Atyaég! Krumpliban mérve rosszabbul élnek a magyar nyugdíjasok, mint 8 éve

Korábban lapunk kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában:

{{EMBED:infogram_effe1a37-15e1-4c2a-982b-322838c05bc2}}

A 2020-as évben az élelmiszerárakban nagy drágulást hozott a koronavírus, mely leginkább a tavaszi hónapokban éreztette a hatását, de még júniusban is tovább drágultak egyes termékek. A Pénzcentrum legfrissebb gyűjtése szerint májusról júniusra a legnagyobb áremelkedést mutató 15 termék közül 2-10 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak, a mezőgazdasági termelés gondjainak, és nyilvánvalóan még a koronavírus hatásainak is.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 10 legnagyobb árcsökkenést mutató termék közül (2,6-28%) kilenc élelmiszer, a tizedik pedig a mosópor. Tehát volt, ami ellensúlyozza a további drágulásokat. Összeségében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent egy hónap alatt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús 1,3 százalékkal lett olcsóbb. 2019 és 2020 között így változott a korábban vizsgált 10 termék ára hónapról hónapra:

A Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt júniusi átlagárai alapján most meg tudtuk vizsgálni egészében a tavalyi és az idei második negyedéves (Q2-es) időszakot. Az alábbi ábrán látható, mekkora különbségek vannak a 2019-es év áprilistól júniusig tartó időszaka, és a 2020-as második negyedév között az átlagárakat tekintve.

Míg a zsemle darabja egészen az előző év novemberéig 25 forint volt átlagosan, addig 2020 májusára 28 forintra nőtt az átlagár, amely - bár csak 3 forint eltérés - jelentős növekedés a korábbi évekhez képest - ez pedig tartotta magát júniusban is. A finomliszt és kristálycukor árakban szintén emelkedés történt: 12-15, illetve 36-38 forintot emelkedett a két alapvető élelmiszer kilónkénti ára az idei második negyedév árait a tavalyiakhoz viszonyítva.

A tojás darabja szintén sokáig 40 forint körül mozgott, 2020 második negyedévében nagyjából két forintot emelkedett az átlagár. Míg 10 dkg párizsi 2019 azonos időszakában még 152 forint körül mozgott, 2020-ra átlagosan 192 forintra nőtt az ára. A burgonyaár is emelkedett a negyedéves átlagban, de idén júniusban még kevesebbe is került átlagosan, min tavaly ilyenkor. A drágulás Q2 időszakban viszont szinte elenyésző az almaárhoz képest.

Míg 2019 azonos időszakában 269 forint/kg-ról 289-re - 7 százalékkal - emelkedett az alma ára, addig idén 427 forintról nőtt 546 forintra, ez 28 százalékos emelkedés. Egy év alatt pedig júniusról júniusra 89 százalékkal drágult meg a gyümölcs. Bár júniusban már csökkenés mutatkozott, a húsárak is borzasztóan elszálltak az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva. Ez főként a sertéshús árakon látszik meg: míg 2019. Q2 időszakban nagyjából 1300 forint volt a kilós átlagár, addig 2020-ban áprilistól júniusig 1610 forintra nőtt meg az átlagár: több mint 300 forinttal kilónként.

Mennyit ér a nyugdíj a járvány után zsemlében számolva?

Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk, amivel számoltunk. A 2019. és 2020. Q2 időszak havi átlagárait leosztottuk a 2019-es évi átlagnyugdíjjal, vagyis 134 947 forinttal, amelyből láthatóvá válik, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki ekkora összegből. Nem elhanyagolhatóak a különbségek:

Ezek az élelmiszerindexek kirajzolnak bizonyos árváltozási sémákat: a zsemle-indexen például látszik, hogy a 2019. második negyedéves stagnálás után 2020-ra már csaknem 580 zsemlével kevesebben ér az átlagos nyugdíj, viszont a zsemleár ugyanolyan stagnáló ebben az időszakban. A tojásárakon látszik a szezonális hatás, ahogy tartunk a nyár felé, mindig kicsit többet ér tojásban a vásárláslók pénze, viszont akár 250 darab tojással kevesebbet kapnánk most ugyanazért az összegért - a teljes havi átlagnyugdíjért.

A parizer-index azt mutatja leginkább, hogy 2019-ben az azonos időszakban - amikor nem volt világjárvány - még 18-20 rúd párizsivel többet ért az átlagnyugdíj összege (ha egy kilógrammosnak veszük a rudakat). A burgonya árindexet ábrázoló grafikon a tojás-index ellentéte: ahogy haladunk a nyár felé, úgy csökken a pénz értéke krumpliban az átlagárak alapján.

Az alma-index a legmeredekebb: már 2019-ben is nagyot csökkent hónapról hónapra az adott összegből megvásárolható alma mennyisége, de 2020 második negyedévére számottevően zuhant még tovább ez az érték. Idén júniusra újabb mélypontot ért el: sosem ért ennyire keveset az átlagos nyugdíj almában kifejezve. 2019 áprilisa óta gyakorlatilag a felére csökkent a megvásárolható alma mennyisége.

Bár nem élelmiszer, a nagyságrend miatt példának szoktuk hozni a tűzifát - 134 947 forintból 2019. június hónapban még 34 mázsa jött volna ki, idén más csak 33 mázsa. Ezek alapján, ha a nyugdíjasok nem forintban, hanem burgonyában, lisztben, zsemlében, vagy almában kapnák a nyugdíjukat még az járna a legjobban, akit krumpliban fizetnek ki. A bontott csirke árak is rendeződni látszanak a járványt követően. Viszont akit almában, parizerben, zsemlében, vagy tojásban fizetnének ki, az biztosan nem járna jól.

Az még mindig nagy kérdés, hogy hány hónapig tart majd a koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra - ahogy júniusban láthattuk, egyes termékek átlagárai csökkenni kezdtek, de érezhetően nem enyhült még az április-májusi drágulás hatása. Nem lehet tudni, hogy az év második felében esetlegesen bekövetkező árcsökkenés egyáltalán tudja-e majd kompenzálni ezt a megugrást, vagy már nem fog visszacsökkenni az árszint a 2020 év eleji szintre. Az biztos, hogy a nyugdíjak - akár zsemlében, akár tojásban vagy párizsiban számoljuk, most jóval "kevesebbet érnek" a járvány alatti drágulás hatására, mint egy évvel korábban.