Itt az igazság a boltok ellen indított háborúról: ez lehet az Aldi, Lidl, Tesco csodafegyvere

Nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg Lázár János a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején. Eddig sem volt titok, hogy a kormány célja hosszú távon az élelmiszer és vegyes kiskereskedelmi vállalkozások terén a magyar többségi tulajdon elérése, viszont a nyílt hadüzenetet a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényen jelentette be az állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos.

A konferencián a kormánybiztos a nemzeti élelmiszeripar megerősítése mellett azt is kihirdette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. A magyar cégek egy emberként üdvözölték Lázár János nyílt hadüzenetét a külföldi kiskerek ellen, amelyre az Országos Kereskedelmi Szövetség -melynek kötelékébe tartozik többek között, de nem kizárólag az ALDI, Lidl, Spar, vagy a Tesco, vagyis az érintett külföldi láncok egy része - szűkszavúan reagált. A Magyar Szakszervezeti Szövetség viszont aggodalmát fejezte ki a bejelentéssel kapcsolatban.

A téma ismét előkerült a február 4-én megtartott Gazdasági Évnyitón, ahol Orbán Viktor miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy a 10 évvel ezelőtt kitűzött célok szerint három szektorban (energiaszektor, bankszektor, média) sikerrel növelték a magyar tulajdoni arányt 50 százalék fölé, viszont a negyedik, "bolti, vegyes kiskereskedelem" területen nem sikerült áttörést elérniük, sőt a 2010-es tulajdoni arányokat sem biztos, hogy elérik ebben a szektorban. "Fejtörést okoz mindannyiunknak, ideértve a pénzügyminiszter urat is, de az agrárminisztert is, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni" - mondta a miniszterelnök.

Egy friss elemzés szerint a külföldi kiskerek kiszorításának a munkavállalókra és vásárlókra is negatív hatással lehet. A Pénzcentrum kíváncsi volt olvasói véleményére: mennyire tartják fontosnak, hogy magyar tulajdonú üzletben vásároljanak, vagy fontosabb-e számukra a minőség és az ár a boltválasztás esetében. Az eredmények magukért beszélnek:

Úgy tűnik, a magyar vásárlók számára a minőség a legfontosabb (39%), de az alacsonyak árak (31%) is nagy súllyal esnek a latba. Ami meglepő eredmény a szavazásban, hogy mindössze 6 százalék számára fontos, hogy ne külföldi, hanem magyar tulajdonú legyen az üzlet, ahol vásárol, viszont 24 százalék kifejezetten kerüli az ilyen üzleteket. Vagyis a válaszadók negyede nem szívesen költi a pénzét ilyen boltokban!

Nem a magyar tulajdon a fontos, hanem a magyar termék

Bár a koronavírus-járvány is gyökeresen átalakította a magyarok vásárlási szokásait, szemléletét, már évek óta zajlik az a trend, hogy egyre jobban figyelnek a fenntarthatóságra. Ennek egyik alappillére pedig az, hogy helyi termelőktől vásároljanak, így csökkentve a szállítás során keletkező környezetterhelést. De már csak logikai alapon is sokan döntenek úgy: inkább veszik az almát, amit a szomszéd megyében termelnek, mint amit külföldről utaztatnak ide.

Decemberben publikálta a magyarok ökotudatosságát felmérő kutatását a magyar ásványvízgyártó, amelyből az derült ki: saját bevallása szerint a lakosság 77 százaléka szétválogatva gyűjti hulladékot, és ha valami elromlik, akkor kétharmaduk szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új vásárlásában. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is arra hivatkozva, hogy ezzel kisebb lesz a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69%).

A fenttarthatóság pedig nem csak a vásárlóknak fontos, hanem a boltláncoknak is. Az elmúlt években sorra jelentették be, hogy növelik a magyar termékeik arányát a kínálatukban - ezt teszik egyrészt azért, hogy kiszolgálják a vásárlói igényeket, hogy fenntarthatóbb legyen a működésük és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folyamatosan egyeztet a kiskereskedelmi áruházláncokkal a magyar beszállítók arányának növeléséről.

A magyar termékek arányának növeléséről a kamara októberig a Spar, a Penny, az Auchan, a Lidl, a Tesco és legutóbb az Aldi képviselőivel egyeztetett, és elvileg ezután a CBA, a Coop és a Real üzlethálózat illetékeseivel folytatott egyeztetések következtek, következnek. A kamara azt szeretné elérni, hogy a magyarországi üzletek polcain elsősorban azok a friss, vagy feldolgozott élelmiszerek legyenek megtalálhatóak, amelyekből a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak elő.

- közölte az agrárkamara. Ezek alapján, és a szavazás eredményei szerint a magyar vásárlók számára fontos, hogy magyar termékeket tudjanak vásárolni, 70 százalékuknak azonban mindegy, milyen tulajdonú az üzlet, ahol ezt megveszik. Fontosabb számukra a minőség, és az ár.

Főnixként támadhatnak fel a falusi kisboltok

Mindeközben 60-70 millió forintot is kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek a kistelepüléseken működtetnek kisboltokat, vagy azokon a helyeken, ahol nincs, újat nyitnak. A Magyar Falu Program keretében 2000 fő alatti településeken dolgozó vállalkozókat támogatják. A pályázaton indulni szándékozó vállalkozók azt mondják, hogy a 75 százalékos támogatás sokat lendíthet az induláson - hangzott el az ATV híradójában.

A pályázaton egyelőre csak a kétezernél kisebb lélekszámú településeken működő boltok indulhatnak. A nagyobb települések szélein működő kisboltok egyelőre nem kaphatnak támogatást. Egyre többen szeretnének a peremterületeken is hasonló segítséget kapni, ezért már vizsgálják azt, hogy miként bővíthetik az érintettek körét. Jelenleg 45 milliárd forintos keretet biztosít a kormány a támogatásra.