Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása.
Az árstop által érintett termékekről van szó, az ok pedig a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása.
Az árstoppal érintett termékek hiánya nem rendszerszintű, de valóban előfordulhat, hogy egyes boltok kifogynak bizonyos termékekből.
Egy átlagos magyar állampolgár akár több mint 11 ezer, a legszegényebbek pedig több mint 16 ezer forintot is meg tudnának takarítani akkor, hagy házilag, maguknak sütnék a kenyeret.
Közeledünk a hatósági árak végéhez nem az a kérdés, hogy emelkedik-e a liszt ára, hanem hogy mennyivel.
Február 24-én, csütörtökön a hajnali órákban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez pedig egész Európa élelmezésére kihatással lehet.
Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl Magyarország – szúrta ki a Pénzcentrum.
Tömeges bezárás és áremelés várható a megugró költségek miatt.
Drasztikus áremelkedési folyamat kezdődött a tőzsdén kereskedett élelmiszerek piacán, így a búza, kukorica árában is szinte duplázódást látni.
A liszt egy hónap alatt 7 százalékkal drágult, a kenyér 3 százalékkal. A java viszont még hátra van a drágulásnak.
A liszt, a cukor és a tej olyan élelmiszeripari alapanyag, amelynek drágulása sok más, ezekből készülő terméket is megdrágíthat.
Az utazás és a sütés-főzés, amelyre a karácsonyi időszakban jellemzően egyébként is többet költünk, mint az év más szakaszaiban, idén jelentősen drágább lehet.
A növekvő energiaárak és a bérköltségek emelkedése miatt októberben már szinte biztos a sütőipari áremelés, januárban pedig a liszt is drágulhat.
Hirtelen 119-ről 149 forintra emelkedett az olcsóbbik liszt ára a diszkontokban.
Az Európában is egyedülálló, 10,5-11,5 méteres magasságú ipari műemlék vízimalom Túristvándiban áll.
A kenyérért már most 14, a zsemléért pedig majdnem 15 százalékkal kell többet fizetni, mint egy éve.
Takarékosabban bánnak a háztartások a kenyérrel, a korlátozások is visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok az idén a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek.
Egyre több csomagolásmentes bolt nyílik itthon, és nem csak a fővárosban, de vidéken is. De vajon megéri saját szütyőben, üvegben, zacsiban vásárolni? Fontos kérdés, és a válasz nem egyszerű: hol igen, hol nem. Az bizonyos, hogy egységárban jobban nem jövünk ki, ám letagadhatatlan, hogy számos előnye van annak, ha hazai, jó minőségű, és akár kis mennyiségű alapanyagot szerzünk be, támogatva ezzel a hazai termelőket és kereskedőket. Ha rövid távon többet is fizetünk a csomagolásmentes boltokban a termékekért, hosszú távon lehet, hogy nyerünk velük.
Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük.
Még a húsárakra is kihathat.
