Újabb csapás sújtja az élelmiszerárakat: további áremelésre számíthatunk a közeljövőben

“Az utóbbi évtizedekben a talajélet drasztikus romlásáért a monokultúra, a túlzásba vitt vegyszer- és műtrágyahasználat, a szervesanyag-utánpótlás elmaradása, a szélsőséges vízellátottság (kiszáradás, belvizek) egyaránt feleltek. Épp ezért például az aszálytűrés, a talajok vízháztartási jellemzőinek támogatása kritikus jelentőséggel bír majd a következő évtizedekben!” - figyelmeztet Dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Greenman Kft. szakértője, egyetemi docens, aki már évtizedek óta kutatja a témát.

A szakértő kiemeli: súlyos gondot jelez a háttérben például, hogy a szármaradványok lebomlásának kérdése visszatérő problémává vált. Korábban egyértelmű volt, mi a sorsa a termelés után földön hagyott szerves anyagoknak. Ma már a túl lassan, nem kellő időben végbemenő bomlási folyamatok “a talaj emésztési zavarait” jelzik. A talaj és a talajélet a növényeknek olyan, mint az állatoknak a bélcsatorna: ez az emésztő szervrendszerük, mely a gazdák és hobbikertészek felelőssége, hogy egészséges maradjon.

 De nem mindegy a földművelésben alkalmazott technológia. Mint ahogy az embernél is az egészséges emésztés nagyrészt a jótékony baktériumoknak köszönhető, úgy egy termőképes talaj alapja is ezek a földben található parányi lények jól-léte. Hiába tápoldatozzuk a földet, forgatjuk át lelkiismeretesen vetés előtt vagy locsoljuk kielégítően, ha ezeknek a jótékony baktériumoknak az egyensúlya felborul. Arról, hogy mit jelent ez az egyensúly, Dr. Józsa Rita, a Greenman Kft. molekuláris biológusa beszélt:

Elhanyagolt vagy rosszul kezelt termőtalajainkban a talajéletet olyan készítményekkel tudjuk helyreállítani, melyben a mikrobák egy sok fajból álló, együttműködő közösséget alkotnak, anyagcsere folyamataikkal egymást támogatva, sokkal hatékonyabban veszik fel a versenyt a kedvezőtlen feltételekkel, segítik egymást és az őshonos, hasznos talajlakó fajokat is az elszaporodásban.

Ezt tetőzi a klímaváltozás

A klímaváltozás súlyos következménye, hogy megszaporodtak a szélsőséges időjárási helyzetek: túl enyhe telek, fagyos tavaszi napok, erős UV sugárzás, extrém meleg és az ebből fakadó hosszan tartó aszály és a ritkább, de intenzívebb csapadék, mely ráadásul rosszkor érkezik. Kiemelt problémát okoz továbbá a lehulló csapadékmennyiség rossz eloszlása. Ennek intő jele már az erdőkön is megfigyelhető volt tavaly nyár végén, mikor korosabb fák, komplett erdőrészek kezdtek el idő előtt, már augusztusban sárgulni, melynek valószínű oka a kritikus talajvízszint-csökkenés. A környezeti stresszorok hatására a növényállományok inkább ki vannak téve a kórokozóknak és kártevőknek, nem beszélve arról, hogy bizonyos ágazatokban már érezhető a beporzó rovarok hiánya is.

Nem segít a gazdasági helyzet sem

Az utóbbi évek világban zajló eseményei is megtépázták a mezőgazdaságot: A Covid okozta ellátási zavarokat követte a háború miatt kialakult világpiaci áremelkedés az energia, üzemanyag, műtrágya és élelmiszer terén. Ez termelés és piaci oldalról is elbizonytalanította a termelési folyamatot, a fenntarthatóság eszméje pedig még inkább háttérbe szorult.

Általában a globalizálódó élelmiszerpiacon az árak, a hatékonyság, a verseny az értékítélet alapja. A fenntarthatóság, a minőség, az egészséges élelmiszer szempontjai nem kifejezetten vannak előtérben, jóllehet, a jobban élő nemzeteknél az élelmiszerbiztonság, szermaradvány-mentesség kérdése már elég erős. De ezek még mindig csak a fogyasztót védik és nem a termelés hosszú távú biztonságát jelentő agrárkörnyezetet. Ahol van rá lehetőség, szerencsére már felismerték a támogatásának fontosságát, hogy mezőgazdasági erőforrásainkat hosszú távon megőrizzük, sőt, ma már a regeneráció is fontos kérdés.

- mondja Dr. Hidas András.