Nem csökkenek az ellátási problémák: komoly válság jöhet az élelmiszeriparban

Az élelmiszer árak globális növekedése már az orosz-ukrán háború kitörése előtt elkezdődött, melyek azonban mára csökkenni kezdtek, hiszen a recessziótól való félelem, az ugrásszerű oroszországi betakarítás és a gabonakereskedelem újjáéledésének reménye lejjebb nyomta az árakat – derül ki a Makronóm Intézet élelmiszerválsággal foglalkozó elemzéséből. Szakértők szerint azonban a jövőben a csökkenő élelmiszerárak ellenére a globális termelés és az éhínséggel sújtott népesség aránya romlani fog 2023-ra.

Az árak csökkenése ugyanis nem jelenti azt, hogy az élelmiszerválság véget ért volna. Elemzők szerint azok a tényezők, amik az áremelkedéshez vezettek, változatlanul fennállnak. A folyamatban lévő háború csak egy a számos probléma közül, amelyek negatívan hatnak a globális élelmiszerpiacra. Az ukrán konfliktus kitörésekor az élelmiszerárakat már számos tényező nyomta felfelé, ilyen volt például a kulcsfontosságú növénytermesztő országokat és az ellátási láncokat érintő nehézségek, melyeket a korábbi világjárvány fennmaradó hatásai okoztak. Azokban a szegényebb országokban, amelyek gazdaságát a Covid-19-lezárások tönkretették, a háború csak súlyosbította a zord helyzetet.

Szélsőséges időjárás

A Makronóm Intézet szerint további tényezők közé sorolhatóak a szélsőséges időjárás okozta természeti károk, melyek még inkább megerősítik a szakértők félelmeit. Az elmúlt hónapokban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások. 2020 áprilisa és 2021 decembere között a kávé ára 70%-kal emelkedett, miután Brazíliában a szárazság és a fagy tönkretette a termést. A francia borágazat 2021-ben a leggyengébb termést szüretelte le 1957 óta, és az egyre magasabb hőmérséklet és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a becslések szerint 2 milliárd dollár árbevétel-kiesést szenvedett el.

Viharfelhők a láthatáron

A háború kétségtelenül nagy változást jelent a globális élelmiszertermelésben. Mivel Ukrajna kikötői blokkolva vannak, és az alternatív útvonalak kapacitása korlátozott, az exportvolumen jelentősen visszaesik. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint júniusban az ország alig 1 millió tonna búzát, kukoricát és árpát exportált – 40 százalékkal kevesebbet, mint 2021 azonos hónapjában.

Ukrajnában ebben a hónapban megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni a gabonájukat, annak 2023-ra is visszaütő hatása lesz, mert nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására a következő szezonban.

A késő tavasszal tapasztalt magas nyersanyagárak ugyan nagyobb termelést is ösztönözhettek más országokban, de ezt ellensúlyozni fogja a gazdálkodók ráfordítási költségeinek megugrása, különösen a szállításhoz és mezőgazdasági berendezésekhez használt műtrágyák és gázolaj esetében.Élelmiszerpolitikai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a megugró energiaárak, amelyek a tél folyamán várhatóan tovább emelkednek, a növénykultúra kulcstápanyagának (a nitrogénműtrágya) termelését is veszélyeztetik.

Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. Az orosz műtrágyakivitel fő célországai olyan nagy gazdaságok, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de számos fejlődő ország - köztük Mongólia, Honduras, Kamerun, Ghána, Szenegál és Guatemala – műtrágyaimportjának is legalább egyötöde Oroszországtól függ. A szintén nyugati szankciókkal küzdő orosz szövetséges Fehéroroszország ugyancsak jelentős műtrágyagyártó, és a két ország együttesen a növényeknek fontos kálium globális exportjának több mint 40%-át adja.

Továbbá a háború felerősítette azokat a tendenciákat, amelyek már korábban is zavart okoztak az ellátásban, mint például a nagy termelő országok, köztük Kína raktárkészleteinek fokozott felhalmozása. Eddig az élelmiszerrel kapcsolatos fő gondot a gabonaellátás jelentette, különösen a búza és a növényi olajok esetében, amelyeknek Ukrajna nagy exportőre. Egyes elemzőket azonban aggasztja a rizs ára, amely a táplálkozás sarokköve Ázsiában. Jelenleg a vezető termelő országokban, például Indiában, Thaiföldön és Vietnámban magasak a készletek. Mindazonáltal aggodalomra ad okot az exportkorlátozás, ha a búza magas ára arra készteti a fogyasztókat, hogy rizst használjanak helyettesítőként. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

Az emberi hatások

Jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága rekordszinten volt. A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek – ez a legmagasabb szám 2006 óta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedése, további 10 millió ember mélyszegénységbe zuhanását eredményezi majd. Afrika nagy részén, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában az alapvető élelmiszerek fogyasztása meghaladja a termelést. A Gro Intelligence nyersanyag-adatcsoport szerint ezeknek a régióknak az országai vannak leginkább kitéve a globális áremelkedésnek. Sok feltörekvő gazdaságnak az élelmiszerárak emelkedése mellett további terhet jelent a valutájuk csökkenése.