló rendszerrel.
Határozatlan időre, még a megnyitása előtt felfüggesztették az Otthoni Energiatároló Program (OETP) második pályázati ütemét.
Átfogó kutatás készült az emberek hétköznapokhoz kötődő étkezési szokásairól.
A rezsistop kedvezményről már több mint 230 ezren nyilatkoztak online, de érkeznek a nyomtatott nyilatkozati űrlapok is.
Magyarország a világ 22. legeladósodottabb országa: a teljes - háztartási, vállalati és állami - adósságállomány 2025 végén a GDP 161 százalékát tette ki.
Egyetlen hét alatt több mint 215 milliárd forint értékben vásároltak lakossági állampapírt a befektetők,
Az élelmiszerárak önmagukban félrevezető képet adnak Európáról. Hogy hol drága, és hol olcsó, az önmagában még nem minden.
A tavaszi nagytakarítás nemcsak a lakásra, hanem a hűtőszekrényre és a kamrára is érdemes, hogy kiterjedjen.
Az államadósság 2025 végén 74,9%-ra emelkedett, kicsivel meghaladva a kormány előrejelzését.
A friss statisztikák alapján megnéztük, hogyan alakult a magyar háztartások pénzügyi helyzete, és ez mit árul el a gazdaság aktuális állapotáról.
Az adatok azt mutatják, hogy a rendszer fő finanszírozója továbbra is az állam, de egyes területeken jelentős a lakossági közvetlen költés.
A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6%-a biztosan, 18%-a valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben.
Magyar háztartások 1/3-a tartalék nélkül él – egy váratlan kiadás könnyen pénzügyi krízist okozhat. Kiderül, hogyan védekezhetünk.
A fővárosban magasabbak a bérek, de magasabbak az árak is: megnéztük, mire elég ma Budapesten a nettó átlagfizetés.
A Pénzcentrum utána járt annak, hogy idén várhatóan milyen mértékben emelkedhetnek a társasházak közös költségei.