11 °C Budapest
Ez döntheti el a boltok ellen indított háború sorsát: itt a Tesco, Lidl, Aldi csodafegyvere

Ez döntheti el a boltok ellen indított háború sorsát: itt a Tesco, Lidl, Aldi csodafegyvere

2021. március 29. 11:01

Számos oka lehet, hogy a vásárlók szívesebben vesznek magyar termékeket, ha tehetik, a lokálpatriotizmustól a gazdasági megfontolásokon át a kötnyezettudatosságig. A boltok évek óta törekszenek is rá, hogy minél több teljes egészében magyarországról származó, vagy itt gyártott termék kerüljön a polcokra. Valójában viszont csak a magyar vásárlók fele választ tudatosan hazait, a vevők másik felét teljesen más szempontok motiválják. A Pénzcentrum olvasóinak véleményéből kiderült, hogy mennyire fontos valójában az áruk származása.

A tudatos vásárlás, fogyasztás már a járvány előtt is előretörő trend volt, azonban amióta sokkal átgondoltabban kell vásárolnunk, még nagyobb szerephet jut. A vásárlók magyar vásárlók egyre inkább kezdik felismerni a tudatosság szerepét, és hogy bizonyos szolgáltatást, terméket választva, arra pénzt kiadva támogatják is azt. A pénz így "szavazattá" válik a vásárló kezében, viszont a tudatosság a mindennapokban nem is olyan egyszerű. Itt van például az a kérdés, hogy a magyar termékeket választják-e a vásárlók, és ezt magyar boltokban teszik-e. Fontosabb-e, hogy hazai legyen, mint hogy milyen minőségű? Hajlandóbbak lennénk akár többet is fizetni a magyar termékekért?

A Pénzcentrum szavazást indított olvasói körében arról, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy hazai terméket vegyenek. Kiderült, hogy a vásárlók több mint felének (51,8%) ez fontos szempont, viszont közülük csak 22 százalék tudatos ebben, 88 százalék "nem görcsöl rá". Az összes válaszadónknak viszont 34,8 százaléka szerint a minőség fontosabb szempont. Elenyésző azok száma, akik kifejezetten a külföldi termékeket preferálják, azonban több mint 10 százalékot az a kérdés, hogy honnan származik a termék, egyáltalán nem érdekli.

Viszont könnyű dolga van-e a vásárlóknak, ha kifejezetten a magyar termékeket keresnék? Bizonyos élelmiszerek esetén biztosan, hiszen magyar mézet, vagy magyar tejet jó eséllyel találni minden bolt polcán, viszont már áruknál már nem ilyen egyszerű tudatosnak lenni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég megjelent kutatása szerint a 10 legnagyobb forgalmat generáló élelmiszer-kiskereskedelmi lánc kínálatában a termékek 70,53 százaléka volt magyar. A hat évvel korábbi eredményekhez képest pozitív elmozdulást mértek a tejek, gyümölcsök és zöldségek, a méz és a tojás tekintetében.

A leginkább a friss gyümölcsök, zöldségek esetében nőtt a magyar termékek aránya a boltok polcain az elmúlt években, 11,51 százalékkal.

A Nébih kutatása azt mutatta ki, hogy az elmúlt hat évben viszont összességében csökkent a magyar termékek aránya a legnagyobb élelmiszerláncoknál. A 10 vizsgált kereskedelmi láncból 9 esetében csökkenést tapasztaltak a 2014-es felmérések eredményeihez képest, csak az Aldi volt a kivétel: de itt is csak 0,85 százalékkal nőtt a magyar termékek aránya.

Ezt azért nehéz elképzelni, mert nem csak vásárlói igények nőttek az évek alatt a magyar termékek iránt, amit a boltok folyamatosan követnek, és reagálnak rá a kínálat átalakításával, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is folyamatosan egyeztet a kiskereskedelmi áruházláncokkal (Spar, Penny, Auchan, Lidl, Tesco, Aldi, CBA, Coop és Real boltokkal) a magyar beszállítók arányának növeléséről. A NAK még tavaly októberben az közölte: általánosságban elmondható, hogy a hazai kiskereskedelmi boltok polcain az élelmiszerek több mint kétharmada évek óta hazai áru.

Az agrárkamara is arról számolt be, hogy tapasztalatok szerint a magyar fogyasztók keresik a magyar termékeket a boltokban. Ezek arányá. A kamara azt szeretné elérni, hogy a magyarországi üzletek polcain elsősorban azok a friss, vagy feldolgozott élelmiszerek legyenek megtalálhatóak, amelyekből a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak elő.

A boltlánc lehet külföldi, de a termék legyen magyar

Úgy tűnik, a magyar vásárlóknak valóban egyre fontosabb, hogy hazai termékek közül válaszhassanak, nemcsak azért, mert pl. frissebb az a gyümölcs, amit a szomszéd megyéből hoznak, mint amit több ezer kilóméterről, hanem a fenntarthatóság is fontos szempont lett. Ezen túlmenően a pénz valóban képes szavazatként is működni - ha az ember van annyira tudatos, hogy támogatni akarja a magyar (kis)termelőket, azt is eldöntheti, melyik az az áru, márka, amire így "leadja a voksát". Főként a jrávány okozta válság tanította meg a magyar vásárlókat, hogy azzal, hogy költenek valahol, az üzletek fennmaradását támogathatják. Ez működik a kedvenc éttermünk, a kedvenc kisboltunk szintjén, de akár termékek szintjén is.

Az viszont úgy tűnik már kevésbé fontos a magyar vásárlóknak, hogy az üzlet is magyar kézben legyen, ahol költenek. Nem titok, hogy a kormány céljai között szerepel viszont a külföldi láncok kiszorítása az országból: Lázár János - a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején - nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg, és február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón fejezte ki sajnálatát, hogy az ügyben egyelőre nem történt előrelépés, pedig ez 10 év kitűzött cél.

Pedig a külföldi láncok kiszorításának a gazdaságra is lehetnek negatív hatásai, hiszen a szektor munkavállalói is rosszabb feltételekkel szembesülnének, a vásárlók pedig valószínűleg magasabb árakkal. Úgy tűnik, hogy a vásárlók számára nem is olyan fontos az, hogy a bolt, ahol vásárolnak, hazai tulajdonú legyen. A Pénzcentrum egy korábbi szavazásából kiderült, hogy ha arról van szó, milyen tulajdonú a bolt

a magyar vásárlók számára a minőség a legfontosabb (39%), de az alacsonyak árak (31%) is nagy súllyal esnek a latba.

Ami meglepő eredmény a szavazásban, hogy mindössze 6 százalék számára fontos, hogy ne külföldi, hanem magyar tulajdonú legyen az üzlet, ahol vásárol, viszont 24 százalék kifejezetten kerüli az ilyen üzleteket. Vagyis a válaszadók negyede nem szívesen költi a pénzét ilyen boltokban! Mindebből az következik, hogy a magyar vásárlók a tudatosságot, a magyar gazdaság, termelők támogatását a magyar termékek vásárlásán keresztül képzelik el, és ez fontos is nekik. Abban viszont, hogy ezt melyik boltban teszik, leginkább a minőség és az árak fogják őket motiválni, nem az, ki az üzlet tulajdonosa.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 20. kedd
Tivadar
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. április 20. 18:09