Erre verik el a magyarok a pénzüket: hiába az infláció, van, amiből nem engednek

A Mastercard Economics Institute legújabb jelentése három kulcsfontosságú kérdésre szeretne választ adni a fogyasztók vásárlási preferenciáival kapcsolatban - mit, hol és mikor hajlandóak megváltoztatni?

Az elmúlt évek magasabb árai arra kényszerítették a fogyasztókat, hogy újragondolják kiadásaikat. Az erre vonatkozó diskurzus középpontjában az utazással és az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások álltak.

• A fogyasztók számára továbbra is fontos az utazás. A repülőjegy-foglalások idén nyáron (május-augusztus) az áremelkedés ellenére is 15%-kal meghaladták a 2019-es szintet.
• A magyarok legszívesebben közepes távolságú repülőutakra vásárolnak jegyeket, 2019-hez képest 25,09%-al több ilyen foglalás történt, míg hosszabb utakra 18 százalékkal történt több foglalás ugyanebben az időszakban.
• Az éttermek által nyújtott kényelem továbbra is vonzó a fogyasztók számára. Az éttermi kiadások idén 25%-kal nőttek a 2021-es év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerekre fordított kiadások 14%-kal emelkedtek. Az utóbbi adat hátterében nagyrészt az infláció áll.
• Ha a hosszabb távú tendenciákat nézzük, az online élelmiszer-kiadások 70%-kal haladják meg a járvány előtti számokat, míg a hagyományos bolti vásárlások száma csupán 25%-kal növekedett.1 Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a járvány okozta online átállás egy tartós változás, melynek hátterében valószínűleg a kényelem áll.

A világjárvány okozta bezárások, valamint a gyors online átállás aránytalanul nagy terhet róttak a kisvállalkozásokra. A nehézségek ellenére a kisvállalkozások jól tudtak növekedni az online térben. Az olyan interneten keresztül működő, szolgáltatás alapú kisvállalkozások - mint például az adóbevallás elkészítése vagy a korrepetálás - 1,5-2x olyan gyorsan tudtak növekedni, mint a nagy, online szolgáltató versenytársaik. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Olaszországban és Szingapúrban.

A nagy kereskedők viszont sokkal jobban teljesítenek a termék alapú kereskedelem digitalizálásában. A kiskereskedelmi ágazatban a nagyvállalatok e-kereskedelmi forgalma 2019 augusztusához-hoz képest 66%-kal míg a kisvállalkozások forgalma csupán 27%-kal növekedett4. A különbség különösen szembetűnő a fejlettebb gazdaságokban, például Ausztráliában, Németországban, Hongkongban és Szingapúrban.

Elmúltak az idők, amikor csak bizonyos napokon jártunk vásárolni. Az otthoni munkavégzés, valamint a rohamos digitalizáció elmosták a határokat vásárlás és szabadidő között. Ma már bárhol, bármikor tudunk vásárolni, ezért aztán kiskereskedőknek, éttermeknek és egyéb vállalkozásoknak teljesen újra kell gondolniuk személyzeti, ellátási és műszaki konstrukcióikat.

A javakra és az élményekre is inkább hétköznap költünk

• Az áruházak teljes hétvégi költésének nagyjából 5%-a áttevődött a hétköznapokra. Ez nagyjából 22,3 milliárd USD-t jelent a globális áruházi forgalomból.5
• Az Egyesült Államokban a költekezés hétvégékről a hétköznapokra történő eltolódása egyértelmű trendként figyelhető meg.
• Magyarországon jól látszik ez a változás például a mozikban: a magyarok vasárnap és szombat helyett már 1,5%-kal szívesebben járnak vetítésekre hétfőn vagy pénteken.
• Míg éttermekbe gyakrabban megyünk kedden és szerdán, érdekes módon a péntek vesztett vonzerejéből a gasztronómia hazai szerelemeseinek körében.
• Ékszer- és ajándékvásárlásra sem szívesen adózunk a hétvégénkből, ezeket inkább kedd és csütörtök között intézik a magyarok.

A fogyasztók új életviteli ritmust vesznek fel, és ez óhatatlanul együtt jár a vásárlási preferenciák változásával

- mondta Bricklin Dwyer, a Mastercard vezető közgazdásza és a Mastercard Economics Institute vezetője.

Annak ellenére, hogy a fogyasztóknak olyan piaci nehézségekkel kell megküzdeniük, mint az emelkedő árak, kamatlábak és a növekvő gazdasági bizonytalanság, a vásárlás során továbbra is szem előtt tartják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfeleljen az életvitelüknek

- tette hozzá.