Kiszorulhat a hazai piacról az Aldi, Lidl, Penny? Ez lehet a következménye

"Talán emlékeznek rá, 2010-ben négy olyan szektort jelöltünk meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a célunk, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az 50 százalékot. Ilyen volt az energiaszektor, ahol 2010-ben a magyar arány 29 volt, jelenleg pedig 59 százalékos, tehát elértük a célunkat. Ilyen volt a bankszektor, ahol a magyar arány 2010-ben 40 százalék volt, most pedig 57 százalékon vagyunk. És ilyen volt a média és az ahhoz kapcsolódó iparágaknak a világa, ahol 34 százalékról indultunk, és most 55 százalékon vagyunk. Három szektorban sikeresek voltunk. Volt egy negyedik célkitűzésünk is, ezt úgy hívtuk, hogy bolti, vegyes kiskereskedelem - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón.

Elmondása szerint azért szeretnének többségi tulajdont elérni a kiskereskedelem, boltok terén, mert benyomásuk szerint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sikeressége azon is múlik, milyen fogadják be a kereskedők az ő termékeiket. Elmondta, hogy ezen a területen nem sikerült áttörést elérni, sőt a 2010-es tulajdoni arányokat sem biztos, hogy elérik ebben a szektorban. "Fejtörést okoz mindannyiunknak, ideértve a pénzügyminiszter urat is, de az agrárminisztert is, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni" - mondta Orbán Viktor.

Hogyan képzelik el a magyar többség elérését, és mi lehet a következménye a vásárlókra nézve? Az elmúlt évtized eseményei alapján a G7 szerint sokkal inkább a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával, mintsem a magyarok versenyképességének fejlesztésével foglalkoznak a terület irányítói. Viszont különadó ide, vasárnapi boltzár és egyedi engedélyes plázastop oda, a külföldi hátterű kiskerláncok nem akarnak megroppanni. A magyar vásárlók többsége továbbra is brit vagy francia hipermarketbe, német diszkontba és osztrák hátterű szupermarketbe jár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bővül a Lidl termékkínálata: több lesz az egészséges, fenntartható és hazai

Kiosztották a Zöld Béka Díjat!

A helyzet a kormány szempontjából nemhogy javulna, de különösen a három német diszkont (Aldi, Lidl és Penny Market) népszerűségének és terjeszkedésének következtében egyre rosszabbá válik. Bár nagy falat a külföldi láncok piaci arányának csökkentése, a kormány ezt láthatóan a kudarcok ellenére sem engedi el: Lázár János mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos (azóta a vidékfejlesztési kormánybiztosság egyik vezetője is) egy tavaly december elején szervezett konferencián szó szerint azt mondta, a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni.

Mit mutatnak az eredmények? A három német hátterű diszkont egy-egy üzlete 2016-ban körülbelül négyszer akkora forgalmat ért el, mint a magyar láncoké, az eltelt három évben pedig az arányok magyar szempontból még romlottak is. Most már legalább hatszoros a különbség. A magyar láncok három év alatt nem tudták növelni az egy boltra jutó kiskereskedelmi árbevételüket, annak ellenére sem, hogy az élelmiszerpiac bővült, és az árak is emelkedtek.

2016-ban és 2019-ben is a diszkontláncok egy alkalmazottja körülbelül hatszor annyi bevételt "termel", mint a magyar láncoké. Ez olyan mértékű különbség, ami még akkor is nagyon sok, ha számolásunk nem tűpontos, illetve az is egyértelmű, hogy az arányokban nincs elmozdulás az elmúlt években. Viszont amíg három évvel ezelőtt a diszkontok körülbelül 2,5-szer többet költöttek a dolgozóikra, 2019-re ez az arány inkább kétszeresre csökkent, ami arra utalhat, hogy a magyar láncoknál is fel kellett venni a lépést az általános bérnövekedéssel - a különbség azonban még így is nagyon nagy.

Lesz-e ebből drágulás?

Egy találomra kiválasztott magyar lánc üzletében (Príma) elvégzett "szokásos" bevásárlás árai jelentős különbséget mutattak az Aldi vagy Lidl üzletekhez képest. Míg utóbbiakban egy heti nagybevásárlás, 2020. január vége óta 15-16 ezer forint között szokott lenni, és nagy kilengéseket nem mutat, (a 2021. január végi kosárérték-átlag 15 820 forint volt a két diszkontban), ezzel szemben a Prímában ugyanezért a bevásárlásért 18 047 forintot fizettünk volna. Eszerint a szubjektív mérés szerint a Príma 14 százalékkal drágább egy heti bevásárlásnál, mint a két diszkont átlaga. (Természetesen, mint minden hasonló összehasonlítás, ez sem tökéletes.)

Az Aldit és a Lidlt azért viszonylag könnyű egymással összevetni, mert nagyon sok a hasonlóság közöttük áruválasztékban és minőségben. A Príma viszont nem a diszkontmodellt követi, vagyis eleve nem ugyanaz a bolt üzleti modellje. Könnyen elképzelhető olyan egyedi bevásárló kosár, amelyben az egyes árucikkek más súllyal szerepelnek, és így más végeredmény jön ki. Az azonban elég valószínű, hogy a Príma üzlet az alapvető cikkekben összességében drágább.

A kiskereskedelemben a hatékonyságot a méret alapvetően befolyásolja, vagyis amíg a magyar láncok beszerzései meg sem tudják közelíteni a nemzetközi mennyiségeket, addig nem látszik esélye annak, hogy felvegyék velük a versenyt. (Ehhez legalább regionális terjeszkedésen, vagy nagy regionális, határokon átnyúló beszerzési társulásokon keresztül vezethetne az út.) Másrészt, amint azt példánk is mutatja, a hatékonyságbeli különbség ebben az esetben a fogyasztó pénztárcáján is azonnal meglátszik -