Így lopnak milliókat a magyar boltosok

A Veszprém MRFK Bűnmegyelőzési Osztályának tájékoztatása szerint február 21-én egy Balaton parti hipermarket tett feljelentést "kármegelőzési felelősi" beosztásban foglalkoztatott dolgozójukkal szemben, aki az áruházban rögzített kamerafelvételek tanúsága szerint eltulajdonított egy fényképezőgépet. A feljelentő által megállapított leltárhiány arra engedett következtetni, hogy a 41 éves V. Sándornak nem ez volt az első lopása.

A Balatonfüredi Rendőrkapitányság nyomozói széleskörű kihallgatásokat folytattak az ügyben, a Veszprémből nem sokkal korábban Balatonfüredre költözött gyanúsítotton kívül egy társtettest, továbbá négy orgazdát is eljárás alá vontak. A jegyzőkönyvbe foglalt vallomásokból kibontakoztak az elmúlt félév regénybeillő eseményei. A magánéleti gondokkal küzdő férfi italozni kezdett, illetőleg a pénznyerő automaták rabjává vált. Költséges "szabadidős tevékenységének" forrásigénye meghaladta legális jövedelmét.

Az áruház széles termékskálája viszont felkorbácsolta fantáziáját. Egész rúd téliszalámikkal kezdte még 2010. augusztusában, majd miután ezeket tömegével csempészte ki sikerrel, áttért a dezodorokra és a borotvákra. A következő fázist a műszaki cikkek jelentették. Először a kisebb méretűeket: MP4 lejátszókat, mobiltelefonokat és fényképezőgépeket merte csak megreszkírozni, majd töretlen sikerén felbuzdulva eljutott az LCD tévékig. A nyomozók már 10 darabról tudnak, melyet a gyanúsított eltulajdonított ez utóbbi terméktípusból. A sértett vállalat által kezdetben 350.000.-forintra becsült összkár a lendületes felderítőmunka eredményeként mára már mintegy 1,5 millió forintra tehető.

V. Sándor a lopott áru elszállításához két ismerősének segítségét vette igénybe. Egyiküket - mint társtettest - gyanúsítottként már kihallgatták. A "sofőrök" az üzemanyagköltségeiket meghaladó fuvardíjért vállalták a közreműködést.

Az orgazdák veszprémi vállalkozók, illetőleg azok alkalmazottai voltak. Egy divatáru kereskedő elsősorban a szalámikra volt vevő. A 41 éves nő "étvágya" a jutányos áron megvásárolható húsárura lényegében csillapíthatatlan volt. A televíziókat egy szintén 41 éves műszaki cikk kereskedő vette át. Amikor ő maga nem volt bent az üzletben, harmincas éveiket taposó beosztottai tanúsították azt a "rugalmasságot", ami a felkínált termékek fél áron történő átvételéhez szükségeltetett. A felelősségre vonást az orgazdasággal gyanúsított személyek sem kerülték el. Így a szövevényes ügynek jelenleg összesen hat gyanúsítottja van.

Így lopnak a magyar boltokban

Magyarországon az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű volt a lopásból eredő kár és körülbelül százezerre becsülhető a bolti szarkák száma. Az üzletek méregdrága biztonságtechnikai eszközökkel igyekeztek mérsékelni a veszteségeiket, komoly eredményt elérniük azonban nem sikerült.

A magyar boltokban szinte mindenki lop - pontosabban lopott

Lopnak az alkalmazottak, a vevők de még az ellátási láncban dolgozók is - állítja több névtelenséget kérő kiskereskedelmi forrásunk is. Beszámolóik szerint a vásárlók különféle módszereket fejlesztettek ki, ezek közül a legelterjedtebbek: miután a vevő lemérte az önkiszolgáló bolti mérlegen a gyümölcsöt, még belepakol egy-két darabod a zacskóba. Vannak, akik például mosószeres dobozba helyeznek el kisebb tárgyakat, vagy ezüstpapírral bérelik ki táskájukat, hogy ne riasszon be a kapu. Több fogyasztó is szívesen nassol a kisebb csokoládékból és péksüteményekből az üzletben. Népszerű trükk az árcédulák megcserélése, így a drágább árucikket olcsóbban viheti haza a tolvaj. A ruhaosztályokon átöltözés után sokszor próbálnak meg az új ruhákban kisétálni a fogyasztók. A bolti szarkák kincset érő "ötleteit" hosszan sorolhatnánk.

A lopások elleni védekezés milliárdokba kerül

Érdekes, de a lopásból eredő kárról nem állnak rendelkezésre naprakész és pontos adatok. A Centre for Retail Research (CRR, Kiskereskedelmi Kutatások Központja) általhat évvel ezelőtt több országra is elvégzett kutatás szerint hazánk a középmezőnyben helyezkedett el a kiskereskedelmi lopásokat illetően. A 2004-es kutatás szerint fél év alatt 76 milliárd forint vándorolt a tolvajok zsebébe Magyarországon, ez tavaly akár a 100 milliárdos nagyságrendet is elérhette. Durván az európai kereskedők profitjának 1,5-2%-a veszik oda az áru eltűnése okán. A vevői visszaélések miatt bevezetett biztonságtechnikai fejlesztésekre és eszközökre ezért több milliárd euró összeget költenek a cégek évente a vizsgált országokban.

A CRR vizsgálat kimutatta, hogy a termékek eltűnésének csak egyharmad részéért felelősek a fogyasztók, a többit a belső lopások, az ellátási lánc hiányosságai, az áru szállítás közbeni sérülései és a vállalatok közötti csalások okozzák. Egy-egy biztonsági rendszer kiépítése az alkalmazott technikák sokféleségétől, azok típusától és az áruház méretétől függően változik. Egy közepes méretű (5000 négyzetméter) áruház kasszasorának elektromágneses kapukkal történő ellátása 15-20 millió forintba is kerülhet. A hipermarketek kijárati és kasszasori védelme pedig meghaladhatja az 50 millió forintot is.

A legfontosabb biztonságtechnikai eszközök

A legfontosabb tolvajokat visszatartó eszközök az elektronikus áruvédelmi (EAS) és a videó megfigyelő (CCTV) rendszerek. Az árun lévő mágnescsík és ultrahangos címke a legkisebb tárgyakra (például rágógumi) is könnyen felhelyezhető. A biztonsági fejlesztésekre költött horror összegek egyre nehezebben eltávolítható etiketteket eredményeznek, a hologramos címkék pedig csak a termék megrongálása által téphetők le. Kisebb méretű, nagy értékű termékeket (például műszaki cikkeket, drága parfümöket) sok helyen csak elzárt vitrinből értékesítenek, vagy széferekkel (védődoboz) látják el. Mindemellett fontos elriasztó erő még a biztonsági szolgálat állandó jelenléte; de az üzletsorok könnyű átláthatósága, az egyszerű árukihelyezés is segíti a védekezést.

Védeni kell az őröket is

A biztonsági őrök sincsenek könnyű helyzetben. Volt olyan őr, akit egy rúd szalámiért, vagy egy üveg borért akartak meglincselni és mindennaposak az üzletekben az őrök és vásárlók összeszólalkozásai. A személy-és vagyonőr tarthat magánál gázsprayt és lőfegyvert is, de ezeket csak végső esetben vetheti be. Minden állampolgárnak alapvető és veleszületett joga van ugyanis az emberi méltósághoz, ami semmilyen körülmények között nem korlátozható. A biztonsági személyzet ezt szem előtt tartva kell, hogy ellássa feladatát. Éppen ezért a csomagok átvizsgálását csak az erre kijelölt helyen végezhetik, ezáltal a vevő nem lesz megszégyenítve mások előtt.  Azonban csak a szatyrok megnézésére jogosultak az őrök, a motozáshoz már rendőrt kell hívni.

A törvényi szabályozás változása

Eddig bárki nyugodtan lophatott kis összegű termékeket, viszont tavaly nagyot fordult a világ. A szabálysértési törvény 2010. augusztus 19-én életbe lépett változtatásai alapján a lopás (értékhatártól függetlenül) büntetendő, és a keletkezett kár mértékétől függően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül. Aki tulajdon elleni szabálysértést követ el, őrizetbe vehetik. A törvény súlyosabb esetben 45 napi elzárásra, avagy akár 150 ezer forint bírságra is sújthatja az elkövetőt. Ez a fiatalkorú személyekre is vonatkozik, akik 20 ezer forint alatti lopást, csalást, rongálást követnek el. A legfrissebb értékelések szerint a törvény szigorítása óta 40%-kal csökkent a bolti lopások száma. A Belügyminisztérium adatai alapján megállapítható, hogy jellemzően a nagy áruházakban jelentkezik visszatartó erőként a gyors rendőri reagálás, ezáltal negyven százalékkal csökkent a lopások száma.