Valósággal kilőtt a magyar tőzsde: mi áll a rali mögött?

A BUX 1 százalékos emelkedésben állt hétfőn, a zárás előtt. A vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom egyaránt 1,9 százalékkal került feljebb, a Richter 0,6, az OTP pedig 0,4 százalékot erősödött. Az amerikai kereskedés első szakaszában a Nasdaq 0,7, az S&P 500 pedig 0,4 százalékos pluszba kapaszkodott, miközben a Dow 0,2 százalékkal gyengült.

A budapesti piac a kora délutáni szintjéhez képest valamelyest visszavett a lendületéből. A BUX akkor még 1,2 százalékkal emelkedett, a Mol pedig 2,6 százalékos pluszban is járt. Az OTP ugyanakkor javított, a korábbi 0,2 százalékos mínuszból fordult pozitív tartományba.

Az európai vállalati hírek közül a Schneider Electric felvásárlási bejelentése váltott ki látványos árfolyammozgást. A francia társaság részvényei délelőtt 9,3 százalékot estek, miután a vállalat megállapodott az amerikai PTC szoftvercég megvételéről. A PTC papírjai ezzel szemben az amerikai nyitás előtti kereskedésben mintegy 34,4 százalékos szárnyalást mutattak.

Az olajpiacon is jelentős mozgás alakult ki. A Brent jegyzése délelőtt alig fél óra alatt több mint 2 százalékot ugrott, miután a szaúdi Kelet–Nyugat olajvezeték újabb leállásáról érkeztek hírek. A szaúdi fél később cáfolta a leállást, és folyamatos szállításról számolt be.

Erős maradt az amerikai szolgáltatószektor, de nő az árnyomás

Az amerikai ISM szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) szeptemberben 54,9 pontra csökkent az augusztusi 55,4 pontról, hajszállal elmaradva az 55 pontos elemzői várakozástól. A mutató 50 pont feletti értéke a szektor dinamikus bővülését jelzi.

A részadatok összességében továbbra is élénk gazdasági aktivitásról árulkodnak. A foglalkoztatottsági alindex 47,8 pontról 50,1 pontra emelkedett, vagyis ismét növekedést jelzett. Az új megrendelések indexe 60,9-ről 59,8 pontra, az üzleti aktivitásé pedig 61,7-ről 56,5 pontra mérséklődött, de mindkettő jóval a bővülést jelző határ felett maradt.

Inflációs szempontból kedvezőtlen, hogy az árindex 72,6 pontról 74 pontra nőtt. A tartósan erős árnyomás nehezíti az infláció visszatérését a 2 százalékos jegybanki célhoz, és az amerikai Federal Reserve kamatdöntéseinél is meghatározó tényező lehet.

Drágának találják a Schneider felvásárlását

A Schneider Electric 22,6 milliárd dolláros, teljes egészében készpénzes ügylet keretében vásárolná meg a PTC-t. A részvényenkénti 205 dolláros felvásárlási ajánlat 42,3 százalékos prémiumot jelent az amerikai szoftvercég legutóbbi záróárfolyamához képest.

A tranzakciót a Schneider részvénykibocsátásból és új hitelből finanszírozná, a zárás 2027 harmadik negyedévében várható. A befektetők elsősorban a magas vételárat és a finanszírozási kockázatokat fogadták aggodalommal.

A felvásárlás tovább erősítené a francia iparvállalat jelenlétét az ipari szoftverek piacán. A PTC termék- és gyártástervezési, valamint szervizmegoldásokat kínál, miközben a Schneider az adatközpontok energiaellátási és hűtési infrastruktúrájának is meghatározó szállítója. A társaság júniusban már megállapodott a mesterséges intelligenciára és ipari adatkezelésre szakosodott Cognite Holding felvásárlásáról.

Közelebb került az Intesa az MPS megszerzéséhez

Kulcsfontosságú részvényesi támogatást szerzett az Intesa Sanpaolo a Monte dei Paschi di Siena felvásárlásához. A Del Vecchio család érdekeltségébe tartozó Delfin holding az MPS-ben birtokolt 17,6 százalékos részesedésével elfogadja a 35 milliárd eurós, részvényekből és készpénzből álló vételi ajánlatot.

A Delfin arra is kötelezettséget vállalt, hogy az október 29-i közgyűlésen a bankvezetés felvásárlást ellehetetlenítő védelmi mechanizmusa ellen szavaz. Ez elengedhetetlen feltétel, az Intesa ugyanis visszavonja ajánlatát, amennyiben a részvényesek elfogadják a védekezési tervet.

Az Intesa a hétvégén egy 800 millió eurós készpénzkiegészítéssel javított ajánlatán. Az akvizíció az olasz bankszektor elmúlt két évének legnagyobb összeolvadása lehet.

Bizonytalanság a szaúdi olajvezeték körül

A Kelet–Nyugat vezeték kiemelkedő jelentőségű az olajpiac számára, mivel a Hormuzi-szorost megkerülve juttatja el a szaúdi nyersolajat a Vörös-tenger partjára. Az újabb támadásról szóló hírek szerint vasárnap az egyik szivattyúállomást érhette találat, a vezeték leállását azonban a szaúdi hatóságok hivatalosan cáfolták.

A szeptember közepi dróntámadás után a szállítás szeptember 28-án indult újra napi 3,5 millió hordós volumen mellett, ami a teljes kapacitás fele. A teljes helyreállítást akkor hathetes időtávra becsülték.

Közben a Perzsa-öböl nyersolajexportja a múlt héten napi 14 millió hordó fölé emelkedett, elérve a háború előtti szint mintegy 80 százalékát. A finomított termékek kivitele ugyanakkor továbbra is csak a korábbi volumen felét éri el, részben a sérült finomítói infrastruktúra és a megugró fuvardíjak miatt.

Közeleg a jövő évi magyar költségvetés

A hazai befektetők számára a készülő 2027-es költségvetés is kiemelt jelentőséggel bír. A napokon belül bemutatásra kerülő tervezatből kirajzolódhatnak a Tisza-kormány gazdaságpolitikai prioritásai, az euróbevezetés menetrendje, valamint az is, milyen változtatásokra számíthatnak a különadókkal sújtott ágazatok szereplői.