A globális felmelegedés gyorsulása különösen súlyosan érinti Közép-Magyarországot, ahol a jövőben akár az 50 Celsius-fokos hőség is valósággá válhat.
Évente visszatérő 42 fokos hőség, egyre gyakoribb trópusi éjszakák, fokozódó vízhiány és növekvő energiaterhelés – ilyen jövőt vetítenek előre a klímamodellek Magyarország számára.
A szakértők szerint a légköri szén-dioxid új rekordja miatt 2026 nyara is extrém meleg lehet világszerte.
A kutatók szerint a mostani európai hőség nemcsak rekordokat dönt, hanem a párás levegő miatt is különösen veszélyes.
Közép-Magyarország Európa leggyorsabban melegedő régiói közé tartozik, aminek hatásait a hétvégén érkező, 40 Celsius-fokot közelítő kánikula is jól mutatja.
Vasárnap kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló 10 óra 24 perckor lesz. Úgyhogy már nem sokat kell várni az igazi nyárra.
A Csendes-óceán felmelegedése a globális léghőmérsékletet is megemeli, ezért az El Niño-évek rendszerint a legmelegebb esztendők közé tartoznak.
A berobbanó kánikula és a csapadékhiány súlyos aszályt és növénykárokat okozhat.
A mérések kezdete óta a második legmelegebb májust jegyezték fel idén a Földön, a globális átlaghőmérséklet 1,42 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.
Az ENSZ figyelmeztetése szerint heteken belül megkezdődhet egy új El Niño-időszak, amely az előrejelzések alapján az elmúlt évtizedek egyik legerősebb hulláma lehet.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a brit Met Office közös jelentése szerint a következő öt évben az éves globális átlaghőmérséklet közel rekordszintet érhet el.
A lucfenyők gyors pusztulása már jól látható jele annak, hogy a klímaváltozás alapvetően átalakítja Magyarország élővilágát.
A legújabb éghajlati jelentés adatai szerint a globális felmelegedés üteme a duplájára gyorsult: szinte minden klímamutató drasztikusan romlott a legutóbbi, 2021-es IPCC-jelentés óta.
Az idei, észak-amerikai rendezésű labdarúgó-világbajnokságon a játékosok és a szurkolók egyaránt komoly hőterhelésnek lesznek kitéve.
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után.
Gyors ütemben csökken Európa hó- és jégtakarója, miközben a felmelegedés már a kontinens leghidegebb térségeit is elérte.
A tartósan aszályos időjárás miatt a Duna vízállása Budapestnél 90 centiméter alá süllyedt: a Gellért-hegy lábánál ismét felszínre került a ritkán látható Ínség-szikla.
A kertek, parkok, magán-és közterületek fáinak pusztulását mérték fel kérdőívekkel és kiderült, rohamosan pusztul ez a fajta az egész országban.
A La Niña lezárultával a világ egy átmeneti nyugalmi állapotba lépett, ám a kutatók szerint ez csupán a vihar előtti csend: 2026-ban egy rendkívül erős El Niño formálhatja át a globális időjárást.
A Csendes-óceánon formálódó időjárási folyamatok arra utalnak, hogy 2026-ban rendkívül erős El Niño alakulhat ki.
