Gyászos képet festenek a magyar boltok: rengeteg vásárló szenved a drágulástól, messze még a fellendülés

A júniusi forgalom közel fele továbbra is az élelmiszer- és vegyes boltokhoz kötődik, azonban a kisebb szaküzletek növekedése jóval szerényebb volt, mint a nagy láncoké. Ennek hátterében az OKSZ szerint az árrésstop torzító hatása is állhat, amely különösen a kisebb, alacsonyabb mozgásterű boltokat sújtja.

A kereskedők ugyanakkor hangsúlyozzák: a boltok nem okolhatók az áremelkedésekért. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi vizsgálatai alapján sem a tej, sem a tojás esetében nem volt kimutatható a kiskereskedelmi árrés növekedése. A valódi drágulás mögött a beszállítói költségek emelkedése áll – különösen az energia, a munkaerő és a termékdíjak terén.

A vásárlók 75 százaléka inflációtól szenved

Az OKSZ által hivatkozott reprezentatív felmérés szerint a lakosság háromnegyede súlyos élelmiszer-inflációt érzékel, azaz az árrésstop nem hozta meg a kormány által várt eredményeket. A vásárlók továbbra is visszafogottan költenek, különösen a kisebb boltokban.

Mindezek tetejébe újabb és újabb terhek sújtják a kiskereskedőket. Ilyen például:

• az árrésstop,
• a kiskereskedelmi különadó, amely valójában 31,5 százalékos effektív áfát jelent,
• a MOHU által meghatározott hulladékkezelési díjak,
• valamint a plázastop tervezett kiterjesztése, ami korlátozná az üzlethálózatok terjeszkedését, még akkor is, ha csak bérelni szeretnének kereskedelmi ingatlant.

Kozák Tamás, a szövetség egyik szakértője szerint ezek az intézkedések egyrészt drágítják a működést, másrészt elszívják a forrásokat a fejlesztések elől. Így egyre nehezebb hatékonyságot javítani, és egyre ritkábbak és kisebbek lesznek az akciók is – pedig ezek különösen a leginkább árérzékeny vásárlók számára jelentenének segítséget.