Álnyomozók és „csalipénz”, így működik az új átverés: több mint 100 milliót akartak kicsalni egy 74 éves nyugdíjastól

A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság október 22-én közölte, hogy elfogták egy sokmilliós csalás feltételezett elkövetőit. Az eset jól mutatja, hogy a telefonos csalók ma már nemcsak a klasszikus unokázós trükköt használják. Hamis hivatalos levelekkel, távoli hozzáférést adó alkalmazásokkal és hetekig tartó „nyomozással” építik fel a hitelességüket.

Kibertámadással ijesztették meg, aztán átvették a gépe felett az irányítást

A rendőrség szerint az álnyomozók azzal keresték meg a férfit, hogy az általa vezetett, nagyrészt állami tulajdonú cég számláját többször kibertámadás érte. Azt mondták neki, hogy a támadás Németországból indult, és egy hazai banki alkalmazott is segített benne. A számlát állítólag csak úgy lehetett megvédeni, ha az átutalásokhoz használt számítógépet átvizsgálják és „vírusmentesítik”.

Különböző trükkökkel átvették az irányítást a férfi számítógépe felett, a telefonjára pedig távoli irányításra alkalmas alkalmazást telepítettek. Hogy a nemzetközi nyomozás látszata megmaradjon, rendőrségi fejléces papírlevelet is küldtek a cég postafiókjába, és telefonon folyamatosan tartották a kapcsolatot az áldozattal.

„Csalipénz”, magánszámla, otthoni megtakarítás

A csalók átutalásokat és készpénzfelvételt is kértek. A készpénzről azt mondták, hogy „csalipénz” lesz, amellyel a bűnözőket fogják elfogni. A férfi felvette a pénzt, és egy előre megbeszélt szegedi helyszínen átadta az elkövetőknek.

Néhány nappal később azt állították, hogy a magánszámlája is érintett, ezért arról is milliókat utalt át a cég számlájára. A csalók ekkor már teljesen átvették az irányítást a cég számlája felett. Végül arra is rávették a férfit, hogy az otthon, valutában tartott készpénzét fizesse be a cég számlájára.

A bankpénztáros állította meg a csalást

Ezen a ponton egy banki főpénztáros közbelépett. Figyelmeztette a férfit, hogy a cég számlája teljesen üres, és valószínűleg csalás áldozata lett. A feljelentés után a megyei rendőr-főkapitányság kiberbűnözésre szakosodott nyomozói rövid idő alatt felderítették az ügyet, és elfogták a feltételezett elkövetőket. Őket őrizetbe vették, és jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanújával hallgatták ki.

Nem ez az egyetlen trükk: ezekkel a módszerekkel dolgoznak a csalók

Az ügyből kiderül, hogy egy tapasztalt cégvezető is áldozattá válhat, ha a csalók elég meggyőzőek. A legkiszolgáltatottabbak mégis az idősebbek, akik egyedül élnek, nehezebben követik a digitális újdonságokat, és stresszhelyzetben nehezebben gondolják végig, mi történik velük.

A leggyakoribb módszerek:

• Unokázós csalás: a hívó unokának, rokonnak, ügyvédnek vagy rendőrnek adja ki magát. Azt állítja, hogy a családtag balesetet okozott vagy bajba került, és azonnal pénz kell. A pénzért „futár” megy a lakásra.
• Álrendőr, álhatósági nyomozó: mint a mostani esetben. „Nyomozásra”, „védelemre” vagy „csalipénzre” hivatkozva kérik a pénzt vagy a megtakarítás „biztonságba helyezését”.
• Hamis banki ügyintéző: a hívó „gyanús tranzakcióra” hivatkozik, és arra kéri az áldozatot, hogy utalja a pénzét egy „biztonsági számlára”, vagy mondja meg a kódjait. A hívószám akár a bank valódi számának is látszhat.
• Távoli hozzáférést adó alkalmazások: a csalók „vírusirtásra” vagy „ellenőrzésre” hivatkozva telepíttetnek egy programot. Ezen keresztül látnak mindent, és maguk indítják az utalásokat.
• Álszerelő, álellenőr a kapuban: víz-, gáz- vagy áramszolgáltatóra, esetleg „túlfizetés-visszatérítésre” hivatkozva jutnak be a lakásba. Amíg az egyikük eltereli a figyelmet, a másik a megtakarítást keresi.
• Adathalász SMS és e-mail: csomagkézbesítésre, közüzemi tartozásra vagy hatósági ügyre hivatkozva kérnek egy linken bankkártyaadatot.
• Hamis befektetési hirdetések: hírességek nevével és arcával, akár mesterséges intelligenciával készült videókkal csalogatnak „biztos hozamú” befektetésekbe.

Amit érdemes megbeszélni az idős szülőkkel, nagyszülőkkel

A leghatékonyabb védekezés a megelőzés, és ebben a családnak nagy szerepe van. Érdemes többször, nyugodt körülmények között átbeszélni ezeket az alapszabályokat:

• A rendőrség soha nem kér pénzt, átutalást vagy készpénzátadást, és „csalipénz” sem létezik. A rendőr nyomozásban sem kér a lakosságtól pénzt.
• A bank soha nem kér jelszót, PIN-kódot, SMS-ben kapott megerősítő kódot, és nem kéri, hogy a pénzt egy „biztonsági számlára” utalják át.
• Senki kérésére ne telepítsenek programot a telefonra vagy a számítógépre, ha telefonon vagy üzenetben kérik.
• A sürgetés mindig gyanús. Ha valaki azonnali döntést vár, és azt kéri, hogy senkinek ne szóljanak, akkor szinte biztosan csalóról van szó.
• Tegyék le a telefont, és hívjanak vissza egy ismert számon: a családtagot a saját számán, a bankot a kártya hátoldalán szereplő számon, a rendőrséget a 112-n.
• Legyen egy családi jelszó, amelyet csak a családtagok ismernek, és amellyel egy „bajba jutott unoka” igazolhatja magát.
• Érdemes netbankban alacsonyabb napi utalási limitet beállítani, és kevesebb készpénzt tartani otthon. Ez nem véd meg mindentől, de csökkenti a lehetséges kárt.

Egy egyszerű szokás is sokat segít: ha a szülő vagy nagyszülő bármilyen szokatlan pénzügyi kérést kap, előbb hívja fel a gyermekét vagy unokáját. Ez rendszeres beszélgetés nélkül nem működik. Fontos, hogy az idős hozzátartozó ne szégyellje megkérdezni, mert a csalók éppen a szégyenre és a sietségre építenek.

Ha már megtörtént a baj

Ha valaki gyanítja, hogy csalás áldozata lett, azonnal hívja a bankját, és tiltassa le a kártyáját vagy a netbankját. Ezután tegyen feljelentést a rendőrségen. Minél gyorsabban jelzik a bajt, annál nagyobb az esély, hogy a pénz egy részét még meg lehet állítani. A mostani eset is mutatja, hogy egy éber banki dolgozó vagy egy gyors bejelentés sokat számít.