A 2026-os nyár történelmi aszályt és hőséget hozott az északi féltekén, így Magyarországon is, ahol az elmúlt több mint százhúsz év legszárazabb nyarát hagytuk magunk mögött.
Magyarországon 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyárként vonul be a történelembe a 2026-os év. Mégis mi volt az oka, és megismétlődhet még?
Már a földről is döbbenetes a látvány: újabb felvételek mutatják, milyen pusztítást végzett az aszály a Börzsöny erdeiben.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkuláció-változáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e.
A klímaváltozással párhuzamosan egyre komolyabb fenyegetést jelent a szélsőséges hőség a sportolók számára.
A legnagyobb veszélyben Afrika és Ázsia több térsége lehet.
Magyarországon az éghajlatváltozás hatására drasztikusan átalakult az évszakok hossza és szerkezete, a tavasz és a nyár hetekkel kitolódott.
Rekordot döntő hőség, kevesebb csapadékos nap, gyakoribb szupercellák jégesővel és viharos széllökésekkel – egyre látványosabban változik Magyarország éghajlata.
A klímaváltozás okozta gleccserolvadás és a tartósan fagyott talaj felengedése játszott főszerepet a múlt havi, pusztító nepáli katasztrófában.
Itt van az ősz, hétvégén ismét megrendezték Makón a Hagymafesztivált – de vajon van még okuk a hazai termelőknek az ünneplésre?
2026 augusztusa volt az addig mért legmelegebb hónap, ami megismételte a 2023 júliusában felállított rekordot
Az idei nyáron a rendkívüli hőhullámok és a hosszú, csapadékmentes időszakok miatt különösen aktuálissá vált a klímaváltozás kérdése.
Egy friss tanulmány szerint a csapadékhiány okozta drágulás dominóhatásként söpörhet végig, jelentősen megemelve az alapvető élelmiszerek árát.
Oroszország sarkvidéki stratégiájának egyik legfontosabb eleme az Északi-tengeri útvonal, amely az ország északi partjai mentén köti össze Európát és Ázsiát.
Palmer évek óta amellett érvel, hogy a világ klímakutatási központjainak egyesíteniük kellene emberi és számítástechnikai erőforrásaikat egy ultra nagy felbontású globális modell megépítéséhez.
Hivatalosan már 469 halálos áldozatot követelt az a nepáli–kínai határon pusztító jeges villámárvíz, amelynek nyomán több mint ezer embert – köztük három magyar állampolgárt – továbbra is eltűntként keresnek.
Legalább 177 ember életét követelte az a villámáradás, amely a nepáli–tibeti határ térségében pusztított, és amelyet az előzetes vizsgálatok szerint egy gleccser összeomlása okozott.
A szakemberek szerint ha az aszályos időszakok tartósabbá válnak, néhány évtized múlva a Mecsek erdei is jelentősen átalakulhatnak.
Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé és szárazabbá vált, miközben az éves csapadékmennyiségben nem történt hasonló mértékű változás.
A japán fővárosban több ezer otthont öntött el az augusztusi áradás, volt, aki a saját kocsijában fulladt meg.
