Mennyire vagyunk korruptak - Itt a hivatalos jelentés...

A 14 nemzetközi felmérést összesítő kutatás során idén 180 országban vizsgálták a közszférában érzékelhető korrupciót, és rangsorolták az országokat egy nullától tízig terjedő skálán. A korrupció egzakt módón aligha mérhető, így elemzők és cégvezetők megkérdezésével elemeznek egy-egy országot.
Nehéz megmondani, hogy a megvesztegethetőség tesz szegénnyé, vagy a szegénység teszi korrupttá a közhivatalnokokat, de tény, hogy a lista végén kullogó országok a legszegényebbek közül kerülnek ki. A korrupció gátolja a versenyképességet, erodálja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, és növeli a társadalmi egyenlőtlenséget.

A gazdasági fejlettséggel a megvesztegethetőség mindenesetre szorosan összefügg, a kivételek - mint például Olaszország, amely hazánkkal van egy csoportban - inkább csak erősítik a szabályt. A lista élén a leggazdagabbak állnak, jóllehet némi változás történt tavaly óta: Dánia felzárkózott az "örök" elsők, Finnország és Új-Zéland mellé. A kilenc pont felett teljesítők többnyire az észak-európai országok. Az unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Szlovénia és Észtország előz meg minket tíz hellyel, míg Szlovákia tíz, Románia 30 helylyel van lejjebb a listán. A szakértők és az üzletemberek a négy visegrádi állam közül továbbra is Lengyelországban tartják a helyzetet a legrosszabbnak, hazánkban pedig a legjobbnak.

Magyarországon a neuralgikus pontok, amelyek érdemben gátolják a korrupció csökkenését, a pártfinanszírozás és a közbeszerzések átláthatatlansága. Ha ebben nem történik változás, a rendőrségi, a bírósági, az ügyészségi munka hatékonysága nem javul, a helyzet még akár romolhat is.