Szavaztak a palackvisszaváltás teljes átalakításáról: egyértelmű a döntés, erre lehet készülni

A kötelező palackvisszaváltási rendszer, vagyis a DRS 2024. január 1-jén indult el Magyarországon. A rendszer működtetését a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kapta meg. A szabályozás célja az volt, hogy jelentősen növelje az italcsomagolások visszagyűjtését és újrahasznosítását, miközben Magyarország közelebb kerül az uniós hulladékgazdálkodási célok teljesítéséhez. A rendszer bevezetése szorosan összefüggött a magyar hulladékgazdálkodás 2023-as átalakításával. 2023. július 1-jén elindult az új hulladékkoncessziós modell, amelyben a MOHU központi szerepet kapott a magyarországi hulladékgazdálkodásban. A kötelező visszaváltási rendszer ennek az átalakításnak az egyik fontos eleme lett.

Az indoklás szerint azért volt szükség új rendszer kialakítására, mert a korábbi szelektív hulladékgyűjtés nem tudta kellő hatékonysággal visszagyűjteni az italcsomagolásokat. A MOHU szerint a DRS előtti időszakban az italcsomagolásoknak csak mintegy 30 százalékát lehetett visszagyűjteni. A rendszer bevezetésével az volt a cél, hogy ez az arány jelentősen emelkedjen. Az akkori kormány már a rendszer indulásakor azt közölte, hogy néhány éven belül a PET-palackok 90 százalékos visszaváltási arányát szeretné elérni. A visszaváltási rendszer ezért nem egyszerűen egy új hulladékgyűjtési forma volt, hanem a körforgásos gazdaságra történő átállás egyik eszköze.

50 forint, mint az ösztönzés rendszere

A rendszer egyik legfontosabb eleme a visszaváltási díj. A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható italcsomagolások után darabonként 50 forintot fizet a vásárló. A konstrukció lényege tehát az, hogy a palacknak a használat után is maradjon pénzben kifejezhető értéke. Így a fogyasztó számára érdekessé válik a visszaváltás, a hulladékká váló csomagolás pedig visszakerülhet az újrahasznosítási rendszerbe. 

A bevezetés után már sok kritika érte a REpont automatákat a hosszú sorok, az automatahibák és a visszaváltás körüli problémák miatt. A használat azonban rövid idő alatt széles körben elterjedt. A MOHU adatai szerint 2025 januárjára már több mint egymilliárd italcsomagolást váltottak vissza Magyarországon. A visszaváltások száma egyes napokon a 10 milliót is meghaladta. A rendszer azóta tovább növekedett. A MOHU 2026 májusában már arról számolt be, hogy a magyarok több mint 5 milliárd italcsomagolást váltottak vissza a rendszer indulása óta. A visszaváltási arány 2025 végére 88,8 százalékra emelkedett, vagyis Magyarország nagyon közel került a 90 százalékos célhoz. Azonban egyre több probléma került elő a rendszerrel kapcsolatban.

Egyre több probléma

A Pénzcentrum több cikkben is beszámolt arról, hogy a rendszer működése már nem csupán hulladékgazdálkodási kérdés, hanem egyre inkább köztisztasági, szociális és önkormányzati problémákat is felvet.

A MOHU augusztus végén jelezte, hogy megszüntetné annak lehetőségét, hogy a REpontokon kapott utalványokat a vásárlók készpénzre váltsák. A vállalat szerint ezzel mérsékelhető lenne a köztéri kukákból történő tömeges palackgyűjtés, amely különösen Budapesten vált látványos jelenséggé. A MOHU szerint a változtatás jogszabály-módosítást igényel, ezért egyeztetéseket kezdtek az önkormányzatokkal.

A kérdés azért vált különösen érzékennyé, mert a visszaváltható palackok sok ember számára már közvetlen pénzforrást jelentenek. A Sziget Fesztivál környékén például olyanok is gyűjtötték a visszaváltható csomagolásokat, akiknek ez komoly bevételt jelentett. A jelenség ugyanakkor a közterületeken új problémákat is okozott. Terézváros polgármestere ezért már a rendszer átmeneti felfüggesztését is kérte, arra hivatkozva, hogy a palackgyűjtés miatt nőnek a takarítási költségek, és romlik a lakosság biztonságérzete.

A készpénzes kifizetés megszüntetésének terve azonban nem kapott egyöntetű támogatást. Budapesten több önkormányzati szereplő más megoldást sürgetett, a Főpolgármesteri Hivatal pedig az automaták számának növelését és a rendszer működési hibáinak javítását tartaná fontosabbnak. A Pénzcentrum szeptember eleji beszámolója szerint ráadásul ekkor még nem született végleges döntés a készpénzes kifizetés kivezetéséről, miközben egyes kerületi vezetők már kész tényként kommunikálták a változást.

Szeptember elején újabb fordulat következett. Mint kiderült, a kormány nem támogatta egyértelműen a MOHU készpénzmentesítési tervét, így a vállalat elképzelése egyelőre nem vált automatikusan valósággá. A jelenlegi rendszerben a fogyasztó többféleképpen juthat hozzá a visszaváltási díjhoz: kérheti az összeget bankszámlára, választhat bolti utalványt, vagy az utalványt készpénzre válthatja. A MOHU ezt az utóbbi lehetőséget szüntetné meg.

Közben a visszaváltási rendszer működésének egy másik fontos eleme is változott. Szeptember 1-jétől új díjazási rendszer lépett életbe a REpont automatákat működtető üzleteknél. A kisebb üzletek korábbi, palackonként 11,5 forintos, illetve a közepes üzletek 7,5 forintos kezelési díja egységesen 3,5 forintra csökkent. A MOHU ezt havi átalánydíjjal egészítette ki, amely a visszaváltott palackok mennyiségétől függően 100, 200 vagy 300 ezer forint lehet. A változás elsősorban a kisebb üzletek számára jelenthet problémát, mivel náluk korábban jóval magasabb volt az egy palack után járó összeg.

Mit gondolnak az olvasók?

A Pénzcentrum az elmúlt 10 napban egy kérdőív keretein belül kérdezte meg az olvasókat arról, hogy miként értékelik az üvegvisszaváltási-rendszert. A kérdőívet 10 664 ember töltötte ki. Arra kerestük a választ, hogy mennyire használják a fogyasztók a REpontokat, mit kezdenek a visszaváltásból származó pénzzel, támogatják-e a készpénzes kifizetés fenntartását, és hogyan vélekednek a rendszer eddigi működéséről.

A válaszok alapján jól látható, hogy a palackvisszaváltás mára a mindennapi vásárlás szerves része lett, miközben a rendszer átalakításával kapcsolatban már korántsem ilyen egyértelmű a társadalmi megítélés. A több mint tízezer válaszadó véleménye fontos képet adhat arról is, hogy a fogyasztók hogyan fogadnák a MOHU által tervezett változtatásokat.

Mint az adatokból látszik, a válaszadók többsége rendszeresen használja a palackvisszaváltási rendszert.

• A legtöbben, 43 százalék, havonta néhányszor viszi vissza a csomagolásokat,
• míg 32,4 százalékuk hetente egyszer teszi ezt.
• A válaszadók 9 százaléka ennél is gyakrabban, hetente többször váltja vissza a palackokat,
• 1,3 százalékuk pedig naponta használja a rendszert
• és mindössze 1,4 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem vált vissza palackokat.

A legnagyobb problémát egyértelműen az automaták működése jelenti. A válaszadók 37,7 százaléka szerint gyakran előfordul, hogy nem működik megfelelően a REpont automata. További 15,8 százalékuk azt tapasztalja, hogy a gép sokszor nem ismeri fel a visszaváltani kívánt palackot. 14,5 százalék szerint túl sok időt vesz igénybe a folyamat, míg 7,8 százalék a tisztasággal kapcsolatban tapasztal problémákat. A válaszadók közel negyede, 24 százalék ugyanakkor úgy látja, hogy nincs problémája a palackok visszaváltásával.

A településtípusok között ugyanakkor jelentős különbségek látszanak. Budapesten az országos átlagnál többen, 39,5 százaléknyian panaszkodtak arra, hogy a REpont automaták gyakran nem működnek megfelelően. A fővárosiak körében a tisztaság is jóval nagyobb problémát jelent: 12,5 százalékuk említette ezt, szemben a teljes minta 7,8 százalékos arányával. Emellett 16,9 százalékuk szerint túl sok időt vesz igénybe a visszaváltás.

A falvakban és községekben élők számára ezzel szemben inkább a palackok felismerése okoz gondot. 18,7 százalékuk jelölte meg ezt problémaként, miközben országosan 15,8 százalék volt az arány. A nyugdíjasok válaszai valamivel kedvezőbb képet mutatnak. Körükben 32,8 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem okoz problémát a palackok visszaváltása, szemben a teljes válaszadói kör 24 százalékával. Náluk is az automaták működése került az első helyre a problémák között, ezt 33,8 százalékuk kifogásolta.

Többen is meggondolják magukat

A rendszer körülményessége miatt sokan már inkább lemondtak a palackok visszaváltásáról. A válaszadók 30,6 százalékával egyszer vagy kétszer, további 24,4 százalékukkal pedig többször is előfordult, hogy azért nem váltották vissza a palackokat, mert túl körülményesnek találták a folyamatot. Ez összesen a kitöltők 55 százalékát jelenti. Ezzel szemben 45,1 százalékuk azt mondta, hogy még nem fordult elő velük, hogy a körülményesség miatt inkább otthagyták volna a palackokat.

Az 50 forintos visszaváltási díjat a többség továbbra is utalvány formájában kéri vissza.

• A válaszadók 58,5 százaléka leggyakrabban ezt a lehetőséget választja.
• Készpénzben 20,2 százalékuk kéri vissza az összeget,
• míg 19,5 százalékuk inkább bankszámlára utaltatja.
• Jótékony célra pedig mindössze 1,9 százalék ajánlja fel a visszaváltási díjat.

Éppen ezért különösen fontos eredmény, hogy a válaszadók többsége nem támogatja a készpénzes visszafizetés kivezetését. A Pénzcentrum felmérésében 57,7 százalék válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy a MOHU megszüntetné a készpénzes visszafizetés lehetőségét. A változtatást a válaszadók 42,3 százaléka támogatná.

A településméret alapján azonban már nagyobb különbség látható.

• A 10 ezer főnél kisebb településeken élők 63,5 százaléka nem támogatja a készpénzes visszafizetés kivezetését, miközben a 10 ezer főnél nagyobb településeken ez az arány 55,5 százalék.
• A kisebb településeken tehát csak 36,5 százalék ért egyet a változtatással, a nagyobb településeken viszont már 44,5 százalék.

A kormányzat által tervezett felülvizsgálatnak ennél jóval nagyobb a támogatottsága. A válaszadók 69,4 százaléka indokoltnak tartja, hogy a kormányzat felülvizsgálja a palackvisszaváltási rendszert. Viszont 30,6 százaléknyian nem tartják szükségesnek a felülvizsgálatot.

Sok problémával szembesülnek a visszaváltók

A REpontoknál tapasztalható hosszú sorok szintén komoly problémát jelentenek. A válaszadók 48,8 százaléka gyakran találkozik sorral az automatáknál, további 31 százalékuk pedig időnként tapasztal hasonlót. Vagyis a kitöltők csaknem 80 százalékának viszont időnként már meg kell küzdenie a hosszú várakozással. Csupán 4,3 százalék mondta azt, hogy soha nem találkozik hosszú sorral a REpontoknál.

Hasonlóan gyakori problémát jelentenek a megtelt vagy nem működő automaták. A válaszadók 43,1 százaléka gyakran találkozik ilyen helyzettel, további 33,3 százalékuk pedig időnként tapasztalja ezt. Vagyis tízből több mint hét kitöltő már alkalmanként szembesül azzal, hogy egy REpont automata megtelt vagy nem működik megfelelően. Csak 4,8 százalék mondta azt, hogy még soha nem találkozott ilyen problémával.

Még erősebb az összkép, ha a „gyakran” és „néha” válaszokat együtt nézzük:

a kitöltők 79,74 százaléka néha hosszú sorral találkozik, és 76,39 százalékuk néha megtelt vagy nem működő automatával szembesül.

A kukákból történő palackgyűjtés megítélése már jóval megosztottabb. A válaszadók 55,7 százaléka azt mondta, hogy nem zavarja különösebben, ha egyesek a kukákból gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. 36,1 százalék viszont zavarónak tartja ezt a jelenséget. A válaszadók 8,2 százaléka még nem találkozott ilyennel.

A fővárosban élők másképpen látják

A közbiztonsággal kapcsolatban ugyanakkor a többség nem érzékel romlást. A válaszadók 65,9 százaléka szerint nem változott negatívan a közbiztonság a palackvisszaváltási rendszer bevezetése óta. 20,3 százalékuk kisebb romlást tapasztalt, míg 13,8 százalékuk szerint tartósan romlott a közbiztonság a környékén.

Budapesten jóval kritikusabban ítélik meg a közbiztonság alakulását a palackvisszaváltási rendszer bevezetése óta.

A fővárosi válaszadók 48,2 százaléka szerint egyáltalán nem romlott a közbiztonság, 26,5 százalékuk azonban kisebb romlást érzékel, míg 25,4 százalékuk szerint tartósan romlott a helyzet a környékén. Ez azt jelenti, hogy a budapestiek 51,8 százaléka valamilyen mértékű romlást tapasztalt, azaz a fővárosban már többségben vannak azok, akik szerint negatív változás történt. A korosztályok között is akad eltérés. A nyugdíjasok 10,8 százaléka számolt be tartós romlásról, míg a 65 év alatti válaszadóknál 16,3 százalék volt ez az arány.

Mekkora az elégedettség a rendszerrel?

Az általános elégedettség alapján a rendszer összességében inkább pozitív megítélésű, de jelentős az elégedetlenek aránya is. A válaszadók 50,1 százaléka inkább elégedett, további 9,1 százalék pedig nagyon elégedett a palackvisszaváltási rendszerrel.

Ezzel szemben 26 százalék inkább elégedetlen, 14,9 százalék pedig nagyon elégedetlen. Vagyis a felmérésben összesen 59,2 százalék nyilatkozott pozitívan a rendszerről, miközben 40,9 százalék elégedetlenséget jelzett.

• A 65 év felettieknél 68 százalék az elégedettek aránya, a 25-40 éveseknél viszont csak 44 százalék. Ez 24 százalékpontos különbség.
• A fővárosban az elégedettek és elégedetlenek aránya gyakorlatilag fele-fele: 50,3 vs. 49,7 százalék. A megyei jogú városokban már 64,1 százalék az elégedettek aránya.
• A falvakban/községekben 63,3 százalék, a nagyobb vidéki városokban 62,8 százalék elégedett. Ez azért is érdekes, mert a korábbi válaszok alapján a kisebb településeken erősebb volt a készpénzes visszaváltás megtartásának támogatása, tehát az ott élők nem feltétlenül minden elemével elégedettek a rendszernek, mégis összességében kedvezőbben ítélik meg.

A hétköznapjaink részévé vált

A felmérésből nem az látszik, hogy a magyarok elutasítják a palackvisszaváltási rendszert. Éppen ellenkezőleg. A többség rendszeresen használja, miközben 69,4 százalék szükségesnek tartja a rendszer felülvizsgálatát. 

A fő problémát nem maga a visszaváltás, hanem annak működése jelenti. A hosszú sorok, a megtelt vagy hibás automaták és a körülményes folyamat miatt sokan elégedetlenek, sőt 55 százalék már azért is hagyott ott palackot, mert túl macerásnak találta a visszaváltást. A számok alapján tehát nem a rendszer létjogosultsága, hanem a működésének minősége vált a legfontosabb kérdéssé. A többség változtatást szeretne, de elsősorban olyan megoldást, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a visszaváltást, miközben a készpénzes lehetőség megtartását is fontosnak tartja.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A Pénzcentrum palackvisszaváltási rendszerről szóló kérdőívét összesen 10 664 olvasó töltötte ki. A válaszadók között minden fontosabb korosztály és településtípus képviseltette magát, így a fővárosból, a megyei jogú városokból, a kisebb városokból, valamint a falvakból és községekből is érkeztek válaszok.

Életkor szerint a legnagyobb csoportot a 65 év felettiek alkották, akik 4942-en válaszoltak. A 41 és 55 év közöttiek közül 2465-en, az 56 és 64 év közöttiek közül pedig 2382-en töltötték ki a kérdőívet. A 25 és 40 év közöttiek 773-an, a 25 év alattiak pedig 102-en vettek részt a felmérésben.

Településtípus szerint 3195 budapesti válaszadó vett részt a kutatásban, mellettük 2571-en éltek megyei jogú városban, 1954-en 10 ezer főnél nagyobb vidéki városban, 1002-en 10 ezer fő alatti településen, 1813-an pedig faluban vagy községben.

A felmérés nem reprezentatív közvélemény-kutatás, az eredmények a Pénzcentrum kérdőívét kitöltő olvasók véleményét tükrözik. Az egyes kérdések eredményeit ezért elsősorban a válaszadói körön belüli arányok bemutatására használtuk.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA